Magyarország törvényben vállalta, hogy 1990-hez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását. Az előzetes adatok szerint a hazai ÜHG-kibocsátás tavaly a megelőző esztendőhöz mérten jelentős arányban, 9,5 százalékkal mérséklődött, az 1990-es bázisévhez viszonyítva ezzel összességében 43 százalékos csökkenésnél tartunk.

2023-ban tehát nemcsak elértük, hanem már túl is teljesítettük 2030-as célkitűzésünket – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Energiaügyi Minisztérium (EM) péntek reggeli közleményében.

A tárca vezető kiemelte:

 az eredmények látványosan igazolják Magyarország elkötelezettségét a klímavédelmi célok teljesítése mellett, fontos előrelépést jelentenek a fenntarthatóság felé vezető úton. A sikerhez érdemben hozzájárultak a kormányzati erőfeszítések egyebek mellett a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzésében, az energiahatékonyság fokozásában, az ipar és a közlekedés zöldítésében.

Lantos Csaba hozzátette, hogy a „felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben a 2030-ra kitűzött 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célszám nagyarányú megemelését kezdeményeztük 50 százalékra".

Az energiaszektorban volt a legnagyobb a csökkenés

Az EM szerint a HungaroMet Nonprofit Zrt. előzetes adataiból megállapítható, hogy a legnagyobb arányú kibocsátás-csökkenést iparági bontásban az energiaszektor produkálta tavaly 11 százalékkal. A nagyobb erőművek és fűtőerőművek kibocsátása a tudatos fogyasztói magatartásnak és az enyhe téli időjárásnak is betudhatóan ötödével esett vissza.

A zöld átállás lendületes előrehaladását jelzi, hogy

A legnagyobb kibocsátók közé tartozó közlekedésben a korábbi évek emelkedő tendenciáját 2023-ban nagymértékű, 7,1 százalékos csökkentésbe sikerült átfordítani.

A tagállamok első harmadában

 Az ETS uniós kvótakereskedelmi rendszerben nyilvántartott leginkább szennyező létesítmények kibocsátása éves alapon 13,6 százalékkal esett vissza a múlt évben. Az Eurostat augusztusi közleménye szerint hazánk 2024 első negyedévében a tagállamok első harmadába tartozott a kibocsátás-csökkentésben. 

Magyarország az idei első három hónapban is úgy tudta mérsékelni az ÜHG-kibocsátását, hogy közben növelte a gazdasági teljesítményét.

Uniós összevetésben Magyarország az európai élvonalba került az egy főre jutó kibocsátás mértékével, amely a 2022-höz képest kimutatható 8 százalékos mérséklődéssel jelenleg 5,6 tonna CO2 egyenértéket tesz ki.

A végleges magyarországi kibocsátási adatok 2025 nyarán lesznek elérhetők.