Folytatódik drámai a tendencia, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis arról számolt be, hogy májushoz hasonlóan júniusban is csökkent az építőipar teljesítménye az előző hónaphoz képest. Ennél is nagyobb gond, hogy

most éves szinten is komoly visszaesést tapasztalni.

Kapcsolódó

Igaz, nem minden ágazatban. 

Ez azt jelenti, hogy júniusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,2 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 4,3 százalékkal nőtt.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,4 százalékkal kisebb volt a májusinál.

S hogy mit jelent ez a statisztikai adat a valóságban?

Az OTP Ingatlanpont megállapítása szerint bár a január-márciusi mélypont után következő három hónapban valamelyest nőtt a használatba vett új otthonok száma (2,8 ezerről 3,2 ezerre), az idei év első felében átadott 6 027 lakás összességében azonban 18 százalékkal kevesebb, mint az ágazat egy esztendővel korábbi eredménye. 

Ez olyan szerény teljesítmény, amelynél gyengébbet legutóbb 2017 elején láthattunk. Hosszabb időt tekintve is csekély az idei termés, az utolsó tíz év január-júniusaiban ugyanis átlagosan 6.274 új lakás vált beköltözhetővé Magyarországon

– figyelmeztetnek a szakértők.

Kép: Economx.hu

A mélypont előtt

A jövőbeli választék alakulásának egyik legfontosabb előre jelzője a kiváltott építési engedélyek száma és azok megoszlása, az OTP Ingatlanpontnál úgy látják, hogy a KSH gyorsjelentésében vázolt kép e tekintetben sem különösebben ígéretes. Miután az első negyedévben 4,5 ezer lakás építésének szándékát jelezték az engedélykérések és az egyszerű bejelentések, a második negyedben már csak 4,4 ezerét.

Így az idei első félévben összesen tervbe vett mennyiség (8 972) mintegy 18 százalékkal csekélyebb, mint az egy esztendővel korábbi. Legutóbb 2015-öt indították az ideinél is kevésbé ambiciózus tervekkel a lakásépítők, akkor 5 581 otthon felépítésére készültek. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint két ellentétes hatás alakítja most a beruházók lendületét.

A növekvő piaci kereslet, és a készletek fogyatkozása az újabb projektek elindítása mellett szól. Ugyanakkor az 5 százalékos lakásáfa alkalmazási lehetőségének – idén májusban bejelentett – meghosszabbítása viszont azt sugallja, hogy ráérnek a kínálat bővítésével, hiszen a 2026 végéig megszerzett építési engedélynél is élhetnek ezzel a kedvezménnyel

– magyarázta.

Összességében úgy tűnik, hogy a vállalkozók egyelőre inkább halogatnak, ezzel szemben a maguknak építők / építtetők könnyebben belevágnak. Erre vall az az adat is, hogy míg a többlakásos épületekben tervezett otthonok száma 34 százalékkal visszaesett, addig az egy-két lakásos épületekben kialakítandóké nőtt mintegy 5 százalékkal.

Az idei évről eddig megismerhető adatok arról tanúskodnak az elemző szerint, hogy bár a piaci körülmények javulnak, és a kereslet is látványosan erősödött a tavalyihoz képest, az építőipar „tehetetlensége” miatt

még nem vagyunk túl a lakásépítés mélypontján.

Az újonnan átadott otthonok száma 2024-ben még a tavalyitól is elmaradhat.

Mindenesetre az elemzők arra jutottak, hogy már látszik a fordulat a lakáspiaci adásvételek számában és a lakásárak emelkedésében. A lakásépítések trendje ugyanakkor egyelőre még csökkenést mutat, mivel jelenleg is érezteti hatását a 2022-es nemzetközi és hazai gazdasági lassulás.

Ezzel összefüggésben, várhatóan idén lakásépítésekben gyengébb évet zárhat a piac, mint tavaly

– zárul az elemzés.

Még a tavalyinál is kevesebb

Az MBH Elemzési Centrum is arra jutott, hogy az idei első félév egészét nézve összesen 6027 új lakás épült Magyarországon, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.  A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ami ugyancsak 18 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól.

Az adatok alapján lászik, hogy folytatódik az évek óta tartó csökkenő dinamika, és ez alapján 2024-ben még a tavalyinál is kevesebb lakás épülhet Magyarországon, így számuk 15-20 ezer között mozoghat.

Drága a bérlés is

Elemzésükben ugyanakkor kitérnek arra is, hogy 2024 júniusában országosan 1,9, Budapesten 1,6 százalékkal nőttek a lakbérek az előző hónaphoz mérten. Az előző év azonos időszakinál országosan 10,3, Budapesten 9,9, a 2015. évi bázisnál pedig 108, illetve 99 százalékkal voltak magasabbak a júniusi lakbérek.

Budapesten az év első felében 250 ezer forint volt az átlagos havi lakbér. A legdrágábban Pest régióban (265 ezer forint), a legolcsóbban Észak-Magyarországon (129 ezer forint) kínálták kiadásra a lakásokat.

Ez abból a szempontból is érdekes, hogy újból bizonyságot nyert, az országgyűlési képviselők rendszerint az átlag feletti összegért bérelnek közpénzből ingatlant maguknak. Részletekért KATTINTSON ide!