A kínai sajtóban is megemlékeztek Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatásáról, és úgy látják, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökkel, és Sulyok Tamás köztársasági elnökkel történt egyeztetés meggyőzte az embereket arról, hogy Kína és Magyarország jó barátokként és átfogó stratégiai partnerként közösen „arany útra” lépett.

A Global Times kínai napilap felidézte, hogy Hszi Csin-ping Sulyok Tamással folytatott találkozója során négy pontban foglalta össze a kínai-magyar kapcsolatok zökkenőmentes fejlődésének tapasztalatait:

  1. mindkét félnek egyenrangú félként kell kezelnie egymást,
  2. fenn kell tartania a kölcsönös bizalmat és a kölcsönös segítségnyújtást,
  3. ragaszkodnia kell a mindenki számára előnyös együttműködéshez,
  4. valamint a méltányosság és az igazságosság fenntartásához.

A szerzők szerint ez Kína és Magyarország sikeres tapasztalatainak összefoglalása, valamint útmutató a kétoldalú kapcsolatok jövőbeli fejlődéséhez, és úgy látják, a többi uniós tagállam számára is nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak ezek az értékes tapasztalatok.

A Global Times arról is ír a véleménycikkében, hogy Kína és Magyarország történelme, kultúrája és politikai rendszere eltérő, a két ország mégis szoros és őszinte barátságot kötött egymással. Tiszteletben tartják egymás egyedi fejlődési útjait, és támogatják egymást alapvető érdekekeit. A cikk szerint ez a viszony mindkét ország és népe számára kincset jelent.

„A nemzedékről nemzedékre terjedő kínai-magyar barátság nem céloz meg semmilyen harmadik felet, és nem is szabad, hogy harmadik fél diktálja.” A kínai-magyar „aranyút” valójában a helyes út a szuverén államok számára, hogy önállóan és barátságosan lépjenek kapcsolatba a külvilággal. Ez különösen fontos a stratégiai autonómiára törekvő Európa számára – mutattak rá a szerzők. Ezt később még egyértelműbben ki is fejtették.

A jelenlegi nemzetközi helyzetben egyes országok gyakran eltúlozzák az ideológiai konfliktusokat, és úgynevezett „értékalapú diplomáciát” folytatnak, ami a kínai meglátás szerint a nemzetközi közösségen belüli megosztottságot és konfrontációt erősíti, valamint gátolja a globalizációs folyamatot, és aláássa a globális kihívások kezelésére irányuló közös erőfeszítéseket.

Egyébként a Global Times cikke kitér arra is, hogy a két ország közti oktatási kapcsolat, a cserediákok érkezése nem tette ki Magyarországot nemzetbiztonsági kockázatnak. Illetve megemlékeztek arról is, hogy mindkét fél számára előnyös eredményeket hozott a lítium akkumulátorok gyártása is. Jelenleg Magyarország részesedése a globális lítium-ion akkumulátor gyártási kapacitásból az Egyesült Államok után a második helyen áll, és ezzel a világ fejlett csúcstechnológiai piacai közé tartozik. Ennek eredményeként, kihasználva Magyarország kedvező üzleti környezetét, egyre több kínai vállalat fektet be és létesít hazánkban gyárakat.

A cikk szerint Kína és Magyarország közötti baráti együttműködés modellként szolgál az Európai Unió számára, és egy új lehetőséget mutat a megosztottságon túl.

Kína nem kihívást, hanem lehetőséget jelent Európa számára, és nem versenytárs, hanem partner

– olvasható Global Timesban, hozzátéve: a kínai-magyar együttműködés egy fényesebb jövő útját fogja kikövezni.

Szerződések, mindenhol

Mindez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a mai napon szándéknyilatkozatot írt alá a 4iG Nyrt. és a Huawei Technologies Hungary. A dokumentumot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelenlétében Fekete Péter, a 4iG Csoport vezérigazgatója, valamint Gao Weijie, a Huawei Technologies Magyarországért és a Nyugat-Balkánért felelős vezérigazgatója írta alá.

A megállapodás célja, hogy a 4iG meglévő felhőszolgáltatása mellett egy új közös felhőszolgáltatási platformot alakítsanak ki a hazai cégek, valamint a régióba települt kínai és távol-keleti nagyvállalatok számára.

A két ország közötti megállapodásokról eddig kiderült:

  • Megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében.
  • Megkezdik az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni.
  • Előkészítik az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésének, ugyanis a jövő az elektromos autózásé, így lehet megóvni a környezetünket.
  • Megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között.
  • Közösen megvizsgálják annak a lehetőségét a szerb és a kínai partnerekkel, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között, hozzájárulva ezzel mindkét ország, és ezáltal az egész térség energiaellátásának biztonságához
  • Tovább bővül kínai exportengedély: például a cseresznyét is felveszik a listára.
  • Nukleáris ipar teljes vertikumára készítenek együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképp tudja alkalmazni
  • Újabb egy évvel meghosszabbítják a vízummentes beutazás lehetőségét Kínába.
  • A Kínában működő magyar konzuli szolgálat az európai vízumkódexben rögzített 15 napos határidő helyett 48 órán belül elbírál minden üzleti célú magyarországi beutazás céljából benyújtott kínai vízumkérelmet.
  • Magyarországra hozza az első európai elektromosautó gyárát a BYD, a szükséges engedélyek birtokában az építési munkálatok Szegeden megindultak és zajlik az infrastruktúra kiépítése is, így jövőre már legurulhatnak az első BYD modellek a szegedi gyár gyártószalagjairól.