A dohányzásról való leszokást támogatja a Belügyminisztérium most megjelent három évre szóló egészségügyi szakmai irányelve. A cél az, hogy Magyarországon öt évente mintegy 5 százalékkal csökkenjen a dohányzók aránya.

A program keretében létrehoznak többek között egy ingyenesen és országosan elérhető leszokást segítő telefonos tanácsadást, mely a nap 24 órájában várja a leszokásra motiváltakat. Lesz csoportos és egyéni leszokást támogató tanácsadás és hangsúlyt kaptak a tanulmányban a nikotinpótló terápiák (NPT) is.

Felidézték, hogy 2010-ben a dohányzás miatt szükségessé vált közvetlen egyéni és állami kiadások összesen 354 milliárd forintot tettek ki. A dohányzásnak tulajdonítható közvetett, azaz a korai halálozáshoz és a megbetegedésekhez kapcsolható jövedelemveszteséget magába foglaló kiadások, meghaladták a 87 milliárd forintot.

Így már 14 évvel ezelőtt is a dohányzás miatti közvetlen és közvetett kiadások elérték a 441 milliárd forintot.

Ezek pedig borzasztóan magas számok. Éppen ezért kapnak nagyobb hangsúlyt a dohányzás abbahagyását célzó intézkedések.

A tanulmány szerint Magyarországon 2009 és 2019 között szinte valamennyi régióban csökkent a dohányzók aránya. A legnagyobb mértékben a Dél-Dunántúlon, ahol 38 százalékról 26 százalékra esett a cigizők aránya. A legkisebb csökkenés a Dél-Alföldön mérték.

Területi bontás szerint viszont jelentős különbségek vannak:

  • a legmagasabb a dohányzók aránya Nógrád vármegyében, ahol minden harmadik ott élő (33 százalék) cigizik;
  • a legkevesebb füstölgő Hajdú-Bihar vármegyében van, ahol minden ötödik (22 százalék) lakos dohányzik.

2009-hez képest átlagosan 22 százalékkal csökkent a készen kapható, a gyárilag előállított cigarettát használok aránya, de sajnos 30 százalékkal emelkedett a kézzel sodort cigarettázóké.

2019-ben a lakosság csupán 2 százaléka használt elektronikus termékeket (elektronikus pipa, elektronikus szivar, elektronikus vízipipa, nikotinos vagy nikotinmentes elektronikus cigaretta). Ezen a téren azonban, jelentős eltérések vannak korcsoportonként és megyénként is.

Ami jelentős aggodalomra ad okot, hogy az elektronikus termékek használata a 18-34 évesek csoportjában, például Komárom-Esztergom vármegyében már elérte a 8 százalékot

– írták a tanulmányban.

2014-hez képest a 18-34 és a 35-64 évesek között is emelkedett az elektronikus termékek használata 3 százalékkal a fiatal férfiak körében. A 65 év felettiek jellemzően nem használnak e-cigit.

A felmérés szerint hevített dohánytermékeket a dohányzók 2 százaléka használ, a használat aránya a 18-34 év közötti nők körében volt legnagyobb 3 százalék.

Sokan akarnak leszokni

Azoknak a dohányosoknak az aránya, akik letették a cigit átlagosan 4 százalékkal emelkedett 2000-hez képest. Az is látszik, hogy az elmúlt csaknem húsz évben nőtt a leszokás iránti érdeklődés Magyarországon:

2019-ben a 18 év feletti dohányosok több mint fele (54 százalék) már megpróbált leszokni. 2000-ben ez az arány még csak 47 százalék volt.

A dohányzást abbahagyók elsősorban saját egészségük védelme miatt szokott le a dohányzásról. A válaszadók egynegyede pedig a cigaretta ára miatt döntött úgy, hogy abbahagyja a dohányzást.

A megkérdezés pillanatában a dohányzók harmada válaszolta azt, hogy szeretne leszokni. A 35-64 évesek leszokási hajlandósága a legmagasabb (60 százalék), feltételezhetően azért, mert ebben az életkorban válnak nyilvánvalóvá a rendszeres dohányzás egészségkárosító hatásai.

Olyan segítséget ajánlanak, ami eddig nem volt

A megkérdezettek döntő többsége 78 százaléka nem vett, illetve nem venne igénybe segítséget a leszokáshoz, 18 százalék viszont igényli ehhez a külső támogatást. Ezek az adatok pedig arra utalnak, hogy a dohányzók arányának további csökkenéséhez nagyobb hangsúlyt kell fektetni a dohányosok megszólítására, tájékoztatására és a velük való foglalkozásra az egészségügyi ellátás keretében.

