Átlagosan 30 napra nőtt a járóbeteg-szakellátásban a várakozási idő. 2019-ben, vagyis a pandémia kitörése előtt 26 napot kellett várni egy-egy szakrendelésre, mondta Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a Napi.hu-nak.

Ez több mint 17 százalékos emelkedés. Vannak szakmák, ahol javult a helyzet és van, ahol rosszabb lett – fogalmazott a szövetség elnöke.

Itt nőtt a legtöbbet a várakozási idő

A Medicina 2000 Szövetség kérdőívére a 70 tagintézményből 38 válaszolt a várakozási időket illetően. Pásztélyi Zsolt az adatokat elemezve elmondta: a leginkább az ultrahang vizsgálatra várók számára nőtt meg a várakozási idő, a korábbi 25 napról 40 napra.

Ez sajnos általános a rendszerben, hiányoznak a radiológus szakorvosok

– mondta a szakembert.

Nőttek a várakozási idők az angiológiákon, ahol érbetegségekkel foglalkoznak, egy gasztroeneorológusra például 49 napot kell várni, és a diabetológiákon is türelmesebbnek kell lenni a betegeknek. Utóbbi szakmában a gyógyszerváltási gondok is lehetnek a háttérben, a betegek új készítményre történő átállítása is növelhette a várakozási időt.

De Pásztélyi Zsolt szerint az ideggyógyászatra, a reumatológiára és pszichiátriai szakrendeléseken is legalább 29 napot kell várni a betegeknek.

Endokrinológiai ellátásoknál, és a nephrológiai szakrendeléseken némileg javult a helyzet, előbbinél 61 napot kell várni a korábbi 66 nap helyett, a nephrológiákon a 23 nap helyett pedig 15-re csökkent a várakozási idő.

Jön a digitális bejelentkezés

Egy friss kormányrendelet szerint 2024. márciusától bevezetik a szakrendelőkben a digitális időpontfoglalást. A Belügyminisztérium érdeklődésünkre azt írta: a jövő évben induló Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) rendszer célja, hogy az eddig gyakran papíralapú és ad hoc időpont foglalási folyamatokat felváltsa a digitalizált betegút-irányítás, ami a páciensek számára nagyobb átláthatóságot, az ellátó szakorvosok és szakdolgozók számára – a szervezettebb munkarend mentén – egyenletesebb terhelést tesz majd lehetővé.

Erre reagálva Pásztélyi Zsolt azt mondta: a közös rendszernek vannak előnyei és hátrányai is. Előnynek tartja a fenti említett szempontokat is, de negatívum, hogy ezek a rendszerek kevésbé képesek kezelni a betegek különbözőségét. Példaként említette, hogy más ellátást igényel egy kontrollvizsgálatra érkező beteg és mást egy új páciens, a sürgető ellátás felboríthatja az előjegyzést.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy először csak az intézmények és a háziorvosok kapnak hozzáférést a rendszerhez, a betegek egyelőre nem tudnak magunknak időpontot foglalni, és ez egyelőre jobb is így.

Kiemelte: a Vasútegészségügyben, ahol ügyvezető igazgató, egy-két orvosra elindítják a direkt online előjegyzési rendszert kísérletképpen, mert egyszerűsíti az előjegyzés folyamatát, kevesebb diszpécseridőt igényel. Véleménye szerint akkor jó az előjegyzés, ha csak 70-80 százalékos, mert így kezelhetők a felmerülő belső konzíliumok és a sürgető ellátások is. Ez jelent leginkább így működőképes és a betegellátási folyamatok szempontjából egészséges rendszert.

A járóbeteg irányítási rendszer előnye lesz, hogy az egyenlőtlenségeket is képes kezelni. Pásztélyi Zsolt szerint a digitális időpont foglalási rendszert fokozatosan szabad bevezetni, először csak a kapacitások egy részére és utána hozzá kell szervezni az intézmények saját belső működését is.

Jövő nyáron jön a változás

A szakrendelők államosítása egyelőre lekerült az egészségügyi kormányzat napirendjéről, de a gazdasági társaságként működő, önkormányzati tulajdonú betegellátóknak 2024. nyaráig át kell alakulniuk költségvetési intézményekké, ez a szakrendelők akár harmadát is érintheti.

A rendelők rezsi gondjaival kapcsolatban elmondta: egyelőre kezelhető a helyzet. Az önkormányzatok kaptak rezsitámogatást, amiből segíteni tudták a rendelőket. Az adósságok felhalmozása - nem úgy, mint a kórházakban - a szakrendelőkben nem jellemző.

Az orvosok 8 órás foglalkoztatásával kapcsolatban Pásztélyi Zsolt megjegyezte: az új rendelet valamelyest igazodást jelent a kórházi munkavégzéshez, bár nem véletlenül rögzítette korábban a jogszabály, hogy a szakrendelőkben csak 6 óra legyen a rendelési idő.

A rendelőkben a rendelési idő 12 órás, jellemzően két műszakban 6-6 órában rendeltek eddig a szakorvosok és utána hazamentek. Új rendszerben a szakrendelők munkaidőkeret használatával, a rendelési idők átalakításával oldhatják meg a munkaidő változásával előállt problémákat.

Mindenkinek 8 óra a munkaideje

Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) történt egyeztetés során mondta azt, hogy a munkaidő mindenki számára 8 óra. Kiemelte: lehetőség lesz 6 órás munkarendre, de akkor ehhez igazítják a bérezést is. A kamara szerint azonban a teljes munkaidőt nem lehet 8 óra rendelési idővel kitölteni, mert egyrészt ilyen munkaterhelés már ellátásbiztonsági kockázat, másrészt az orvosnak a rendelési időn kívül vannak adminisztratív feladatai is.

Van, ahol az orvos elfogadta, hogy csökkenjen a munkaideje 6 órára, és van, aki maradt a 8 órás foglalkoztatásban, rendelési idejébe integrálták ebédszünetét, pihenőidejét, adminisztratív tevékenységét, önképzését - sorolta a Medicina200 elnöke.