A képmáshoz és hangfelvételhez való jog a személyiségi jogok körébe tartozik, a Polgári törvénykönyv szerint nem csupán a hangfelvétel felhasználásához, hanem már az elkészítéséhez is az érintett személy hozzájárulása szükséges, ennek hiányában megvalósulhat a személyiségi jog megsértése.

A Bírósági Döntések Tára 2011. 2442. szerint ugyanakkor nem minősül visszaélésnek a képmás, vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből, vagy jogos magánérdekből kerül sor.

Kapcsolódó

Ugyanakkor feltétel, hogy a képmás, vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.

Közérdek vagy jogos magánérdek

Az Economx megkeresésére a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője elmondta: ha valaki jogsértő módon készít, vagy használ fel hangfelvételt, akkor akár sérelemdíj fizetésére is kötelezhető.

Barta Péter szerint a hozzájárulás lehet akár kifejezett, írásbeli vagy szóbeli beleegyezés, ám akár olyan magatartás is, amiből egyértelmű, hogy a másik fél nem ellenzi a felvételt. Fontos azonban, hogy a felvételhez való hozzájárulás nem jelenti automatikusan a felhasználásba, például a nyilvánosságra hozatalba történő beleegyezést is.

Nem minősül visszaélésnek, ha a dolgozó titokban felveszi azt a beszélgetést, ahol a vezető arra utasítja őt, hogy a cég házipénztárában lévő készpénzt a céges széfből vegye ki és vásároljon rajta a főnök lakásába egy drága kanapét. Vagyis, ebben az esetben bizonyítható, hogy a felvétel közérdekből vagy jogos magánérdekből történik.

A fentiek mellett a titkos hangfelvétel készítése adatvédelmi (GDPR) jogsértést is megvalósíthat, hiszen a másik fél hozzájárulása nélkül készül a felvétel. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság akár adatvédelmi bírságot is kiszabhat, azonban a jelenlegi gyakorlat alapján magánszemélyekkel szemben nagyon ritkán szabnak ki ilyen bírságot.

Felhasználása egy polgári perben

A titokban készített hangfelvétel bírósági eljárásban való felhasználása esetén különbséget kell tenni a polgári perben és a büntetőeljárásban történő felhasználás között.

Míg polgári perekben a jogsértő módon beszerzett bizonyíték csak kivételesen, az eset összes körülményének bírósági mérlegelése alapján használható fel, addig a büntetőeljárásokban szabadon felhasználható bizonyítási eszköznek számít egy titokban készített hangfelvétel is.

Ez ugyanakkor nem jelenti, hogy egy külön polgári perben ne lehetne személyiségi jog megsértésének megállapítását és sérelemdíj megfizetését kérni ugyanennek a hangfelvételnek az elkészítés és felhasználása miatt.

A hulladékot égető szomszéd

A Kúriát is megjárta az az ügy, amikor valaki fényképeket készített arról, hogy a szomszédja szabálysértő módon hulladékot éget, eljárás indult és a szomszédot meg is büntették. Utóbbi visszaperelte a fotózó szomszédot, a személyiségi-, és adatvédelmi jogok megsértése miatt. A Kúria szerint azonban a hatósági eljárásokban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja, a felvétel pedig csak ez miatt lett felhasználva. 

Általánosságban elmondható, hogy a jogsértő módon szerzett bizonyíték nem használható fel polgári perben. Azonban kivételes esetekben a bíróság mégis figyelembe veheti azt: így például egy titkos hangfelvétel a bizonyíték arra, hogy a munkavállaló munkaszerződésének felmondására jogellenesen került sor (mert a hangfelvételből kiderül, hogy a munkáltató megfenyegette őt) akkor erre a hangfelvételre a bíróság hivatkozhat a döntése során.

Fontos szempont az is, hogy a bírók akkor is megismerik a jogsértő módon készített hangfelvételt (mert például azt a felperes mellékeli a keresetlevélhez), ha arról később megállapítják, hogy nem használható fel a perben. Ilyenkor a felvétel tartalma a bírók ügyről alkotott véleményét annak ellenére befolyásolni fogja, hogy az adott bizonyítékot ki kell rekeszteni a bizonyítékok közül.

A titokban készített hangfelvétel tehát hatással lehet az ítéletre, még akkor is, ha a jogsértő jelleg miatt a bíróság „hivatalosan” nem is veszi figyelembe bizonyítékként.

A Bírósági Döntések Tára 2009. 2126-ban ez áll:„Nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvételével való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.”

Büntetőjogi vonatkozások

Titkos hangfelvétel készítése önmagában nem bűncselekmény. Ha viszont valaki mások becsületének megsértése céljából készít hamis felvételt, akkor bűncselekményt valósít meg.  A titokban készített hangfelvétel – szemben a polgári perekkel – a büntetőeljárásban szabadon felhasználható bizonyítási eszközként, amelynek végső soron ügydöntő jellege is lehet.

Például, elítélhető a vádlott egy olyan titkos hangfelvétel alapján, amely egy munkahelyi zaklatás történéseit rögzíti.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a felvétel rögzítése és felhasználása jogszerű volt. Egy külön polgári perben megállapíthatóak ennek esetleges következményei (például a felvételt titokban készítőnek sérelemdíjat kell fizetnie a másik fél számára).

Az egyedi körülményeket kell mérlegelni

Az általános elhatárolás nem egyszerű, a bíróságok a konkrét esetek egyedi körülményeinek mérlegelését követően, a törvény szövege és a bírói gyakorlatban kidolgozott iránymutatások alapján döntik el, hogy történt-e jogsértés.

Valóban egyszerűbb lenne, ha minden hozzájárulás nélkül készített hangfelvétel jogsértő lenne, azonban ez bizonyos esetekben méltánytalan és igazságtalan helyzetet eredményezne (a már említett klasszikus eset, amikor a munkavállaló csak azért veszi fel titokban a főnökével folytatott beszélgetést, hogy később bizonyítani tudja, hogy bűncselekmény elkövetésére kapott utasítást).

A fentiek vonatkozásában a jog nem tesz különbséget a családon belül és a más kontextusban készített felvételek között. Sok múlik az egyes esetek sajátosságain és a bíróságok egyedi mérlegelésén.

Bár ez okozhat némi bizonytalanságot, ez nem eredményez nagyfokú kiszámíthatatlanságot, mert a korábbi bírósági döntésekből kiolvashatóak azok a szempontok, amiket a bíróság mérlegelni szokott – hangsúlyozta végezetül Barta Péter.