Ősszel Magyarország ellenfelei várhatóan egyszerre lépnek majd fel a követeléseikkel - ezekkel a szavakkal nyitotta meg tegnap Orbán Viktor miniszterelnök az őszi parlamenti ülésszakot. Ugyanakkor nincs egy hete, hogy a kormányfő a saját frakcióját is figyelmeztette arra, hogy az idei év arról fog szólni, hogy Magyarországot térdre akarják kényszeríteni ellenfelei, akik elvennék hazánk szuverenitását. Mivel a politikai üzenetek mögött leginkább gazdasági folyamatok húzódnak meg, összeszedtünk öt lehetőséget, ami miatt ilyen borúsan látják a kormányban a következő három hónapot. 

Infláció


A héten lesz ismert a legfrissebb inflációs adat, augusztusban 16,4 százalékos volt a mértéke, ami érezhetően meglepte a kormánytagjait és az elemzőket is. Ugyanis bár csökkent az infláció, de az üteme lelassult. Ezt az üzemanyagok árával magyarázták akkor, és jellemző, hogy Orbán Viktor már az Országgyűlés előtt is belengette egy esetleges üzemanyag-ársapka újbóli bevezetését. 

Abban viszont továbbra is konszenzus van (sőt, már Gyurcsány Ferenc részéről is), hogy decemberre valóban elérhetővé válik az egyszámjegyű infláció. Azonban már a tavaly december is komoly terhet rótt a lakosságra, és ez a teher csak tovább növekszik a decemberi áremelkedésekkel.

Orbán Viktor egy augusztus végi interjúban sem kertelt amikor arról beszélt, hogy 

kemény őszünk lesz, 

de abban bízik, hogy a béremelések és az infláció mértéke közel lesz egymáshoz.
Arról is beszélt, hogy nem szabad elfelejti azt, hogy 2012-től számítva csak most volt reálbércsökkenés. A kormányfő abban bízik, hogy a második félév korrigálja az első félév kedvezőtlen gazdasági adatait.

A kérdés persze, meddig tart a türelem. A Fidesz-KDNP támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint csökkeni kezdett, bár az előnyük még mindig jelentős a közeledő EP- és önkormányzati választások előtt. 

Költségvetési hiány


Augusztusban szomorú rekordot állított fel a költségvetési hiány, még soha sem ütött a nyolcadik hónap 358,4 milliárdos lyukat a büdzsébe. A Pénzügyminisztérium közlése szerint Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3298,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3330,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 125,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 93,0 milliárd forintos hiányt mutattak.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a jelenlegi állás szerint sokkal nagyobb lesz a hiány, mint a tervezett 3,9 százalék. Ugyanis a szaktárca is elismerte, hogy a tavalyi évhez képest augusztusban is csökkent az áfabevétel, idén augusztusban 314 milliárd forint folyt be az államkasszába, ami 14,5 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi 368 milliárd forintos összeg. Eszerint már negyedik hónapja csökkennek az áfabevételek.

A legutóbbi kormányinfón meg is kérdeztük, hogy szükséges lehet-e valamilyen beavatkozás a hiány tartása érdekében. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az Economx kérdésére azt válaszolta, hogy a kormány a harmadik negyedév végén áttekinti a helyzetet, és akkor dönt a továbbiakról. Fontos lenne lépni, mert beavatkozás nélkül a hiány sokkal nagyobb lehet a tervezettnél, ami nagy hitelfelvételi kényszert jelentene és az államadóságon nagyot növelne, vagy ennek elkerülésére komoly kiigazításra lenne szükség.

Ennek láttuk egy bemutatóját, amikor az Egerben megtartott 61. Közgazdász-vándorgyűlés úgy megrángatta a forintot, hogy az árfolyam megközelítette az euronkénti 390-es szintet. 

Viszont a kiigazítás mindig fájdalmas. 

EU-s pénzek


Azok a fránya uniós támogatások továbbra sem érkeznek, pedig a fentiek alapján nagy szüksége lenne rá a gazdaságunknak és a kormányunknak is. 

