Ma Magyarországon a drogfogyasztás egyre fiatalabb korban kezdődik, a 14 évesek közül sokan már kipróbáltak valamilyen kábítószert. Statisztikai adatok szerint a 14-29 év közöttiek harminc százaléka használt már valamilyen illegális kábítószert Magyarországon.

A tendencia nem jó irányt mutat, az elmúlt öt évben picit nőtt a szerhasználat, de még jók a mutatóink, mondta az Economxnak Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Példaként említette, még nem állunk olyan rosszul, mint Nyugat-Európa. Amíg Németországban a marihuána kipróbálásának értéke 28,2 százalék, Magyarországon 6,9 százalék körül alakul.

A szakemberek a kábítószerkereskedők tekintetében a szigorítást tartják fontosnak, de azt is fontos, hogy akit elkapnak egy füves cigarettával nem kell kriminalizálni.

Vagyis nem akarják az egy marihuánás cigarettával elkapott fiatalokkal megtölteni a börtönöket

- tette hozzá Téglásy Kristóf. A drogkereskedőkkel, terjesztőkkel szemben viszont elrettentő intézkedések bevezetését tartják fontosnak, melyek tényleg visszatartó erővel bírnak.

A Drogkutató Intézet egy friss felmérése szerint a zéró tolerancia megjelenik azokban a szigorítási tételekben, amit a válaszadók sürgetnének a kábítószerterjesztőkkel kapcsolatban, mondta Téglásy Kristóf a kutatás eredményeit ismertetve.

A válaszadók 58 százaléka egyetért azzal, hogy a zéró tolerancia elvét olyan mértékben kellene érvényesíteni, hogy az a drogkereskedőknek fájjon, erről szólna többek között a vagyonelkobzás is. A válaszadóknak pedig csak a harmada vélekedik úgy, hogy a szerhasználókra vonatkozó büntetési tételeket is szigorítani kellene.

Téglásy Kristóf elmondta, hogy az elmúlt hónapokban kérdezték meg az esetleges szigorítási tételekről a lakosság kábítószerekkel kapcsolatos attitűdjét.

Kétféle területen mérték fel a véleményeket:

  • az egyik kérdéssor a drogokkal kapcsolatos bűncselekmények elkövetőire vonatkozott,
  • másik a drogok médiában történő bemutatásával kapcsolatos esetleges szigorításról szólt.

Online kérdőíves volt a kutatás, a büntetőjog lehetséges szigorításával kapcsolatos kutatást 1089-en töltötték ki, a médiakutatást pedig 519 fő töltötte ki. A kitöltők többség nem a fiatal korcsoportba tartozott, és inkább az érettségivel rendelkezők töltötték ki. A válaszadók 69 százaléka házasságban vagy párkapcsolatban él, és gyermeke is van, hangzott el a sajtótájékoztatón.

A szerhasználókkal szembeni súlyosabb büntetést a válaszadók többsége elutasítja, vagyis akit ma elkapnak egy füves cigivel az utcán, azt ne büntessék olyan szigorúan, mint ahogy ma büntetik, de a drogkereskedőkkel szemben nem ennyire megengedő a válaszadók többsége, mondta Téglásy Kristóf.

Azt a felvetést, hogy a drogokkal kapcsolatos bűncselekmények elkövetőinél lévő vagyontárgyakat azonnal elkobozzák-e és annak az árát prevenciós célokra lehessen költeni, ezt a társadalom többsége támogatja.

Vagyis, ezalatt azt értik, hogy a drogkereskedő sok tíz millió forintba kerülő Mercijét el lehessen kobozni, fogalmazott a stratégiai igazgatója.

Ha valakit elkapnak egy pár adag kokainnal az most nagyságrendileg 5 évet, de ha valakinél pedig egy kisebb adag kristályt találnak, - ennek a szernek sokkal rombolóbb hatása-,  akkor a díler most egy felfüggesztett büntetést kap. A kutatás eredményei szerint, az lenne a megoldás, ha a drogfogáskor nem a szer piaci értéke, hanem a hatása határozná meg, hogy a drogkereskedő mekkora büntetést kap.

A szakember kiemelte, hogy a Nemzeti Drogellenes Stratégia három alapelve:

  • a prevenció;
  • a teljes felépülés központú kezelés;
  • és a zéró tolerancia is.

Legyen jelezve a filmekben a droghasználat veszélye

A Drogkutató arra is rákérdezett a felmérésben, hogy egyre többször jelenik meg a drog a filmekben, sorozatokban. Ezt a válaszadók egyébként nem így érzik. Ugyanakkor az, hogy pozitívan állítják be az illegális kábítószereket, ez komoly veszélyt jelent, ezzel a nagy többség egyetért. A válaszadók több mint 40 százaléka szerint, ha egy filmben droghasználók jelennek meg, erre fel kellene hívni a figyelmet, például azzal, hogy

a drogfogyasztás halált okozhat és bűncselekmény.

 

Korábban lapunknak a Haller József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora az mondta: 2012-2021 között Magyarországon 18 új szintetikus kannabinoid jelent meg, mindig akkor szűnt meg egy újfajta kannabioid forgalmazása a drogpiacon, amikor a hatóanyag tiltólistára került és megjelent a Magyar Közlönyben az ezzel kapcsolatos rendelet. Jellemzően nyolc havonta hoztak létre egy új vegyületet a droglaborokban, míg a gyógyszeriparban, a klinikai kutatások során jellemzően tíz év alatt fejlesztenek ki egy új vegyületet – hívta fel a figyelmet Haller József. 

Változatos életutak a rehabon

A drogterápiával és rehabilitációval kapcsolatban számos tévképzet él az átlagemberben, ez pedig magát a szenvedélybeteget is távol tarthatja a lehetőségtől. Pedig a folyamat – az egyértelmű nehézségei mellett és ellenére – nem úgy zajlik, mint ahogy azt általában elképzeljük. A magyarországi drogprevenciós programok finanszírozása alapvetően állami, az önkormányzati, alapítványi, az egyéb adományok aránya jóval kisebb. A Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonban jártunk, ahol a legfiatalabb páciens 11 éves volt.