A kormány az országos tömegközlekedésben május elsejétől bevezeti a vármegyebérletet és a havi országbérletet – jelentette be február közepén mondott évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

Ahogy a bejelentés napján megírtuk, 

  • a vármegyebérlet 9.450, 
  • a havi országbérlet 18.900 forint 

lesz majd, és az újfajta bérletekkel teljes vármegyéket, sőt akár az egész országot be lehet utazni a MÁV-START, a Volánbusz, a MÁV-HÉV vagy a GYSEV járatainak igénybevételével.

A konstrukció részletei

A felsorolt közlekedési társaságok helyközi járatait korlátlanul használhatják majd az utazók a bérleten feltüntetett területen. A vármegyebérlet és az országbérlet napi több tízezer buszon és kötöttpályás járaton teszi lehetővé az utazást egyéb jegy vagy bérlet megváltása nélkül.
A bérletek 30 napos érvényességűek lesznek, valamint lesz tanulóbérlet is, mely 90 százalékos kedvezménnyel váltható ki, 945 forintért.

Ugyanakkor a vármegyebérlet és az országbérlet nem vehető igénybe helyjegyköteles vonatokon, 1. osztályon, továbbá a helyi közösségi közlekedési társaságok járatain sem. A Pest vármegyei bérlet, illetve az országbérlet a BKK járatain nem érvényes, de Budapesten belül a helyközi szolgáltatók járatain lehet vele utazni.

A teljes árú bérlet árának 86 százalékát térítik meg a munkáltatók, így vármegyebérlet esetében mintegy 1300 forint, országbérlettel valamivel több mint 2600 forint önköltségen tudnak utazni az utasok a helyközi szolgáltatókat választva.

A kedvezményes árú bérletek okozta bevételkiesést a kormányzat megtéríti a közlekedési társaságoknak.

Zajlik a tömegközlekedés vonzóbbá tétele

A MÁV-Volánbusz csoport gyorsan reagált az újításra, és korszakalkotó változásnak, minden eddigi konstrukciónál kedvezőbbnek minősítette az új bérlettípusokat, Orbán Viktor pedig úgy fogalmazott, hogy

akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, komoly összeget spórolhatnak.

Egy korábbi, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által készített elemzésben az áll, hogy az agglomerációból autóval érkezők által okozott közlekedési dugók megbénítják a belvárost, szennyezik a levegőt, tehát a megoldás a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése, vonzóbbá tétele.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) pedig a fővárost és az agglomerációját érintő elővárosi kötöttpályás közlekedésnek a fejlesztéséről szóló, átfogó fejlesztéseket meghatározó dokumentum, amely új alapokra helyezi a vasút és a HÉV szerepét Budapest és térsége életében, és azt tűzi ki célként, hogy

a 2040-ig tartó komplex beruházásokkal összességében 80 százalékkal növelje az elővárosi vasútvonalakon utazók számát,

és ezzel csökkentse a Budapestre terhelődő autóforgalom környezeti, egészségügyi és gazdasági terheit.

A konkrét példák

A miniszterelnök bejelentése és az említett két tanulmány azonos irányba mutat, ezért cikkünk folytatásában néhány konkrét példával illusztrálva megvizsgáljuk Orbán Viktor spórolásra vonatkozó állítását, hogy kiderítsük, a jelenlegi helyzethez képest mennyibe kerül május elsejétől, illetve mennyi ideig tart majd a mindennapos ingázás Budapestre néhány jelentős agglomerációs településről. Tájékoztatásként a belsőégésű (benzin, diesel) autós közlekedés alternatíváját is feltüntetjük 610 forintos átlagos üzemanyag-árral, 7 liter/100 km fogyasztással (43 Ft/km), a legrövidebb útvonallal, havonta 21 munkanappal kalkulálva. Kedvezménnyel nem számoltunk, minden esetben a tömegközlekedés teljes díját vettük figyelembe.

A négy égtáj szerint négy agglomerációs várost választottunk, olyanokat, amelyek lakossága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy 

Budapest határát naponta 300 ezer ingázó lépje át autóval, miközben az elővárosokban élők közül tízből mindössze három ember választja a közösségi közlekedést, hogy bejusson a fővárosba.

  • A főváros északi szomszédságában a 27 ezres lélekszámú Szentendrét szemeltük ki,
  • keleten a 22 ezres Monort,
  • délen a szintén 40 ezer fős Szigetszentmiklóst,
  • nyugaton pedig a 15 ezer lakosú Törökbálintot.

Mindegyik település Pest vármegyében van, de mindegyik eltérő közlekedési infrastrukturális adottsággal rendelkezik, és minden esetben azt feltételeztük, hogy az adott agglomerációs város lakója Budapest belvárosába ingázik napi rendszerességgel.

Szentendre

A Szentendre-Budapest távolság légvonalban 19 km, autóval 25 km.

Autóval az utazás alkalmanként egy irányba átlagosan kb. 40 percig tart, és havonta oda-vissza mindösszesen 45.150 Ft üzemanyagköltséggel jár. A tömegközlekedés átlagosan 55 percet vesz igénybe.

