A vállalatok adhatnak kölcsönt a dolgozóiknak, akár többféle hitelcélra is. Ez lehet lakáscélú jelzáloghitel lakásvásárlásra, építésre, felújításra, de beiskolázási vagy más szociális célú kölcsön is szóba jöhet. A munkáltatói kölcsönöket még nagyobb cégeknek sem kötelező nyújtaniuk, így ez egy lehetőség a munkáltatók számára, hogy a kedvezményes hiteleken keresztül jutalmazzák a munkavállalóikat.

Ez a kölcsön nem munkabérelőleg

A munkáltatói kölcsönt érdemes elkülöníteni a munkabérelőlegtől, mert lényegi különbség van közöttük. A munkabérelőleg olyan pénz, amely valójában a munkavállalóé lesz, mert azért a jövőben megdolgozik. Ez tehát nem a cég pénze, hanem lényegében egy előrehozott bérkifizetés. Ha a vállalat belső szabályzata lehetővé teszi, akkor a munkavállaló kérheti, hogy az abban foglalt feltételek mellett a bérét előre kifizessék neki.

A bérelőleg technikai értelemben nem kölcsön, és kamatot sem kell rá fizetni. A munkáltató egyedi elbírálás alapján nyújtja, és az előleget a dolgozó későbbi fizetéséből részletekben levonja. A bérelőleg kamatmentesen adható, kivéve, ha azt a munkavállaló 6 hónapnál hosszabb idő alatt fizeti vissza, és/ vagy a felvett összeg meghaladja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét (1.160.000 Ft).

A munkáltatói kölcsönt ezzel szemben a cég a saját vagyonából adja, azért a munkavállaló nem dolgozna meg, és a kölcsönbe kapott összeget vissza kell fizetnie.

Belső szabályzat, vagy más előírás alapján mehet

A nagyobb cégek esetében belső szabályzat határozza meg a munkáltatói kölcsön igénylésének és visszafizetésének feltételeit. Kisebb, ilyen szabályzattal nem rendelkező vállalkozások is nyújthatnak munkáltatói kölcsönt a Ptk. és az Mt. rendelkezései alapján.

Abban az esetben, ha a munkáltató olyan kölcsönt nyújt, amely nem tartozik valamelyik speciális, külön részletezett kölcsöntípusba, akkor csak azt kell meghatározni, hogy mekkora összeget, milyen futamidőre és kamattal nyújt a munkáltató, hogyan zajlik a visszafizetés, előtörlesztés, milyen késedelmi kamattal kell számolni, ha a munkavállaló nem törleszt megfelelően, és mi lesz a kölcsön fedezete.

A munkáltatói kölcsön előnye a munkavállaló számára, hogy a hitelbírálat a banki eljárással szemben egyszerűbb és gyorsabb lehet. A munkavállaló továbbá kedvezményes hitelt is nyújthat a dolgozóinak.

A munkáltató sem túl magas, sem túl alacsony kamatot nem számíthat fel a kölcsönbe adott összeg után. Ha a kölcsönszerződésben nem kötnek ki a felek kamatot, akkor a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamatot kell fizetnie a munkavállalónak.

Ha a munkáltató legalább a piaci alapkamat 5%-kal növelt értékét, vagy a szokásos piaci kamatot számítja fel a nyújtott kölcsönért, akkor a kölcsön a munkáltató és a munkavállaló számára is adómentes.

A jegybanki alapkamat jelenleg magas, 13%, ennek az 5%-kal növelt mértéke azonban még mindig alacsonyabb, mint a személyi hitelek átlagos kamata. Lakáshitelek tekintetében természetesen ez a 18% extrém magasnak tekinthető, mivel a lakáshitelek piaci kamata most 8,5-10,5% között mozog. Az adókötelezettség megállapításakor, amennyiben a kölcsön célja lakásvásárlás, érdemesebb tehát a szokásos piaci kamatot alapul venni.

Ha a vállalat alacsonyabb kamatot kér, mint a fentiek, akkor a munkavállaló hitel kapcsán juttatásban részesül. Az általa fizetendő kamat és a szokásos piaci kamat vagy a jegybanki alapkamat +5% közötti különbségből adóköteles jövedelme keletkezik.

A kamatkülönbözetből származó jövedelem után a munkáltatónak meg kell fizetnie a 15% személyi jövedelemadót és a 13%-os szociális hozzájárulási adót (vagy a 10%-os kisvállalati adót), amelyet a jövedelem 1,18-szorosára kell felszámítani.

Ez alól a szabály alól azonban van kivétel. Ez a munkáltatói lakáscélú kölcsön néven emlegetett konstrukció.

Lakáshitelt is adhat a munkáltató

A munkáltató a dolgozóinak kedvezményes kamat mellett vagy akár kamatmentesen is adhat lakáshitelt. A kedvezményes lakáshitel összege legfeljebb 10 millió forint lehet, és az elmúlt 4 évre összesen kell számítani.

Csak lakáscélra használható fel

A hitel csak lakáscélra használható, de ezen belül is van megkötés. Saját lakás építésére, vagy vásárlására, illetve, meglévő lakás bővítésére, korszerűsítésére vagy akadálymentesítésére fordítható. Egyszerű felújításra ezt a kölcsönt nem lehet költeni.

Amennyiben a munkáltató igényt tart zálogfedezet bejegyzésére, a banki lakáshitelekhez hasonlóan a munkáltató is két szerződést köt a munkavállalóval, egy kölcsönszerződést és egy zálogszerződést. A földhivatal ez alapján jegyzi be az ingatlanra a munkáltató zálogjogát.

Fontos feltétele az adómentességnek, hogy a hitelt egy hitelintézet (vagy állami szervek kölcsönnyújtása esetén a Magyar Államkincstár) útján, speciális alszámla alkalmazásával kell folyósítani, a munkáltató tehát közvetlenül nem utalhatja a hitelösszeget a munkavállalónak.

A hitel egyéb feltételeit, tehát a futamidő és a törlesztőrészletek nagyságát a munkáltató jogosult meghatározni.

A munkáltatói lakáscélú kölcsön nagyon kedvező lehet a munkavállaló számára, de azt érdemes lehet figyelembe venni, hogy nem számít a Hpt. szerinti lakáshitelnek. Így a lakáshitelekre vonatkozó állami támogatások jelenlegi ismereteink szerint ezekre a hitelekre nem alkalmazhatók – hangsúlyozza a BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft.