A probléma körülbelül tíz éve megoldatlan, az Economix is több ízben foglalkozott vele. Több büntetőjogász is jelezte, nem emlékeznek arra, hogy az igazságügyi kormányzat adott volna indoklást arra nézve, miért kezelik mind anyagi, mind szakmai értelemben mostohagyerekként a kirendelt védői rendszert.

Az Economx információ szerint 2024-tól emelnek az óradíjakon - ezer forintot. Vagyis, a jelenlegi jogi környezet szerint, a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló rendelet szerint a kirendelt ügyvédi díj mértéke potom hatezer forint óránként és erre jön még ezer forint felkészülési díj.

Ez az óra díj a jövő évtől hétezer forint lesz. Ha utána gondolunk, hogy ez mennyivel alacsonyabb a szabadpiac árainál, amikor például mi bízunk meg egy ügyvédet, döbbenetes a különbség.

Az Economx megkeresésére Katona Csaba büntetőügyvéd elmondta: a jelenlegi inflációs adatok okán az óradíj hatezer forintról hétezer forintra történő módosítása semmiképp nem nevezhető emelésnek.

Számos szervezet jelezte, valami nagyon nincs rendben

A Magyar Helsinki Bizottság számos tanulmányában, nemzetközi egyezményeket alapul véve figyelmeztetett, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő terheltek jogi segítséghez való hozzájutása a büntető eljárásjog egyik fontos garanciális kérdése. De hasonlóképpen a Magyar Kriminológia Társaság, a Magyar Ügyvédi Kamara, és rengeteg jogász különböző fórumokon úgy foglalt állást, hogy az egész rendszer reformra szorul.

Főszabály szerint, az állami erőszak szervezettel szemben mindenkinek jár egy védőügyvéd, ha nem tudja megfizetni a jogi képviselőt. Ám Magyarországon jelenleg rendszerhibáról beszélhetünk: olyan kevés díj jár a kirendelt védőknek, hogy az előbb-utóbb nyomot hagy a munka színvonalán, így máris sérülhet az alapelv.

Természetesen nem mind ügyben jár hivatalból kirendelt védő, csak bizonyos esetekben, ilyenek az alábbiak:

  1. ha súlyos, akár 5 év szabadságvesztés is kiszabható az ügyben,
  2. ha kiskorú a terhelt,
  3. ha kóros elmeállapotú,
  4. ha nem beszél magyarul,
  5. ha fogva van tartva,
  6. más hasonló, kiszolgáltatott helyzetekben.

De sokan nem tudják, akkor is kérhetik ügyvéd kirendelését, ha ilyen feltételek nem állnak fenn, de mégis úgy érzik, szükségük van rá. Azt viszont tudni kell az ügyfeleknek, ha jogerősen elítélik őket, akkor a kirendelt védőnek az állam részéről megelőlegezett díját végül bűnügyi költségként rájuk fogják terhelni.

Az utazás ideje már nem számolható el

A szabályok szerint egyedül a börtönbeli konzultációért, beszélőért jár díjazás, az alapdíj hetven százaléka, igaz, az  ügyfelek egy része van csak börtönben. A díjazás természetesen csak a bent töltött idő után jár, az utazás ideje nem számolható el. A szabadlábon lévőkkel történő kommunikációért, a fogvatartott családjával való kapcsolattartásért nem jár díjazás.

Az Economx kérdésére Katona Csaba kiemelte: konstans probléma, hogy a fogva lévő terhelten kívül a konzultáció nem elszámolható. Az útiköltség és az odautazás ideje ellentétben például az igazságügyi szakértőkkel szintén nem elszámolható.

Sokan leiratkoznak

A büntetőügyvéd tapasztalatai szerint az általa szakmailag kiemelkedőnek tartott kollégák vélhetően a fenti problémák miatt leiratkoznak a kirendelési névjegyzékről.

Vagyis a hatóság már nem tudja őket kirendelni. Ha valami, hát ez biztosan nem javít a kirendelt védői munka színvonalán.

Sőt, saját maga is kénytelen volt leiratkozni, ugyanis nem engedheti meg magamnak azt, hogy egy - egy összetettebb ügyben, ahol a munka nagy része a háttérben zajlik, a nem elszámolható költségek miatt, lényegében ingyen dolgozzon – mondta végezetül.

A kirendelt védőre vonatkozó rendelkezéseket a büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény (a továbbiakban: Be.), az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet, továbbá a kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről szóló 9/2018. (V.25.) MÜK szabályzat tartalmazza.