Elsőre talán meglepő lehet, de van egy olyan gazdasági probléma, amit egyformán érzékelnek a kormánytagok és az elemzők, ez pedig hazánk gazdasági kitettsége és/vagy nyitottsága. Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitányán például egyenesen arra figyelmeztetett, hogy a belső piacunk összezsugorodott,
ezért csak akkor maradhat fent a nemzetgazdaságunk és vele a magyar állam, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra, és képesek vagyunk azokat ott el is adni.
A kormányfő hangsúlyozta, ezért a világgazdaság akadálymentes működése,
a világkereskedelem egységes szerkezete Magyarország számára létkérdés.
Elmondta azt is, hogy ma Magyarország exportteljesítménye eléri a nemzeti össztermék 76 százalékát, és ezzel a világranglista harmincharmadik helyén állunk, miközben a népességi világranglétrán csak az kilencvenötödiken.
A világ egyik legnyitottabb országa
Magyarország az egyik legnyitottabb gazdaság a világon, miközben az export diverzitását és a termékek összetettségét mutató gazdasági komplexitás index szerint a világ 15 legjobb országa közé sorolható. Ugyanakkor ez nem magyar sajátosság a régióban, hasonló képet mutat Szlovénia és Szlovákia is, míg Csehország a magyarnál erősebb helyet foglal el ebben a rangsorban
- fogalmazott az Economx érdeklődésére Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Az elemző szerint ha a számokat nézzük, akkor az mondható el, hogy alapvetően jelentősen nőtt az exporttevékenység az elmúlt 10 évben, ugyanakkor ez elsősorban külföldi tulajdonú cégekhez köthető.
2023-ban az export 149,2 milliárd, az import 140 milliárd eurót tett ki, ezek rendre a GDP közel 76, illetve 71 százalékát tették ki.
A kivitel két legnagyobb forgalmú árufőcsoportját a nagy hozzáadott értékű gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek jelentették. A teljes exportforgalmon belüli részesedésük 2023-ban érdemben nem változott az egy évvel korábbihoz képest: az előbbi több mint felét, az utóbbi pedig közel harmadát tette ki. Ugyanakkor jelentős importvonzat jellemzi az exportot, ami Árokszállási Zoltán szerint arra utal, hogy a hazai hozzáadott érték aránya növelhető lenne.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen nemzetgazdasági kockázatai lehetnek annak, ha az exportarány nem emelkedik.
A vállalatok a külpiaci megjelenéssel hozzájárulnak a magyar gazdaság globális sikeréhez, mivel az exportnak erős multiplikatív hatása van a gazdaság teljesítményére. Számos tanulmány mutatott rá arra, hogy az exportáló vállalatok versenyképesebbek a nem exportáló vállalatoknál
- válaszolta.
Az MNB korábbi kutatása szerint az exportáló kkv-k termelékenységi előnye 2013-tól folyamatosan emelkedett, 2016 után pedig meredeken nőtt a nem exportáló cégekhez képest. Ágazatok szerint vizsgálva jelentős heterogenitás mutatkozott: a legszembetűnőbb, 9-szeres különbség volt az információ-kommunikáció ágazatban, míg a leginkább külkereskedelem-orientált feldolgozóiparban közel háromszoros volt különbség a tipikus nem exportáló és exportáló kkv-k munkatermelékenysége között. A különbség főként a mikro és kis vállalatméret-kategóriában jelentkezett, az ennél nagyobb méretkategóriájú vállalatoknál nem volt érdemi különbség az exportáló és nem exportáló vállalatok között. A magyar gazdaságban az exporton belüli hazai hozzáadott érték EU-s összevetésben a legalacsonyabbak között van, melynek növelése a gazdaság szerkezetének stabilitása miatt fontos lenne - húzta alá az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A kérdést talán úgy lehetne inkább megfogalmazni, hogy miért fontos a vállalatoknak a külpiaci megjelenés - reagált arra a felvetésünkre, hogy amelyben a cégekkel kapcsolatos kockázatokra vonatkozott. Az elemző szerint ugyanis a külpiaci megjelenéssel egyrészt diverzifikálható a bevételi források megoszlása, a cég kevésbé válik függővé egyetlen piac (például a magyar) hullámzásaitól, ami csökkentheti az árbevételi kockázatokat. A nagyobb értékesítési volumen elősegíti a méretgazdaságos működést és a javulást a működési hatékonyságban, illetve a termelékenységben, ezáltal növelheti a vállalkozás versenyképességét. Ezeken túl új üzleti lehetőségeket nyit a kapcsolatépítés révén, valamint új üzleti gyakorlatok meghonosítását is támogatja.
