Az Economx információi szerint már több ezer ázsiai munkavállaló dolgozik a magyar turizmusban és vendéglátóiparban, nagyon sokan jönnek a Fülöp-szigetekről, Indiából, Thaiföldről, Indonéziából, Vietnámból. A szomszédos országokból, így elsősorban Szerbiából, Romániából és Ukrajnából érkező vendégmunkások már évtizedek óta vállalnak munkát Magyarországon.

Az Economxnak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke elmondta: az ázsiai munkavállalókkal kapcsolatos tapasztalatok pozitívak, nyelveket beszélnek, szorgalmasak és motiváltak abban, hogy a családjuknak pénzt küldjenek haza. Hajlandóak túlórázni, és kifejezetten jó a munkamoráljuk. Ugyanakkor a béreket sem törik le, hiszen körülbelül ugyanannyiba kerülnek, mint a magyar munkavállalók.

Tavaly már ötezerrel kevesebben dolgoztak

Kovács László kiemelte: amíg 2019-ben 150 ezren, addig 2023-ban 140 ezren dolgoztak a vendéglátásban. 2022-ben 51 ezer vendéglátóhely volt, addig tavaly már csupán 46 ezer.

2022-ben egyébként is különleges helyzet alakult ki, volt egy fantasztikus nyár.

Az emberek a járványt követően felszabadultan jártak éttermekbe, társasági életet éltek, ráadásul az előző két járványos évben felhalmozódott a családoknál némi pénz. Tavaly azonban már jobban meg kellett gondolni költéseket.

Nagy szükség van vendégmunkásokra

Az Economx információi szerint évről évre növekszik a kérelmek száma, tavaly csaknem negyedével több külföldi vendégmunkás kért munkavállalói engedélyt Magyarországon, mint 2022-ben. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján a következőképp alakult a kérelmezők száma a megelőző években.

  • 2023 –106 377 kérelem
  • 2022 – 85 047 kérelem
  • 2021 – 73 791 kérelem

Vagyis, a múlt évben adták be legtöbb ilyen dokumentumot. A kormány idén 65 ezerben maximalizálta a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát.

További szabály, hogy azon harmadik országbeli állampolgár kaphat egyébként munkavállalási tartózkodási engedélyt, akinek Magyarország területén biztosított a lakhatása, a megélhetése és az egészségügyi ellátása, valamint semmilyen kizáró ok nem áll fenn vele szemben.

Megkerülhetetlen a munkabérek emelése

Kovács László az Economxnak rámutatott: az infláció egyre kevésbé okoz gondot, ám a munkabérek emelése megkerülhetetlen volt az idén is, ezt be kellett kalkulálni az árakba, és itt a legfontosabb kérdés az, hogy mindezt mennyiben fogadja el a vendég.

Így a 2024-es szezon elején a vendéglátósok az indokoltnál jóval kevesebbet emeltek, csupán 8-10 százalékot, holott ennek a duplája lett volna a reális. A járvány éve alatt megfigyelhető volt az is, hogy sok vendéglátós az építőiparban helyezkedett el, ennek anyagi vonzatai is voltak, hiszen a milliárdos beruházásokkal a vendéglátó ipar nem tudta felvenni a versenyt, kigazdálkodni a költségeket.

Most azonban nem megy annyira jól az építőiparnak, és megfigyelhető, sokan visszatértek a vendéglátáshoz, akad rá példa, valaki 20 éven keresztül dolgozott az építőiparban és most a vendéglátóipart választotta.

Az ipartestület a számos bizonytalanság ellenére bízik abban, hogy rentábilisan tudnak gazdálkodni, lesz fizetőképes kereslet, és elegendő munkaerő is.

Nem számítanak jelentős inflációra, jelentős alapanyag- és energiaár drágulásra, a munkabérről fentebb már szó volt, de ezt a hatékonyság növelésével részben enyhíteni lehet – hangsúlyozta végezetül az Economxnak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Nincs vendégmunkás dömping

Jelenleg mintegy 120 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Régiós összehasonlításban még így is nálunk a legalacsonyabb a külföldiek foglalkoztatása, hazánkban ugyanis ez 2,6, Szlovákiában 3,8, Lengyelországban 6,4, Csehországban pedig 17 százalék – mondta pár hete az InfoRádióban Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

A foglalkoztatottak számához viszonyítva a külföldről érkezők aránya hazánkban 2,6 százalék, miközben Szlovákiában 3,8 százalék, Lengyelországban 6,4 százalék, Csehországban pedig 17 százalék.

Vendégmunkások foglalkoztatására csak és kizárólag azokban a hiányszakmákban kerülhet sor, ahol hazai és európai uniós munkaerő már nem áll rendelkezésre – hangsúlyozta az államtitkár.

Negatív lista

A kormány emellett létrehozott egy negatív listát is, amely meghatározza mindazon munkaköröket, amelyek esetében vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki.

Ennek megfelelően mintegy 300 foglalkozás esetében kerültek kizárásra a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok.

Az Economx is megírta, ezek közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül):

  • a tetőfedő;
  • az ipari alpinista;
  • a szerszámkészítő;
  • a kulturális szervező;
  • a jogi asszisztens;
  • a fényképész;
  • a szőlő- és gyümölcstermesztő;
  • és a felvonószerelő.