A piaci reményeknek megfelelően a kormányzat elindítja a magyar feldolgozóipar újjáépítését.
Ötpontos Nagy István
Nagy István agrárminiszter a legutóbbi Kormányinfón bejelentette, hogy ötpontos intézkedéscsomagról döntött a kormány az európai agráriumban kialakult helyzet miatt. Ezek közé tartozik, hogy szigorítják az Ukrajnából származó termékek behozatalát, a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékének növelése, valamint intézkedtek annak érdekében is, hogy a Magyar Államkincstár május 31-ig fizesse ki a terület- és állatalapú támogatásokat. Eddig 470 milliárdot fizettek ki 156 ezer gazdálkodónak, most mintegy 265 milliárd forint támogatás kerül a gazdálkodókhoz május végéig, ebből legalább 50 milliárd forintot ezen a héten utalnak.
Döntöttek arról is, hogy a kormány 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz, az 5 százalékos kamatszinttel igénybe vehető konstrukcióra már több mint ötezer termelő jelezte igényét, 124 milliárd forint értékben.
A feldolgozóiparral kapcsolatban Nagy István közölte azt is, hogy az importot érintő és a termelők gazdasági helyzetén javító intézkedések mellett megerősítik a beruházások támogatását is. Folytatják a 2021-ben elindított beruházási programot, ennek a szándéknak pedig "megágyaz" az a korábbi döntés is, amellyel az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosítottak. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretén belül 2027-ig 1500 milliárd áll rendelkezésre az ágazatban – ismertette.
Elmondta:
tavasszal 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetnek feldolgozóipari pályázatot, szintén 200 milliárdos kerettel pedig állattartó telepek megújítására irányuló felhívást.
A héten megjelentek az egységes kérelmek benyújtására vonatkozó jogszabályok, és a gazdálkodók április 10. és június 10. között összesen 44 jogcímre nyújthatják be támogatási igényeiket – hangzott el a Kormányinfón.
Lesz még magyar cukorgyár!
Az Economx érdeklődésére Nagy István megerősítette, 2030-ig terveznek ezzel a ciklussal.
A miniszter szerint az alapvető probléma a rendszerváltás idejére teendő, amikor magyar élelmiszer- és feldolgozóipar privatizációra került azzal a jó szándékkal, hogy majd a beruházók fejlesztik, modernizálják azt, és a magyar élelmiszeripar újra versenyképes lesz. Azonban a termelőegységeket bezárták, sőt el is bontották azokat, hogy esélye se lehessen az üzemeket újra nyitni. A magyar mezőgazdaságot visszatolták az alapanyag-előállításhoz, aminek a legalacsonyabb a jövedelmezősége – fogalmazott.
Ezért is nevezte történelminek az uniós forrásokkal kapcsolatos kormányzati döntést, hogy a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékos mértékűre emelték, amire nincs példa Európában. Ez azt jelenti, hogy
2027-ig még 2900 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a hazai agráriumban, amiből 600 milliárd érkezik az EU-ból, 2300 milliárd forint pedig a nemzeti finanszírozásból.
Nagy István arról is beszélt, nem tartja lehetségesnek, hogy
a cukoripar gyakorlatilag nem létezik Magyarországon,
de a fejlett technológia nagyon hiányzik a takarmányozási struktúrában, a vetésváltásban is.
Gondolkodnunk kell azon, hogy magánbefektetésként, hogyan lehet létrehozni az országban legalább még egy új cukorgyárat
– szögezte le az agrárminiszter, hozzátéve: a jelenleg működő kaposvári üzem nem magyar tulajdon.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a feldolgozóipar erősítésével növelhető válik az állati termékek exportja is, és így a magyar mezőgazdaság felveheti a versenyt az ukrán mezőgazdasági tömegtermékekkel, hiszen magasabb minőségben, magasabb feldolgozottsági szinten értékesíthetjük a magyar termékeket.
