Az Economx megkeresésére Kocsis Ildikó ügyvéd, aki az erthetojog.hu–n megjelent írásában már foglalkozott a ki nem fizetett nyereményekkel összefüggő jogi fellépési lehetőségekkel közölte:

Amennyiben valaki ténylegesen nyer a lottón, nyereményének kifizetése a Szerencsejáték Zrt. szabályzata szerint történik, amely bárki által megismerhető ezen az oldalon.

Amennyiben a nyeremény kifizetését a Szerencsejáték Zrt. megtagadná, azonban a kérelmező hitelt érdemlő módon tudja bizonyítani, hogy a nyereményre jogosult és a zrt. a szabályzatában foglaltakat nem tartotta be és nem jogszerűen járt el a nyeremény kifizetésének megtagadásakor, a nyeremény kifizetése iránti igény érvényesítése érdekében igénybe vehető a jogi út.

Tekintettel arra, hogy a Szerencsejáték Zrt. az ötös lottót hatósági engedély alapján bonyolítja – húzta alá.

A képzeletbeli, megálmodott nyeremények nem számítanak

Jogi úton sikerrel értelemszerűen csak azokat a nyereményeket lehet követelni, amelyeket a fogadó ténylegesen megnyert, és minden egyéb előírt feltétel is megvalósult. Vagyis, ne kerüljük meg azt a lehetőséget sem, hogy a játékos álmodta, képzelte a nem igazolhatóan begyűjtött lottóötöst nem.

A Polgári Törvénykönyv tételesen felsorolja, hogy mely követeléseket nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Ezek a következők:

  1. a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le;
  2. a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést;
  3. azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja.

Nem lehet bírósági úton érvényesíteni továbbá a fenti követeléseket biztosító, vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelést sem.

Az ilyen követelések bírósági úton történő érvényesíthetősége kizárásának indoka az, hogy kikényszerítésükhöz nem fűződik társadalmi érdek – azaz a jogalkotó meglátása szerint az ilyen jogügyletek, noha érvényesek és hatályosak, nem szolgálják a társadalom érdekeit –, így az állam nem kíván segítséget nyújtani az érvényesítésükhöz.

A fenti jogalkotói megfontolás hátterében vélhetően az áll, hogy a szerencsejáték veszélyt is jelenthet a társadalom számára, akár erős függőséget okozhat, ezáltal hosszabb távon igen súlyos következményekhez, például a játékos teljes elszegényedéséhez vezethet.

Nem meglepő tehát, hogy a jogalkotó nem kíván az ilyen folyamatokhoz minden esetben hozzájárulni.

Érdemes megspórolni a vesztes per költségeit

Mint minden perindítás előtt, érdemes szakemberrel is konzultálni, hogy valóban van-e esély a per megnyerésére, vagy már a perindítás előtt is egyértelműen látható, hogy a keresetet a bíróság elutasítaná, mert az nem megalapozott – hangsúlyozta Kocsis Ildikó.

Pervesztesség esetén ugyanis a játékos nem csupán nem kapja meg az áhított nyereményt, de fő szabály szerint a vesztes perrel kapcsolatos költségek is őt terhelik majd. Alaptalanul nem érdemes pereskedni.

Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a Szerencsejáték Zrt. nyilvánvalóan maga is megfelelő szakemberekkel képviselteti magát egy vele szemben indított bírósági eljárásban. Ez persze önmagában még nem jelenti azt, hogy mindenképpen pernyertes lenne, de vélelmezhető, hogy a nyeremények kifizetése során körültekintően járnak el.

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Amennyiben ugyanis rendszeresen alaptalanul tagadnák meg a nyeremények kifizetését, az a tevékenységükre nézve is előbb-utóbb komoly következménnyel járna, elveszítenék a játékosok játékba vetett bizalmát, és a játékkedv jelentősen csökkenne.

Ez pedig a játék működtetésének egyik alapfeltétele, hiszen a szerencsejáték esetén nagyon lényeges a játékosok abba vetett bizalma, hogy a nyereményt valóban megkapják, valóban nyerhetnek. 

Az a játékos, aki csak álmában nyert a lottón, a nyeremény kifizetése iránti igényét nem tudja majd jogi úton sikerrel érvényesíteni.

A játékra, fogadásra adott kölcsön megítélése

Azon rendelkezés mögött, hogy a játék, vagy fogadás céljára ígért, vagy adott kölcsönből eredő követelés akkor sem érvényesíthető bíróság előtt, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le, feltehetően – a fentiekhez hasonlóan – az a megfontolás áll, hogy az ilyen követelések kikényszerítéséhez nem fűződik társadalmi érdek, ezek érvényesítéséhez a jogalkotó nem kíván jogsegélyt nyújtani.

A fogadás alapján kifizetett nyeremény visszakövetelésével kapcsolatban a törvény előírja, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni.

Vagyis, ha már egyszer teljesített az arra kötelezett fél, utóbb nem követelheti azt vissza arra hivatkozással, hogy a kifizetett összeget nem is lehetett volna jogi úton behajtani rajta – hangsúlyozta végezetül a szakjogász.