Számtalan esetben felmerül az a probléma, hogy az emberek bízva a másikkal fennálló baráti kapcsolatukban, gondolkodás nélkül kölcsönöznek, akár milliós összegeket is, papír nélkül – hangsúlyozta az Economxnak Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 szakértője.

Az első és legfontosabb, hogy minden kölcsönadott forintról készüljön írásbeli megállapodás, ez néha kellemetlen lehet, főleg, ha barátokról van szó, hiszen sokan ezt a bizalom hiányaként élik meg.

A kölcsönszerződésben rögzíteni szükséges a felek azonosító adatait: név, anyja neve, lakcíme, születési helye és ideje. Ezeket - bármennyire is furcsán hangzik - célszerű ellenőrizni okmányok felmutatása mellett. Tartalmaznia kell még az iratnak a kölcsön összegét, valamint a visszafizetés határidejét és módját.

Ezen túlmenően a felek rögzíthetnek más tényeket is a szerződésben, például a kölcsön átadásának módját, esetleg részletekben történő visszafizetés lehetőségét. Célszerű, hogy a szerződést két tanú is aláírja, ugyanis a szerződés így minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak.

Mit a teendő, ha nem fizetnek határidőben?

Első körben a másik felet fel kell szólítani a teljesítésre, és kitűzni egy konkrét póthatáridőt a kölcsön visszafizetésére. Nem fizetés esetén az összeg nagyságától függően két út áll előttünk. Amennyiben a követelés hárommillió forint alatti összeg, úgy elsőként fizetési meghagyásos eljárást tudunk indítani közjegyző előtt. Fontos, hogy ebben az eljárásban még nem kell semmit bizonyítani, csak a követelt összeget, annak lejáratát és a másik fél azonosító adatait kell megadni.

A közjegyző a fizetési meghagyást megküldi a másik félnek, akinek a kézhezvételtől számított 15 napja lesz, hogy ellentmondással éljen. Ha ezt nem teszi meg, a fizetési meghagyás jogerős lesz és végrehajtható.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatai szerint Magyarországon évente több mint 400 ezer fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeznek elsősorban követeléskezelők és közműcégek. A kamara azt javasolja, hogy amennyiben valaki fizetési meghagyást kap - akár lakossági, akár céges ügyfél -, "ne dugja a fejét a homokba, vegye komolyan" az ügyet, elsőként is vegye át a postán vagy az online tárhelyre érkezett dokumentumot. Ha valaki fizetési meghagyást kap, akkor 15 napja van arra, hogy reagáljon: mondjon ellent, ha vitatja a követelést, illetve kérjen részlet- vagy halasztott fizetést.

Ha az adós határidőben ellentmond a fizetési meghagyásra, akkor az ügy perré alakul, melyről minket a közjegyző írásban tájékoztat. Ilyen esetben a tájékoztatás átvételétől számított 15 napon belül kell a keresetlevelet beadnunk az illetékes bírósághoz.

Ha a követelés több mint hárommillió forint, de kevesebb, mint harmincmillió, akkor fordulhatunk közvetlenül a bírósághoz. Harmincmillió forint feletti követelés esetén, kizárólag bíróság előtt érvényesíthetjük a követelésünket.

A kölcsönadónak kell bizonyítani

Ha az ügy bíróságra kerül, akkor a felperesnek kell bizonyítani, hogy valóban megtörtént a kölcsön átadása és annak visszafizetési határideje lejárt. Ezért célszerű ennek írásba foglalása. Szükség esetén tanúval is lehet igazolni a kölcsönszerződés tartalmát. Sok esetben az a probléma, hogy a tanú nyilatkozik arról, hogy valóban volt a felek között megállapodás, de az összegre és a visszafizetés idejére már nem tud nyilatkozatot tenni.

Ha a másik fél a peres eljárás során hozott jogerős ítélet ellenére sem teljesít, akkor végrehajtást lehet kérni az összegre. A végrehajtás során a követelt összeget első körben az adós bankszámlájáról, majd a fizetésből történő letiltással kísérlik meg elvonni, amennyiben pedig erre nincsen lehetőség, úgy az ingó, vagy ingatlanvagyon terhére hajtják végre – hangsúlyozta végezetül a Jog365 szakértője.

A tavaly kezdeményezett 409 304 fizetési meghagyásos eljárás 0,5 százalékánál nyújtottak be kézbesítési kifogást, és 6 százalékánál éltek az ellentmondással a kötelezettek. Az esetek 94 százalékában nem volt vita a felek között, így a követelés jogosnak volt tekinthető.