Magyarországon a dohányzás felelős a halálozások 21 százalékáért. 2019. évi adatok szerint évente 27 100 ember halt meg a dohányzással összefüggő kórállapot miatt, amely három százalékpontos javulást jelent 2010-hez képest.

A kedvező irányú változáshoz a férfiak dohányzási arányának mérsékelt csökkenése mellett feltételezhetően a soha nem dohányzók arányának növekedése is hozzájárult.

2000-ben a lakosság 46 százaléka mondta, hogy soha nem cigarettázott; 2019-ben pedig már 54 százaléka.

Komoly hálózat segít

  • A szakmai irányelv szerint létre kell hozni és fenn kell tartani dohányzásról leszokást segítő szakellátási hálózatot. Példaként említik, hogy egy átlagos háziorvosi praxisban 1613 felnőtt kap ellátást közöttük 394 fő rendszeresen dohányzik. Ha a háziorvosok leszokás támogatása csak a leszokni kívánók felé irányulna, az a praxisban 151 fő támogatását tenné szükségessé.  A „Három generációval az egészségért” program részeként a praxis közösségek és az alapellátásban a háziorvosi, házi gyermekorvosi praxisok, a védőnők és a pszichológusok bevonásával a szűrésen kívül a leszokás támogatás, mint elérhető segítség reális lehetőség kell legyen.
  • A tüdőgondozói hálózat keretében már 2013 óta elérhető akkreditált leszokás támogató tanácsadás.
  • Az egészségügyért felelős államtitkár 2020-ban rendelte el, hogy minden egészségfejlesztési irodának rendelkeznie kell leszokás támogatásban képzett szakemberrel.
  • Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és egészségügyi szakdolgozók, védőnők graduális és posztgraduális képzése keretében is ismertetni kell a dohányzással összefüggő egészségkárosodásokat, és oktatni kell a dohányzásról való leszokást segítő módszereket.
  • A fekvőbeteg ellátásban legyen ismert és a páciens számára elérhető a megvonási tünetek enyhítésére használt gyógyszeres kezelés.
  • Biztosítani kell a leszokás támogatási tevékenység önálló közfinanszírozását, és a rizikócsoportok számára az ehhez gyógyszerek részleges támogatását a hatékonyság növelése érdekében.
  • Központi elektronikus nyilvántartást kell vezetni a dohányzási státusz felméréséről, a leszokás támogatási ellátás igénybevételéről és eredményéről.

A legnagyobb veszély az e-cigaretta

Az e-cigaretta 2004. évi megjelenése óta számos vizsgálat irányult az egészségkárosító hatások feltérképezésére. Vizsgálatok igazolják, hogy az e-cigaretta káros hatással van az érrendszerre, a légutakra és az immunrendszerre, növeli a nikotinmérgezést, akár égési sérülést is okoz, ami károsítja a tüdőszövetet, nikotinfüggőség és a dohányzásra való rászokás kockázatát erősít különösen a fiataloknál.

Komoly gondot jelent, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárt ütemben csökkent, az új típusú dohány- és nikotintartalmú élvezeti termékek, mint az elfbár világszerte, így hazánkban is egyre népszerűbbek.

A WHO szerint az Egyesült Államokban és Európában forgalmazzák a legtöbb e-cigarettát.

Az Európai Unió tagországainak dohányzási szokásait felmérő tanulmány (Eurobarométer) 2020. évi adatai szerint az európai tagállamok 15 évnél idősebb lakosai 14 százaléka számolt be arról, hogy használt már e-cigarettát, Magyarországon 9 százalék e-cigizett. A rendszeres használat az EU-ban 2 százalék, Magyarországon 1 százalék volt.

A 13-15 éveseknél 2016-2020 között 11 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik kipróbálták már az e-cigarettát – írják a tanulmányban.

2020-ban a hevített dohánytermékek kipróbálása Magyarország 15 éven felüliek között 5 százalék volt, rendszeresen a tinik egy százaléka használja. Magyarországon a 13-15 évesek nagyjából 2,5 százaléka használt úgynevezett dohányzást helyettesítő, nikotin tartalmú terméket, például nikotinos tasakot, a felnőttek körében nem volt jellemző e termék használata 2020-ban.