A honvédség új vezetője a szittya gondolkodásmódról és a hazafias nevelésről is beszélt

Az Index összefoglalója szerint Böröndi Gábor kifejtette, hogy

Szerinte harcászati kiképzést kell adni a katonáknak először alacsonyabb, majd magasabb kötelékben, ehhez kell a jól képzett tiszti, altiszti kar, amely nem a megszokások mentén gondolkodik.

Böröndi Gábor beszélt arról is, hogy az orosz–ukrán háborúból is folyamatosan tanulnak, a NATO-ban látta, hogy milyen tapasztalatokat szűrnek le például a hadászati hírszerzés és felderítés területén. Szintén a háború tapasztalataira vonatkozóan kifejtette: olyan logisztikát kell megszervezni, amely képes ellátni a harcoló csapatokat. A tartalékos állományról pedig elmondta, kiemelten fontos az önkéntes rendszer, mert akik helyben élnek, jobban tudják, hogyan kell megvédeni a területet, nekik az a dolguk, hogy felkészítsék őket erre.

Az altábornagy a szittya gondolkodásmódról és a hazafias nevelésről is beszélt

A magyar katonai oktatásba vissza szeretné hozni a nukleáris elrettentést, „meg kell érteni, hogy mit jelent ez a fogalom”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a meghallgatáson azt mondta, a kormány a háborús helyzet elhúzódására számít, Magyarország a béke álláspontján van, és azonnali tűzszünetet akar, de jelen pillanatban úgy néz ki, hogy ez katonai és diplomáciai eszközökkel nem kényszeríthető ki. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a magyar haderő feladata, hogy alkalmazkodjon ehhez a helyzethez, minden tudásukkal egy harcképesebb, megváltozott kultúrájú, jól felszerelt, eltökélt, komoly haderőt építsenek.

A tárcavezető úgy gondolja, Böröndi Gábor lesz ennek az időszaknak a megfelelő vezérkari főnöke, Ruszin-Szendi Romuluszról pedig úgy fogalmazott, hogy kiváló katona, kiváló ember, aki a feladatát precízen és pontosan végezte.

„A tartós, elhúzódó háború következtében a magyar haderőnek hadműveleti szintű tudásra és szakértelme van szüksége” – húzta alá Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve: Böröndi Gábor háttere, tudása, tapasztalata, a belföldi haderőre és a NATO-ra vonatkozó ismeretek tekintetében is alkalmassá teszi a feladatra.

Szalay-Bobrovniczky Kristófnak az az elvárása, hogy a honvédség ne csupán egy új eszközökkel felszerelt haderő legyen, hanem mélyreható szervezeti kultúraváltozáson is essen át, amely folyamatnak csak a kezdete volt, amit fiatalításként ismer a közvélemény.