Regionális válság zajlik hazánkban, amire Navracsics Tibor már több alkalommal is felhívta a figyelmet, amire a kormányzat egyik válasza a kkv-k megerősítésére szolgáló Demján Sándor Program, a másik pedig a Versenyképes Járások Program, amivel kapcsolatban a területfejlesztési miniszter közölt részleteket az InfoRádió Aréna című műsorában. Hangsúlyozta,

amikor a Versenyképes Járások Program elindul, az valójában az Európai Unió versenyképességét is erősíti azzal, ha Magyarország versenyképessége erősebbé válik. Ezért is kellenek nekünk az európai uniós források, és ezért is tartjuk azt némileg önsorsrontó politikának, amikor az Európai Bizottság vélt vagy valós okokkal visszatart európai uniós forrásokat Magyarországtól. Hiszen ezzel valójában a saját versenyképességét, Európa versenyképességét gyengíti, azzal, hogy a magyar vállalkozóknak, a magyar gazdaságnak nem juttatja azokat a forrásokat, amiket egyébként megérdemel.

A magyar soros uniós elnökséggel kapcsolatban kiemelte, a kormányzat kohéziós politikai céljait még a november 28-i kohéziós tanácsülésen végleg sikerre akarják vinni,

hogy ne csak Magyarország, ne csak a makói járás, hanem az Európai Unió egésze is versenyképesebb legyen.

Ugyanakkor Navracsics Tibor szerint a Budapesten elfogadott versenyképességi deklaráció közvetlen módon biztosan nem járulhat hozzá, hogy a blokkolt uniós pénzek elinduljanak Magyarország felé. 

Közvetett módon talán annyiban, hogy érezhető, Európában változik a véleményklíma Magyarországgal kapcsolatban - tette hozzá, majd felidézte,

láttunk már néhány olyan látványos pontot, ahol az Európai Bizottság vagy néhány jelentős európai uniós tagállam, ha hallgatólagosan is, de beismerte, hogy a korábbi magyar álláspont helyes volt. 

A tárcavezető szerint ilyen értelemben a versenyképességi paktum elfogadása, nagyfokú legitimációja, aláírása, a budapesti Európai Tanács-ülésnek a sikere, valóban egy lépés afelé, hogy talán oldódnak a Magyarországgal kapcsolatos kritikai megjegyzések, és ez hozzájárulhat az európai uniós források esetében a három operatív programnál az 55 százalékos felfüggesztés csökkentéséhez vagy megszüntetéséhez.

Reálisan azzal számolok, hogy január-februárban sikerül talán továbblépni majd az európai uniós források biztosításáról szóló tárgyalásokkal, már az új bizottsággal

- húzta alá. 

Felmerült az is, hogy a kormányzat miért a járásokat választotta a programhoz területi egységként.

Az egyik nagyon fontos tényező, bár nem annyira hangzik jól, az idő nyomása. Amikor ez a koncepció megszületett, augusztus-szeptemberben, gyorsan kellett találni egy olyan szintet, ahol viszonylag könnyen felhúzható egy egyszerű intézményrendszer és gyorsan megoldható az, aminek jegyében ez az új program indul. Ez a területiség és a fejlesztés összekapcsolása

- válaszolta Navracsics Tibor. A kormányzat egy új eszközt akart behozni, egy olyan problémára, aminek a kezelésére sem a települési szint, sem pedig a vármegyei szint nem megfelelő. Ez a kistérségi fejlesztési probléma, a zárványok kérdése - hangsúlyozta. 

Egy példát mondva, Fejér vármegye az egy főre eső nemzeti össztermékét tekintve a második a vármegyék rangsorában, vagyis az egyik legfejlettebb vármegyénkről van szó, a nemzeti átlag fölött 107,2 százalékon áll. De ha megnézzük Fejér vármegye déli részét, Cece, Enyingi járás, akkor azt láthatjuk, hogy ott van egy olyan zárvány, ez az Észak-Tolna, Dél-Fejér, Északkelet-Somogy rész, ahol gyakorlatilag évtizedek óta nem történt jelentősebb fejlesztés, és minden mutató nagyon rossz

- utalt a már hivatkozott regionális válságra a területfejlesztési miniszter. 

A miniszter úgy látja, hogy ezek a belső perifériák tipikusan a vármegyei határokon találhatók nagyobb arányban, illetve hogy ezek alapvetően mezőgazdasági térségek miközben az adott vármegye húzóágazata az ipar.