A teljesen átpolitizált jogállamisági kérdés kapcsán legutóbb Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter optimistán nyilatkozott az Economxnak. A politikus szerint a jövő májusban esedékes húsz éves uniós tagságunkat úgy ünnepeljük, hogy jönnek a pénzek, és minden rendben lesz az Erasmus-programmal. 

Emlékezetes, a kormányzat többek között a pedagógusbéremelést is az uniós forrásokhoz köti, de azt is láttuk, hogy már most is több közlekedési fejlesztést volt kénytelen lemondani a kormányzat. Az uniós pénzek és a brüsszeli bürokraták közti viszonyt már régóta igyekszik a kormányzat kommunikálni. 

Bankadó


Varga Mihály pénzügyminiszter valamiért belengette a bankadó ötletét a már hivatkozott Közgazdasági vándorgyűlésen, amit bár Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Kocsis Máté fideszes frakcióvezető igyekezett cáfolni, ám a hírre az OTP hat százalékos zuhanást mutatott be. 

A bankszektornak az idei évben jelentősebb extra adóteherrel, és a kamatstoppal kellett számolnia, azonban a kormány és a bankszövetség megegyezett abban, hogy az extraprofit adót csökkentik a bankoknál.

Bár Magyarországon nagyon magas a kamatkörnyezet - ez általában jót tesz a banki profitnak -, ennek ellenére az OTP nettó kamatbevétele 15 százalékkal csökkent az anyaországban. Így nem csoda, ha a profit 70 százalékát a külföldi leánybankok hozták össze. Az idei év első felében az OTP 62 milliárd forintos extraprofitadót könyvelt el, illetve további 17,5 milliárd forintot veszített a kamatstop meghosszabbításán.  

Márpedig Orbán Viktor a parlamentben leszögezte, a kamatstop maradni fog, amíg az infláció mértéke nem lesz elviselhető.

A bankszektor türelme is fogy. Ennek megfelelően Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hivatalában fogadta a Bankszövetség elnökségét, köztük Jelasity Radovánt, a szövetség elnökét. 

A beszámolók szerint a tárgyaláson a tárcavezető megállapította, a bankszektorban extraprofit képződik, ami miatt indokolható az eddigieknél nagyobb extraprofitadó kivetése, új bankadó bevezetése.

Erre a pénzre viszont jelenleg a gazdaságnak nagyobb szüksége van, mint a költségvetésnek, emiatt a kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítása érdekében: továbbra is aktívan működjenek közre az olyan kamattámogatott állami hitelprogramokban, mint például a Széchenyi kártya program, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, vagy a leendő CSOK+, továbbá dolgozzanak ki új lépéseket a lakáscélú- és piaci hitelek felpörgetése érdekében - közölte Nagy Márton. 

A Bankszövetség és a gazdaságfejlesztési miniszter ezért megállapodott abban, hogy a Bankszövetség lehetőség szerint egy héten belül a kormány asztalára tesz egy olyan intézkedési tervet, amely felvázolja, hogy a bankszektor mit kíván tenni a hitelezés helyreállítása érdekében.

Ha nem működik a hitelpiac, akkor nemcsak a gazdaság áll le, de a bankok is új bevételforráshoz próbálnak jutni. 

Kormányzati kapkodás


Hogy nagy a baj, arra az is bizonyíték lehet, hogy a magyar fiskális és monetáris politikaáért felelős vezetők, Varga Mihály, Nagy Márton és Matolcsy György jegybank elnök a nagy nyilvánosság előtt igyekeztek megcáfolni egymást. 

De az is üzenetjellegű lehet, hogy az őszre úgy fordult rá a kormányzati kommunikációs gépezet, hogy nincs konkrét ígérete. A demográfiai csúcson Orbán Viktor belengette a háromgyermekes édesanyák szja-mentességét, amire aztán nem érkezett folytatás. Szintén meglepő, hogy a miniszterelnök tegnap nem tudta azt sem elmondani, hogy mivel helyettesítik a városi csokot, amit az évvégén kivezetnek. 

Ami számon kérhető, hogy az ígéretek szerint már jövőre reálbér-növekedés lesz hazánkban, ugyanakkor egyelőre még nem sikerült megállapodni erről a munkáltatóknak és a munkavállalóknak - ahogy egyelőre a harmadik országból érkező vendégmunkások számáról sincs kormányzati döntés.