A villamos energia iránti növekvő igény kielégítésének a személyszállítás elektrifikációja csak az egyik része, a DLA Piper energia szakterületi vezetője szerint a teljes folyamat kezelésének csak az egyik szükséges eszköze lehet a termelő kapacitások (és kiváltképp a megújulók) bővítése.

Mert be kell látni, a bővülő keresletet nem lehet és nem is lenne praktikus kizárólag oly módon kiszolgálni, hogy egyre több villamos energiát termelünk.

Kapcsolódó

Okosan kell bánni a megtermelt energiával

Már most látszik, óriási szükség van a megtermelt energia felhasználását optimalizálni az érdekelt szolgáltatásokra. Ezek közé sorolandóak elsősorban:

  • a felhasználók energiafogyasztásának finomhangolásán alapuló, úgynevezett keresletoldali válaszon alapuló szolgáltatások;
  • továbbá a villamos-energia tárolását biztosító technológiák (akkumulátorok, elektrolízis berendezések, szivattyús-tározós erőművek stb.) növelése;
  • végül pedig az energiahatékonyságot növelő megoldások (EKR-rendszer, épületek energiahatékonyságának növelése, stb.).

Előretörnek az on-site erőművek

Egyre nagyobb piaci kereslet mutatkozik például a megújuló alapú hosszú távú vállalati villamos energia adásvételi szerződések (corporate power purchase agreement, „cPPA”) iránt – tudta meg az Economx Holló Richárdtól, a DLA Piper szakértőjétől.

A cPPA-k esetében lényegében közös, hogy azok közvetlenül a termelő és a felhasználó között létesülnek, számos esetben úgynevezett on-site konstrukcióban.

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az erőmű a felhasználó telephelyén, vagy annak közelében létesül, kifejezetten a felhasználó villamos energia igényének részbeni fedezésére, a közcélú hálózatba történő betáplálás nélkül

 Egy cPPA azon túl, hogy hosszú távon fedezheti a felhasználó energiaigényének meghatározott hányadát, hozzásegíti a piaci szereplőket ahhoz, hogy fenntartható, zöld áramhoz jussanak.

Számos, jelentős piaci erővel rendelkező szereplő érdekelt ugyanis abban, hogy saját villamos energia szükségletét lehetőleg minél nagyobb arányban megújuló forrásból biztosítsa. Ezen túl az on-site erőműveknek megvan az a kifejezett előnye is a közcélú hálózatot is igénybe vevő termelőkkel szemben, hogy előbbiek esetében nem keletkeznek rendszerhasználati díjelemekkel összefüggő költségek.

Egyre több, kifejezetten adott piaci szereplő energiaigényének kiszolgálására telepített on-site megújuló erőmű létesül, és létesült az országban.

Kifejezetten új fejlemény, hogy az efféle beruházások már nem csak kisméretű, jellemzően tetőre szerelt (és általában nem engedélyköteles, 0,5 MW alatti kapacitású) erőművek létesítését tűzik ki célul, hanem nagyobb, akár 20 MW, vagy azt meghaladó kapacitású kiserőművek megvalósítását is.

A megnövekedett kereslet a megújulókra való átállás igényén túl annak is köszönhető, hogy egy cPPA-n alapuló, on-site erőmű lehetővé teheti, hogy az energiaigényét fedezni kívánó piaci szereplő úgy jusson megújuló kapacitáshoz, hogy annak megvalósítása nem lesz kitéve a közcélú hálózat túltelített állapota, és a gyors ütemben terjedő, időjárásfüggő erőművek miatt bevezetett új hálózati csatlakozási eljárási rendszer terheinek.

Decentralizált, rugalmas energiapolitikára van szükség

Simon Gábor szerint egyértelmű tendencia, hogy a bővülő erőművi kapacitások kapcsán felívelőben vannak a decentralizált, sokszor kizárólag saját célra termelő on-site erőművi beruházások.

Ezek legnagyobb előnye, hogy akár a közcélú hálózat igénybevétele nélkül is képesek – legalább részben – kiszolgálni az adott felhasználó energiaigényét.

Az elkövetkező időszak két legfontosabb hívószava tehát a decentralizáció és a rugalmasság lesz az energetikában, hiszen ezek köré csoportosíthatóak azok a technológiai és üzleti megoldások, amelyek párhuzamosan képesek kezelni két legnagyobb kihívást: a klímaváltozást, és a folyamatosan növekvő energiaigényt.

Az elektromos autókkal kapcsolatos kihívások

Az elektromos autózás elterjedése ugyanakkor a nyilvános gyorstöltők számának függvénye is, amely infrastruktúra-fejlesztést igényel.

Ám ki kell mondani, a piaci szereplők számára a töltőberendezés-üzemeltetés jelenleg nem egy garantáltan megtérülő beruházás.

Simon Gábor szerint Magyarországon a lefedettség nem egyenletes, főleg az ország fejlett régiói és nagyvárosai köré összpontosul, a kevésbé fejlett területekre való töltő telepítésre pedig csak igen mérsékelt beruházási szándék mutatkozik.

Ennek egyszerű oka, hogy a csekélyebb kihasználtság miatt ezeken a területeken nagyobb eséllyel lenne veszteséges a beruházás.

Azonban a legutóbbi uniós jogszabályváltozások által bevezetett új követelményekre tekintettel (2023 szeptemberében került kihirdetésre az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló úgynevezett AFIR rendelet), a töltőhálózat országos bővítése mindenképpen elengedhetetlen az új célszámokra tekintettel.

A fenti megtérülési probléma miatt azonban várhatóan szükség lesz valamilyen állami támogatási rezsimre (például: hiteltámogatás formájában), amely biztosítja a kellő finanszírozhatósági hátteret – húzta alá végezetül a szakértő.

A kormányzati versenyképességi stratégia

A kormány versenyképességi stratégiájában 3 fő pontot határoz meg vízióként a 2024-2030 időszakot illetően:

  1. Magyarország a nyugati és keleti járműipar összekapcsolódási pontja lesz.
  2. A járműipar európai tesztközpontja és regionális gyártóközpontja lesz Magyarország.
  3. Az elektromobilitáshoz kapcsolódó ökoszisztéma fejlettsége tekintetében Európa vezető országa
    leszünk.