Dunaújváros, a székesfehérvári városkörnyék, amely ma már olyan erővel bír, hogy egyrészt valamennyire Budapestnek is ellen tud tartani kelet felé, másrészt nyugat felé már Várpalota is inkább Székesfehérvárhoz tartozik, mint Veszprémhez, sokkal erősebb a vonzereje. Az ingázók Várpalotáról legalább olyan arányban járnak Székesfehérvárra, mint Veszprémbe. Vagyis a vármegyének van egy nagyon erős ipari központja, ehhez képest marginalizálódtak az alapvetően mezőgazdasági profilú területek. Ha vármegyei statisztikákkal dolgozunk, és erre alapozzuk csak a területfejlesztést, akkor ezek a különbségek elmorzsolódnak

- magyarázta, majd arra is rávilágított, hogy a vármegyei nagy átlag ezért sem jó, mert nem fogják észrevenni ezeket a különbségeket. 

Fejér vármegye a második helyezett az országban, ide már nem kell különösebb fejlesztési forrás. Felzárkóztatás meg pláne nem. Csak ha ránagyítunk, akkor vesszük észre, hogy hoppá, ott van egy terület, és ezért jó a járás most. Szeretnénk továbblépni

- mondta. 

A járást alapvetően 2013-ban azért hozták létre, hogy ne a 3100 végponton kelljen államigazgatási ügyeket intézni, hanem a 174 végponton, ez a kormányzat szerint sokkal kezelhetőbb az állam szempontjából is, a polgár szempontjából pedig még kezelhetőbb. Ugyanakkor Navracsics Tibor szerint a fejlesztéspolitikának nem mindig felel meg a járás, például a zalaegerszegi járásba 83-84 település tartozik, a debreceni járásba pedig kettő.

Szintén fontos az iparűzési adó kérdése, mekkora rész marad ebből az önkormányzatoknál. 

A számítás alapja a Pénzügyminisztérium által kidolgozott prognózis. Arról van szó, hogy a 2024-es év iparűzésiadó-mennyiségét fagyasztjuk be, és a 2025-ös növekmény válik tulajdonképpen kétfelé. Ez a Pénzügyminisztérium mostani előrejelzése szerint az összes önkormányzatra körülbelül 115 milliárd forint lesz, és ebből kap meg 65 milliárd forintot a területfejlesztési alap, és a területfejlesztési alapba beérkezett pénzekre pályázhatnak majd a járások az ő általuk befizetett adó arányában

 - válaszolta.

A BYD elindulása után Szegednél a Pénzügyminisztérium prognózisa körülbelül másfél milliárd forinttal számol ebben az esetben. Ez Navracsics Tibor szerint azt jelenti, hogy a szegedi járás számára körülbelül másfél milliárd forintnyi fejlesztési összeg áll majd rendelkezésre, amely vonatkozásában nekik projektjavaslatokat kell tenni, és aztán megállapodnak a minisztériummal, hogy akkor melyik lesz az a projekt, ami kellően térségi, kellően segítséget jelent a szegedieknek és megvalósulhat. A program működési elve alapján Szeged a járással együtt pályázik.

Járási szinten létrejönnek fejlesztési fórumok, amelyeknek tagjai lesznek az adott vármegyei közgyűlési elnökök, és a járáshoz tartozó polgármesterek, akik közül tanácskozási joga lesz azon települések polgármestereinek, akiknek nincs önkormányzati hivataluk.

Ők fogadnak el projektjavaslatokat, terjesztik föl a minisztériumba, és így alakul ki az a projektlista, ami alapján elindulhatnak majd a beruházások - hangzott el az interjúban. 

A főváros fejlettsége jóval az Európai Unió átlaga fölött is van. Éppen ezért a Versenyképes Járások Programnak alapvetően nem címzettje a főváros. De számításaink szerint a fővárosi várostérség körülbelül 3-3,5 milliós és ez azt eredményezi, hogy itt van az 1,7 milliós Budapest, körülötte van egy 1,3 milliós elővárosi gyűrű, ahol Budapest közigazgatási testéhez tapadva léteznek az elővárosok. Népességrobbanás zajlott le, innen járnak vissza az emberek dolgozni

- árulta el, hozzátéve, természetesen az iparűzési adó növekményét be kell fizetnie az alapba Budapestnek, ahogy a szolidaritási adót is. 

Ugyanakkor Navracsics Tibor szerint fennáll a veszélye, hogy a járási szavazótestületek nem a versenyképességet növelő beruházásokra fogják fordítani a forrásokat. Éppen azért tartjuk fontosnak azt, hogy a minisztérium is alakítólag részt vegyen a projektek, projektlisták elfogadásában, kialakításában, hogy a helyi érdek, kistérségi érdek, mint járási érdek és országos érdek találkozzon az egyeztetések során - fogalmazott.