Volt tanulsága Budapest számára a német kormányválságnak, ahogy arra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2024 rendezvényén rámutatott, a fiskális konzervativizmusnak vége van, pénzt kell adni a gazdaságoknak, akár átmenetileg is olyan strukturális változtatásoknál, mint a zöld átállás.

Amikor a járműipart kell ki húzni a kátyúból, akkor nemzetgazdasági támogatásra van szükség

Kapcsolódó

– utalt a magyar kormányzat gazdasági tőkeinjekciójára.

Szeptemberben elértük mélypontot

– szögezte le a miniszter, majd hozzátette: idén fokozatos javulásra, majd jövőre már gyorsuló gazdasági teljesítményre számítanak, a 2025-ös évet szép eredménnyel zárja majd a magyar gazdaság – tette hozzá. Ezt azzal magyarázta, hogy a belső fogyasztás, a járműgyártás javulni fog, míg az akkumulátorgyártás már most is javul hó per hó alapon.

Nagy Márton beszélt az úgynevezett békeköltségvetésről is.

A tárcavezető továbbra is 3-6 százalékos növekedéssel számol, míg a jövő évi büdzsében 3,4 százalékos gazdasági bővüléssel számolnak.

Az új gazdasági akciótervben a kormányzat nagyjából 4 ezer milliárd forintot fog megmozgatni a vállalatok és a családok támogatására, amely összeg a reményei szerint majd keresni fogja a helyét a gazdaságban.

A nemzetgazdasági miniszter megállapította, hogy már nem tudnak további munkahelyeket ígérni, ezért növelnék a jövedelmek vásárló erejét. Megerősítette az 1000 eurós minimálbért, és az 1 millió forintos bruttó átlagkeresetet, mindkét esetben 2028-as céldátummal.

A lakhatás kapcsán konkrétabb volt.

Évente 25 ezer új lakás építését ígérte, 5 év alatt 150 lakásnak kell épülnie Magyarországon.

A megfizethető négyzetméterárak kapcsán példaként a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) megjelölték Budapesten az 1 millió forint per négyezetméter árat.

Felidézte, hogy jelenleg is zajlanak a bértárgyalások a munkáltatók és munkavállalók között, nem akar ígérgetni, de szerinte a legalább 4-5 százalékos reálbér-növekedés egészen biztos, kérdés, hogy milyen gyorsan valósul meg, ami a gazdasági környezettől függ.

Nagy Márton már 2024 utolsó negyedévében is lesz GDP növekedés év per év alapon, 0,7 százalékos. Jövőre 1,1, 2,4, 4,2 és 4,3 százalék, 2026-ban pedig 4,3, 4,3, 4,4 és 4,5 százalékos lesz a GDP-növekedés.

Az előadásban elmondta, 2025-ben 2632 milliárd forintnyi plusz forrás állhat a családok rendelkezésére:

  • Lakossági állampapírok kamatfizetései: körülbelül 1465 milliárd forint,
  • Munkáshitel: 500 milliárd forint,
  • Családi adókedvezmény emelése: 75 milliárd forint,
  • Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból: körülbelül 300 milliárd forint,
  • Vidéki Otthonfelújítási Program: 267 milliárd forint,
  • SZÉP kártya lakásfelújítási célra: 25 milliárd forint.

Úgy számolnak, hogy a munkáshitelre 300 ezren jogosultak, úgy ez az összeg még nőhet is. Nagy Márton szerint mivel az önkéntes magánnyugdíj pénztárak nem hoztak elég hozamot, sokak számára érheti meg feltörni ezt a forrást.

A vállalkozások számára 2025-ben 1410 milliárd forint mozdulhat meg a Demján Sándor programon keresztül:

  • KKV beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram: 100 milliárd forint,
  • „1+1” KKV beruházás élénkítő támogatási program: 50+50 milliárd forint,
  • Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja: 10 milliárd forint,
  • SZÉP Kártya beruházási hitelek 3,5 százalékon: 150 milliárd forint,
  • KKV-k exportját élénkítő hitelprogram: 350 milliárd forint,
  • Kifektetési támogató (Exim) hitel- és (NTH) tőkeprogram: 50 milliárd forint,
  • A hazai kkv-szektort érintő EU-s programok: 650 milliárd forint.

Hozzátette: a vállalati világhoz köthető alapkezelőt bevonva 30 százalékkal növelik a kkv-k méretét egy öt éves tőkeprogramon keresztül. A résztvevő vállalatok száma 450-900 darab lenne, az ügyletméret 100-200 millió forint lesz vállalatonként, amit Nagy Márton azzal magyarázott, hogy nem a nagy vállalatokra céloztak.

Feltételek:

  • Öt év működési múlt,
  • Minimum 300 millió forint árbevétel,
  • Minimum 2 fő foglalkoztatott,
  • Kettős könyvvitel, átlátható szervezet,
  • Kft., vagy Zrt.

Kizárások:

  • Kereskedő cégek,
  • Csőf, felszámolás, végelszámolás,
  • Elmúlt két évben végrehajtás,
  • Nehéz pénzügyi helyzet, köztartozás,
  • Tiltott tevékenységek (szerencsejáték, stb.)

Azt szeretnék, hogy minden program elinduljon január 1-jén, az államtitkárok már dolgoznak ezen – szögezte le Nagy Márton.