Az Economx korábban beszámolt arról, hogy a munkavédelmi bírságok alsó határa munkavállalónként a duplájára, azaz 100 ezer forintra emelkedik, a felső határ a jelenlegi tízszeresére, 100 millió forintra nő. A cél a munkavállalók egészségének és jogszerű foglalkoztatásának elősegítése.

Munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszorosára, súlyos munkabaleset esetén tízszeresére, halálos munkabalesetnél húszszorosára emelkedik a bírságtétel. A bírság összegét többszörösére növelheti a szabálytalanságok száma, illetve a veszélyeztetés időtartamának mértéke. A szabálytalanságoknál esetlegesen felmerülő súlyosbító tényezők pedig még tovább emelhetik a kiszabott bírság összegét.

Kapcsolódó

A foglalkoztatás-felügyeleti bírságtételek alsó határa márciustól ötszörösére, 150 ezer forintra módosul. A felső határ mikro- és kisvállalkozás esetén nem változik, középvállalkozás esetében maximum 20 millió forintra, a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások esetén pedig 25 millió forintra nő.

A mérlegelés alapú bírságkategóriáknál cégméret szerint változnak a bírságtételek, minél nagyobb egy vállalkozás, annál magasabb a kiszabható összeg. Az új idegenrendészeti törvény rendelkezéseivel összhangban a harmadik országbeli állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatására vonatkozó szankciók is tovább szigorodnak.

Rendkívül alacsonyak voltak a bírságok

Az Economx megkeresésére a munkaügyi és munkavédelmi tanácsadó elmondta: a bírsághatárok tekintetében a hatóságtól fog függni, miképp fognak ezzel élni az ellenőrzések során. Léteznek természetesen úgynevezett kötelező bírságkiszabási tényállások is, amikor a hatóság nem mérlegelhet – hangsúlyozta Bujtor Gyula.

Tényként rögzíthető, hogy a munkaügyi és munkavédelmi bírságok rendkívül alacsonyak voltak az elmúlt években.

Tavaly, összesen körülbelül egy milliárd forint bírságot szabott ki a foglalkoztatás felügyeleti hatóság, ami még mindig elenyésző a 20 évvel ezelőtti évi 8 milliárd forint kiszabott bírsághoz képest.

A kkv-éken belül a mikro és kisvállalkozások (20 fő alatt foglalkoztatók) felső bírsághatárai ugyanakkor nem változnak. Az 50 és 25 fő közötti vállalkozások, valamint a 250 fő feletti nagyvállalatok esetében a 30 ezer, illetve 50 ezer forintos alsó bírsághatár nevetségesen alacsonnyá vált az infláció és béremelkedések tükrében.

Ezért van különbség a mikro- és kisvállalkozások maximálisan kiszabható bírságai és a középvállalkozások, valamint a nagy cégek bírság összegei között. A legalacsonyabb kiszabható bírság összegek legalább 20. éve változatlanok, miközben jelentős volt az infláció és a béremelkedés.

Munkaügyi területen a legkisebb bírság 150 ezer forintra nő a jelenlegi 30 ezer forinttal szemben. A szabálytalansággal érintett munkavállalók száma miatt is nő a bírság összeg, ilyenkor szorzókat alkalmaz a hatóság.

A munkáltatók szeretnek spórolni

A kkv-törvény rendelkezései miatt, még ha éveken keresztül is léteztek a problémák, rendszerint csupán figyelmeztetést szabott ki a hatóság. Ezért sok kkv. elhanyagolta a fejlesztést, a képzést, a belső ellenőrzést.

Számos, 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató cég elmulasztotta a munkavédelmi képviselők megválasztását, amely segíthetné a balesetek megelőzését. A kis cégeknek is kötelezettsége folyamatos szerződéssel foglalkoztatni munkavédelmi szakembert munkaviszonyban vagy külsős szolgáltatóként, ám sok cég elmulasztja – mégpedig a költségmegtakarítás miatt.

Általában igaz az a megállapítás, hogy a munkáltatók szeretnek spórolni a munkavédelmi költségeken, mert azt gondolják, hogy egy külső munkavédelmi szolgáltató megbízása majd mindent megold, de ez nem így van.

Hiány van munkavédelmi szakemberekből

Hiány van munkavédelmi szakemberekből is, de sajnos, a munkavédelmi szakmérnökök képzési idejét a nagyobb létszám kibocsátása érdekében 3 évről 2 évre csökkentette a kormány, ami nem segíti elő a megfelelő minőségű szakmai utánpótlást.

Ezeket veszik figyelembe a bírságnál

 A bírság a foglalkoztatottak létszámának, az árbevételnek, az eredményének, a szabálysértéssel érintett munkavállalók létszámának és a megsértett előírásoknak a figyelembevételén alapul, amelyben a kötelezések kitűzött határidőkben történő teljesítésével némi kedvezményt lehet elérni.

Ha a bírságösszeg emelkedése mellett nő az ellenőrzések gyakorisága is, akkor a munkáltatókat nagyobb odafigyelésre sarkallja a jogszabályváltozás – hangsúlyozta végezetül a munkaügyi munkavédelmi és adatvédelmi tanácsadó.