A magyar cégek exportteljesítményének erősíteni már régóta szerepel a kormányzati tervekben is, de ahogy az Orbán Viktor szavaiból is kitűnik, még mindig aktuális a kérdés, milyen piaci vagy állami ösztönzőkkel lehet segíteni a hazai gazdasági szereplőket.
Az elemző úgy látja, jelentős tér mutatkozik a magyar exportáló vállalkozások számának növelésére, amit már önmagában az a tény is alátámasztja, hogy itthon
az exportárbevétel háromnegyede külföldi érdekeltségű cégektől származik.
De a nagyvállalatok részesedése is ebbe az irányba mutat, hiszen Magyarországon az export körülbelül kétharmadát nagyvállalatok adják, súlyuk meghaladja mind az EU-s országok 60 százalék körüli arányát, de a környező országok átlagát is - tette hozzá.
Öt tuti recept, amivel segíteni lehet az exportarányt?
Az MBH Elemzési Centrum megállapítása szerint az új exportáló vállalkozások finanszírozása kiemelt figyelmet érdemel, hiszen fontos támogatni azokat a vállalkozásokat, amelyek az első lépéseiket teszik meg a nemzetközi piacra való belépés felé.
- Sok ország rendelkezik exporthitel- és garanciaprogramokkal, amelyek lehetővé teszik az új exportáló vállalkozások számára, hogy kedvező feltételekkel és rugalmasabb hitelfeltételekkel hozzáférjenek a finanszírozáshoz. Ezek a programok továbbá segíthetnek a készpénzhiány kezelésében és a növekedés elősegítésében is.
- Emellett az új exportáló vállalkozásoknak lehetőségük van kockázati tőkebefektetők által nyújtott tőkét felhasználni a piacra jutáshoz, valamint az exporttevékenységük fejlesztéséhez. A kockázati tőkebefektetők szakértelme és hálózata segíthet az új vállalkozásoknak az üzleti fejlődésben és a piaci áttörésben.
- Az új exportáló vállalkozások számára sok országban rendelkezésre állnak kormányzati támogatások és támogató programok, amelyek célja az exportfejlesztés és az exportálók támogatása. Ezek a programok lehetőséget nyújtanak a finanszírozásra, a piacismeret megszerzésére, promócióra és más exporthoz kapcsolódó tevékenységekre.
- Néhány ország exportaccelerátor programokat kínál, amelyek célja az új vállalkozások exporttevékenységének támogatása és felgyorsítása. Ezek a programok lehetővé teszik az exportáló vállalkozások számára, hogy hozzáférjenek képzési és mentorálási programokhoz, piaci információkhoz, hálózati lehetőségekhez és népszerűsítési eseményekhez.
- Továbbá az új exportáló vállalkozások számára elérhetőek nemzetközi finanszírozási programok és intézmények, amelyek segíthetik őket a finanszírozási megoldások megtalálásában és a nemzetközi piacon való növekedésben. Ilyen szervezet például a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Beruházási Bank.
A magyar vállalatok 85 százaléka nem exportál és nem is fog
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. szeptemberi felmérése alapján miközben a lakosság gazdasági közérzete 1,5 indexponttal javult, a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. A kutatás szerint ugyanakkor augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.
Az viszont nem változott, hogy a vállalatok 85,1 százaléka nem exportál, és várhatóan a következő egy évben sem exportál majd.
Isépy Tamás, a Századvég Makrogazdasági Üzletág üzletágvezetője ezzel kapcsolatban az Economxnak többek között arról beszélt, hogy a mikro- és a kisvállalatok belföldi piacra történő fókuszálása nemcsak magyar, hanem általános nemzetközi gazdasági jelenség. Ezzel szemben a megkérdezett vállalatok maradék 7 százalékát adó közép- és nagyvállalatok esetében már lényegesen kedvezőbb az exportáló vállalatok aránya, átlagosan 50 százalékuk exportál külföldre.
Így néz ki a kkv-akcióterv 8 pontja
A Nemzetgazdasági Minisztériumon belül az önálló kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárság, amely az alábbi stratégia alapján működik majd:a Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele,
a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram létrehozása,
a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram meghirdetése,
a kkv-k kifektetéseit támogató hitel és tőkeprogram,
a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” Program,
a kkv-k digitalizációs csomagja, melynek célja, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen, mert e nélkül egy versenyképes vállalkozás ma már gyakorlatilag nem létezhet,
vállalkozásfejlesztési uniós program,
vállalati elektromosautó-támogatási program.