Február 17-én szombaton tartja meg a Várkert Bazárban hagyományos évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. Az első évértékelő még 1999-ben hangzott el az első miniszterelnöki ciklusában, amivel meghonosította az addig kevésbé ismert műfajt hazánkban.

Az idei így jubileumi esemény lesz, hiszen a kormányfő 25. alkalommal értékeli Magyarország és a világ helyzetét.

A 2010-es kormányváltás után több fontos bejelentésre is az évértékelőkön került sor, mint például 2019-ben a hétpontos családvédelmi akcióterv meghirdetése vagy 2023-ban az ország- és vármegyebérletek bevezetése.

A miniszterelnök tavaly arról beszélt, hogy két ellenség, két veszély leselkedik ránk, a háború és az infláció.

A ukrán-orosz háborúval kapcsán akkor úgy fogalmazott, hogy „ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad: az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni”.

Az infláció kérdésében pedig úgy vélekedett, hogy azt az energiahordozókra kivetett brüsszeli szankciók okozták, ezek a szankciók négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből.

Nix kegyelem

Idén nagy valószínűséggel szó lesz a miniszterelnök által a kormány nevében benyújtott Alaptörvény-módosításról, amelyről Orbán Viktor a bejelentés során úgy fogalmazott, hogy 

lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.

A miniszterelnök azt követően tett bejelentést, hogy Novák Katalin kegyelmi ügye komoly hullámokat vetett a közvéleményben, az eset miatt a köztársasági elnök múlt szombaton végül be is nyújtotta a lemondását.

A téma már a tavalyi évértékelőben is előkerült azzal kapcsolatban, hogy az egyik budapesti általános iskola pedagógiai asszisztense arról beszélt egy TikTok-videóban, hogy egy 15 éves fiúszeretője van.

A pedofíliára nincs bocsánat. A gyerek szent és sérthetetlen

– jelentette ki akkor a miniszterelnök.

Emellett az idei beszédben is hangsúlyos szerepet kaphat az ukrán-orosz háború, miután a februári uniós csúcson megállapodás született az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd eurós támogatásról. A miniszterelnök a megegyezést értékelve úgy fogalmazott, hogy egy olyan ellenőrző mechanizmust sikerült kiharcolni, amely garantálja „a pénzek ésszerű felhasználását”, illetve azt, hogy „a magyarok pénze nem kerülhet Ukrajnába”.

A kormányfő évértékelő beszédei minden évben a tavaszi politikai szezon kezdetének számítanak, így mivel választási évben járunk, szóba kerülhetnek a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választások is, ezzel megadva az alaphangot a kampányhoz.

Az évértékelőt követő héten, február 21–22. között tartják kihelyezett frakcióülésüket a kormánypártok, ahol újabb részletek derülhetnek ki a Fidesz-KDNP terveiről a tavaszi parlamenti ülésszak február 26-ai kezdete előtt. Az első ülésnapon várhatóan napirend előtt felszólal majd a miniszterelnök, hogy ismertesse a két ülésszak között hozott kormányzati döntéseket, illetve a tavaszi ülésszak legfontosabb feladatait.

Orbán Viktor: Ukrajna felvételét 2008-ban szúrtuk el

A Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárnak adott interjúban Orbán Viktor felszólalt Ukrajna EU- és NATO-csatlakozása ellen, és felvázolta az EU-ról alkotott elképzeléseit is. Ukrajna uniós felvételét megítélése szerint 2008-ban mulasztotta el az európai közösség.