Tömegközlekedés jelenleg: havi HÉV-bérlet 11.900 Ft + havi Budapest-bérlet 9.500 Ft = 21.400 Ft

Tömegközlekedés májustól: havi vármegyebérlet 9.450 Ft +  havi Budapest-bérlet 9.500 Ft = 18.950 Ft

Monor

A Monor-Budapest távolság légvonalban 35 km, autóval 41 km.

Autóval az utazás alkalmanként egy irányba átlagosan kb. 70 percig percig tart, és havonta oda-vissza mindösszesen 74.046 Ft üzemanyagköltséggel jár. A tömegközlekedés átlagosan 75 percet vesz igénybe.

Tömegközlekedés jelenleg: havi MÁV-bérlet 17.800 Ft + havi Budapest-bérlet 9.500 Ft = 27.300 Ft

Tömegközlekedés májustól: havi vármegyebérlet 9.450 Ft +  havi Budapest-bérlet 9.500 Ft = 18.950 Ft

Szigetszentmiklós

A Szigetszentmiklós-Budapest távolság légvonalban 17 km, autóval 22 km.

Autóval az utazás alkalmanként egy irányba átlagosan kb. 25 percig tart, és havonta oda-vissza mindösszesen 39.732 Ft üzemanyagköltséggel jár. A tömegközlekedés átlagosan 80 percet vesz igénybe.

Tömegközlekedés jelenleg: havi HÉV-bérlet 5.940 Ft + havi Budapest-bérlet 9.500 Ft = 15.440 Ft

Tömegközlekedés májustól: havi vármegyebérlet 9.450 Ft +  havi Budapest-bérlet 9.500 Ft = 18.950 Ft

Törökbálint

Az Törökbálint-Budapest távolság légvonalban 12 km, autóval 16 km.

Autóval az utazás alkalmanként egy irányba átlagosan kb. 25 percig tart, és havonta oda-vissza mindösszesen 28.896 Ft üzemanyagköltséggel jár. A tömegközlekedés átlagosan 50 percet vesz igénybe.

Tömegközlekedés jelenleg: havi MÁV-bérlet 9.580 Ft + havi Budapest-bérlet 9.500 Ft = 19.080 Ft

Tömegközlekedés májustól: havi vármegyebérlet 9.450 Ft +  havi Budapest-bérlet 9.500 Ft = 18.950 Ft

Összegzés

Összességében elmondható, hogy

Budapestre az autós ingázás a legdrágább megoldás mind a négy agglomerációs település esetében, méghozzá minél nagyobb a távolság, annál nagyobb az árkülönbség a közösségi közlekedés tarifáihoz képest.

A tömegközlekedés esetében pedig jelenleg a főváros közigazgatási határának távolsága szabja meg a költségek mértékét, ami májustól érdektelenné válik, és a legközelebbi és a legtávolabbi Pest vármegyei településről is egységesen 18.950 forintért lehet utazni Budapestre és Budapesten, és ebben az árban benne foglaltatik a fővárosi tömegközlekedés havidíja is.

Plusz egy példa

Bár a fővárosba ingázók legnagyobb tömege Pest vármegyéből érkezik, de azért akad példa vármegyéken átívelő ingázásra is. Ennek illusztrálására egy képzeletbeli székesfehérvári ingázót szemeltünk ki, és megállapítottuk, ami az előzményekből már sejthető volt, tudniillik azt, hogy minél nagyobb távolságra utazik az ember, anyagilag annál inkább megéri majd tömegközlekedésre váltania.

Székesfehérvár

Az Székesfehérvár-Budapest távolság légvonalban 59 km, autóval 66 km.

Autóval az utazás alkalmanként egy irányba átlagosan kb. 60 percig tart, és havonta oda-vissza mindösszesen 119.196 Ft üzemanyagköltséggel jár. A tömegközlekedés átlagosan 80 percet vesz igénybe.

Tömegközlekedés jelenleg: havi MÁV-bérlet 49.800 Ft + havi Budapest-bérlet 9.500 Ft = 59.300 Ft

Tömegközlekedés májustól: 2 db havi vármegyebérlet (Fejér, Pest) 18.900 Ft +  havi Budapest-bérlet 9.500 Ft = 28.400 Ft

Ez lenne a szocializmus?

Azt egyelőre csak találgathatjuk, hogy a valóságban az utazók körében mekkora sikere lesz a májustól bevezetendő új vármegyebérletnek, amit a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke egy, az Indexnek adott interjúban a „velünk élő szocializmusként” aposztrofált, kijelentve, hogy nem látja a szakmai indokokat a megye- és országbérletek ilyen módon történő bevezetése mögött, illetve azt is nehezményezte, hogy nem történt egyeztetés a szakmai szervezetekkel, szakértőkkel, kihagyták belőle a városokat, ami véleménye szerint tovább mélyíti a város-vidék feszültséget, növeli az egyenlőtlenségeket.