2024. szeptember 1-jétől a kormány fogyasztóvédelemért felelős tagja a nemzetgazdasági miniszter. Azzal, hogy a kereskedelem és a fogyasztóvédelem egyaránt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felelősségi körébe tartozik, sok kérdést vet, vethet fel a jövőben: lehet-e egyszerre a vállalkozások érdekeit is védeni a fogyasztói érdekekkel szemben, vagy akár fordítva.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége közel negyed évszázados tevékenysége során folyamatosan kiállt amellett, hogy vállalkozások nélkül nincs hatékony fogyasztóvédelem.

Ezért álláspontjuk szerint a jövőben akár a hazai fogyasztóvédelem szempontjából pozitív irányt is szabhat a fogyasztóvédelem és a kereskedelem egy, közös szakmai irányítás alá kerülése, azzal, hogy a keretek megfelelő tartalommal történő kitöltése az ősz folyamán vár a szakmai irányító minisztériumra. Ebben pedig számíthatnak a fogyasztóvédelmi egyesületek, így a FEOSZ együttműködésére is – áll a szövetség sajtóközleményében. 

A fogyasztóvédelmi egyesületek kiemelt szerepe

A fogyasztói megkeresések sajnos azt bizonyítják, hogy az alternatív vitarendezési funkciót ellátó egyes békéltető testületek továbbra sem működnek megfelelően. A FEOSZ szerint változtatásra, tényleges szakmai irányításra van szükség. 

A fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok azok, amelyek jogszabálysértés esetén fellépnek és egyúttal kötelességük is fellépni a jogsértő vállalkozásokkal szemben.

A FEOSZ szükségesnek tartja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság újjáalakítását.

A fogyasztói vélemények lehangolóak

A nyár magával hozta a légi járatok késésének és törlésének problematikáját. Miközben a légitársaságok felelőssége a vonatkozó uniós szabály alapján egyértelmű, az azok teljesítésével összefüggő fogyasztói kifogások idén nyáron a korábbiakhoz képest is hatványozottabban jelentkeztek, így mind a jogalkotónak, mind a jogalkalmazóknak határozottan kell fellépniük annak érdekében, hogy hasonló esetek a jövőben ne fordulhassanak elő.

De ez nemcsak a légi utasok jogaira vonatkozik. A közüzemi szolgáltatók ügyfélszolgálatainak működéséről a fogyasztó vélemények lehangolóak. A legnagyobb probléma, hogy a határidőket sem tudják tartani a szolgáltatók.

Semmi változás nem történt abban sem, hogy a vállalkozások jelentős száma nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségeinek, nem vesznek fel jegyzőkönyvet a fogyasztói kifogásról, nem válaszolnak megfelelő határidőn belül a panaszokra, a vásárlói igényeket pedig rendre elutasítják mondvacsinált, szakvélemény által alá nem támasztott indokokra hivatkozva.

Online vásárlásnál is van baj 

Ugyancsak számtalan panasz érkezett az online vásárlásokkal összefüggésben a webáruházak megtévesztő kereskedelmi gyakorlataira, átveréseire vagy éppen a javító-karbantartó munkákkal kapcsolatos, sokszor szakszerűtlen, a fogyasztói kifogásokat egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelő vállalkozók munkájára is.

E körben többször előfordul az is, hogy a vállalkozás a munka felmérésekor meghatároz egy árat, amelyet a fogyasztó elfogad, majd a munka elvégzését követően az ár az eredeti összegnél jóval magasabb lesz. A kényszerhelyzetben lévő fogyasztó pedig kénytelen fizetni.

Akár javításról, karbantartásról, akár bármilyen szolgáltatásról van szó, az ár az az egyik lényeges elem, amelyben előzetesen mindenféleképpen meg kell állapodniuk a feleknek – hívja fel a figyelmet a szervezet. 

Kétségtelen tény, hogy a FEOSZ-hoz érkező panaszok megerősítik, hogy sokszor a fogyasztók azzal sincsenek tisztában, kitől vásárolnak egy adott terméket, és ennek megfelelően a jogérvényesítés során falakba ütköznek. Ismerjük meg, ki az eladó cég, milyen elérhetőségeken tudjuk velük felvenni a kapcsolatot baj esetén, egyáltalán, áll-e valós cég például egy webáruház mögött.

Hitelfelvétel átgondoltan

Az, hogy mennyire szerteágazó a fogyasztóvédelem, bizonyítja, hogy vásárlásokat sokszor kölcsönből fedező fogyasztók lényegében csak később szembesülnek azzal, hogy milyen rendkívüli fontossággal bír, hogy bármilyen kölcsön felvétele előtt nem gondolták át, hogy milyen fizetési kötelezettségük keletkezik, a kölcsön nem határidőben történő visszafizetésekor.

Gondolják át ezért a fogyasztók, hogy a kölcsön visszafizetése milyen anyagi terheket ró a későbbiekben rájuk, mekkora THM-mel, mennyi időre, milyen törlesztő részletre veszik fel a kölcsönt.

A fogyasztók anyagi biztonságának fenntartása rendkívül fontossággal bír. Nem mindegy tehát, a fogyasztók hol vásárolnak, milyen termékeket, ha online vásárolnak, kitől rendelik meg az adott terméket, ha megrendelték, ismerik-e elállási jogukat és annak korlátait.