Szükség van a legmodernebb technológiára
„Ez a 200 milliárd nagyon nagy összeg. Felelősen, bölcsen, hatékonyan kell felhasználni, és egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az uniós segítség mellett ez részben a magyar adófizetők forintjaiból is van”
– fogalmazott Éder Tamás a FoodTechShow élelmiszeripari gép- és technológiai kiállításon a kormányzati tervekkel kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke hangsúlyozta, ilyen mértékű támogatást ritkán kap ez az ágazat, és hálásak lehetnek, ha ez még egyszer valaha megtörténik.
Az alelnök arról számolt be, hogy az elmúlt években sok vita volt arról, hogy a hazai élelmiszeripar miért küzd versenyképességi problémákkal, és a szakmai vezetés arra jutott, hogy az ágazat meghatározó problémája, hogy a legkorszerűbb technológia sok helyen nincs bent a cégeknél, ehhez pedig támogatás kell.
S hogy mi kell ehhez?
- Forrás,
- hitel,
- jó üzleti terv,
s utóbbiaknak olyan jónak kell lenni, ami egyértelműsíti, hogy nem a vágyainkat öntjük betonba, hanem megalapozott és átgondolt stratégiánk van a fejlődésre.
A 2021-2027 közötti hétéves uniós programozási időszakban az új, megreformált uniós Közös Agrárpolitika (KAP) keretében Magyarország kiemelten fontos szerepet szán a a hazai élelmiszeripar fejlesztésére és versenyképességének növelésére.
A hétéves időszakban mintegy 750 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a fejlesztések támogatására,
amelyből 2021-2022-benmár két pályázati felhívás alapján már 250 milliárd forint forrásra lehetett pályázati kérelmeket benyújtani.
Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Juhász Anikó ezzel kapcsolatban elmondta, elmondta, a tervezésnél 2 alapelv volt:
- amit korábban megszoktak a pályázók azt igyekezzünk megőrizni,
- amiket korábban jeleztek a jelentkezők vágyálmaikként, azt valósítsuk meg.
Óriási változás az eddigi időszakhoz képest például, hogy míg korábban csak bankgaranciára lehetett előleget igényelni, az most már nem szükséges és ez jelentős előrelépés – közölte az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.
Arról is tájékoztatott, hogy alapesetben 50 százalék a támogatási finanszírozás, ám mostantól +15 százalék jön, tehát 65 százalék támogatást lehet igényelni. „Az önerő biztosításhoz is lehet segítséget kérni összesen 15 százalék erejéig, szóval a maradék 35 százalékban is tudunk már segíteni” – mutatott rá Juhász Anikó.
A legnagyobb erősödés itt várható
Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese az Economxnak korábban pedig arról beszélt, hogy az agrárium helyzete speciális, az MBH-nál is külön működési modellben szolgálják ki az ágazat szereplőit. Egyrészt önállóan kell kezelni a növénytermesztést, az állattenyésztést és az élelmiszeripart.
A növénytermesztés volt talán a legerősebb, de a 2022-es aszálykár, valamint a tavalyi magas input- energiaárak, és a terményár bezuhanása miatt a két borzasztóan nehéz év áll a növénytermesztés mögött. A szakértő szerint elmúlt az az időszak, hogy könnyen lehet jó árrések mellett működni, fókuszba kell helyezni a hatékonyságnövelést, máshogy nem lehet eredményesen működni.
Más a helyzet az állattenyésztésnél, tavaly mind a sertés-, mind a szárnyas-, mind pedig marhaágazatban kifejezetten jó évet zártak az állattenyésztők, és ez a tendencia az idei évben is folytatódik.
A legnagyobb erősödés az élelmiszeriparnál várható. Kormányzati szándék irányul arra, hogy változtassunk az eddigi struktúrán, hogy
bár erősek vagyunk az állattenyésztésben, a növénytermesztésben, viszont az alapanyagokat kivisszük, és feldolgozott élelmiszerként visszavásároljuk azt
– magyarázta Szabó Levente, hozzátéve: 750 milliárd forintnyi támogatási forrás lesz rövidesen elérhető a magyar mezőgazdasági feldolgozóipar számára.