Még nem telt el két hét sem azóta, hogy a Macronomx-konferenciánkon Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a meglepetés-inflációjával rárúgja az ajtót Magyarországra, és a kormányzat már arról tájékoztat a közösségi oldalán, hogy több termék árát majdnem a felére csökkentették a profitplafon bevezetése után (a kormányzati kommunikációban az árrésstopot olykor a profitplafon kifejezéssel feleltetik meg, de a március 17-én hivatalossá vált árrés-szabályozásra utalnak).

A meglepetés-inflációt a februári 7,1 százalékos élelmiszer-drágulás jelentette, ami Nagy Márton szerint március 9-én megközelítette a 10 százalékot is, az NGM előzetese is ráerősít erre,  9 százalék alá szinte biztos, hogy nem esik majd be.

Bár a kormányzat legújabb infláció elleni küzdelmét miniszterelnöki szintre emelték, és a kiskereskedelmi láncokból generáltak (új) ellenségképet, több okból is kizárható, hogy ne számoltak volna az élelmiszerárak elszállásával.  Ennek az egyik nyilvánvaló oka, hogy a kormányzat képviselői már hetek óta tárgyaltak a többek között a Csányi Sándorhoz tartozó Bonafarm-cégcsoporttal, és más élelmiszerpiaci szereplőkkel is, és megtudtuk, hogy – úgymond –

ezeken az egyeztetéseken arra kérték a cégeket, hogy a következő hónapokban, amennyire lehet, tartsák kordában az áremelési szándékaikat. 

Kisiparosok inflációja

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint sem lehet óriási meglepetésként kezelni a februári magyar élelmiszer-inflációs adatot, hiszen az alapanyagárak december óta folyamatosan emelkedtek, miközben a forint pedig gyengült. A szakértő egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy az Európai Unióban a jegybanki célsávok (2-3 százalék) fölött ragadtak be a maginflációs mutatók, és az energiaár-sokk mellett a piaci szolgáltatások inflációja is erős maradt. 

Az elemzők annyiban optimisták, hogy középtávon már mérséklődésre számítanak uniós szinten, és elérhetővé válnak a jegybanki célsávok. 

Ugyanakkor hazánkban nem keresleti infláció van, nem azért szálltak el az árak, mert rázúdultak volna a magyarok a boltokra, valójában az infláció hosszú árnyéka miatti óvatosság, az inflációs várakozás vissza is fogja a fogyasztást - magyarázta a makrogazdasági elemző. 

Néhány nappal az árrésstop bevezetése után az általunk kérdezett szakértő még nem akart találgatásba bocsátkozni, szerinte nem lehet még kiszámolni, hogy a szabályozásnak milyen hatása lesz az inflációra, illetve hogy mennyire reális annak a kockázata, hogy az ársapkához hasonlóan most is jelentős átárazás történjen a nem érintett termékek esetében. 

Szembesítettük az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét Virág Barnabás elemzésével is, ugyanis a jegybank alelnöke a Macronomx konferenciánkon arról beszélt, hogy éppenséggel a szolgáltatószektorokban maradtak magasan az inflációs ráták, amit az élelmiszerár-emelkedés csak erősített. Nyeste Orsolya ezt kisiparos inflációnak nevezte, ami mögött szerinte az áll, hogy a kisebb piaci szereplők, vállalkozók az év elején intenzív átárazásba kezdtek egyrészt a negatív gazdasági kilátások miatt, illetve a bér- és energiaköltségek miatt, másrészt pedig azért, mert mindenhonnan azt hallották, a háztartásoknál komoly pénzmennyiség lesz. Úgy látja, a Magyar Nemzeti Bank új vezetésének ezt az inflációs várakozási csatornát kellene valahogy elcsendesíteni.

Virág Barnabás az Economx konferenciáján
Virág Barnabás az Economx konferenciáján
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Hetek-hónapok óta gyűlnek az adatok

Az nyilvánvaló, hogy hamarosan átlépi a kritikus szintet az élelmiszer-infláció. Példának megnéztük az alapanyagként is szolgáló, de kiskereskedelmi árucikként is fontos tojás árának alakulását. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs kosarában szereplő 10 darabos tojás kétszáz forinttal drágult az elmúlt félévben:

  • 2024. augusztus: 712 forint,
  • 2024. szeptember: 729 forint,
  • 2024. október: 740 forint,
  • 2024. november: 825 forint,
  • 2024. december 917 forint,
  • 2025. január: 930 forint, 
  • 2025. február: 928 forint.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) kimutatása szerint azonban csakúgy mint egy évvel ezelőtti hasonló időszakban, az idei évben is folyamatosan az uniós átlag felett van az étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára Magyarországon. 

Az 10. héten az egy évvel ezelőtti szinthez képest 14 százalékpontos az árnövekedés, míg a hét per hét alapon 3,7 százalékpontos volt. Az uniós átlag is hasonló volt, a tavalyhoz képest 117,3 százalékon áll a tojás ára, míg az egy héttel korábbi szinthez képest 103,5 százalékra jutott. 

Az AKI kigyűjtötte azt is, hogy mekkora volt a ketreces tartásból származó tojás csomagolóhelyi értékesítési ára Magyarországon. Így például a meglepetés-infláció hetében a 10 darabos M-es tojás darabáráért 67,47 forintot, míg az L-es méretűért 81,01 forintot fizettek a kereskedők. Emlékezhetünk, idén az átlagos bolti ár idén bőven 900 forint fölött volt. 

Tehát az élelmiszer-áremelkedés valóban a szemünk előtt zajlott.

Kapzsisági infláció

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója arra figyelmeztette az Indexet, hogy mindig az árakat érintő intézkedések bevezetése után közvetlenül láthatjuk a legszembeötlőbb hatásokat. A hazai láncoknál azt lehetett tapasztalni, hogy napokon belül érdemi árcsökkenés volt néhány terméknél, de az sem volt ritka, hogy több mint 50 százalékkal mérséklődött az árrés és maga az ár is.

Úgy látja, hogy az árak esése egészen látványos volt a tejtermékeknél, az online árfigyelő adatai szerint mintegy 16 százalékos volt a csökkenés.

Ha ekkorát estek az árak, akkor mitől lehetett ekkora árrés ezeken a termékeken?


– tette fel a kérdést a szakértő.

Pásztor szerint létezik egy úgynevezett kapzsisági infláció, amikor a vállalatok az inflációt kihasználva indokolják a túlzott áremeléseket, és a profitot a fogyasztók jóléte elé helyezik. Ez a korábbi európai inflációs hullám esetében nem biztos, hogy teljes egészében látható volt. Ez akkor fordulhat elő, amikor a vállalatok előre látják a megnövekedett termelési költségeket, és ezért mesterségesen emelik a fogyasztói árakat, illetve amikor a magasabb kiskereskedelmi árak akkor is fennmaradnak, ha a termelési költségek csökkennek is – magyarázta.

Kapcsolódó