A magyar lakosság 37 százaléka az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját tartja a hazai magas infláció közvetlen kiváltó okának. A megkérdezettek negyede szerint a pénzromlás oka az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói, míg 7 százalékuk az orosz-ukrán háborút jelöli meg a fő felelősnek. A válaszadók közel egyharmada nem akar felelőst megnevezni

– derült ki az IDEA Intézet 2023. április 27–május 19. között készített reprezentatív, 1800 fős minta alapján készített közvélemény-kutatásából.

Politikai megosztottság

Ahogyan a hazai politikai vélemény-nyilvánítások esetén tapasztalható, a legnagyobb megosztottság a kormányzópártok és a legutóbbi választáson közösen induló ellenzéki pártok – kivétel Mi Hazánk – támogatói között áll fenn.

A Fidesz-KDNP választóinak túlnyomó többsége, 65 százaléka elfogadja a kormányzat narratíváját, miszerint az uniós szankciók okozzák az inflációt.

A pénzromlásért az orosz-ukrán háborút a kormánypárti szavazók 15 százaléka, míg a kormány gazdaságpolitikáját mindössze három százalékuk okolja.

Ezzel szemben az ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd) szavazói közül tízből nyolcan, a kormány gazdaságpolitikáját tartják az áremelkedések okozójának.

 

A Mi Hazánk választói között viszont kiegyensúlyozottabb képet látunk, 37 százalékuk az uniós szankciókat, míg további harmaduk a kormányt hibáztatja a jelenlegi gazdasági helyzetért.

Azoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak választ adni a pártpreferenciáikra, 31 százalékuk a kormányzatot nevezi meg az áremelkedések fő kiváltójának, míg 60 százalékuk nem tud vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.

Megszorításokkal reagálnak a nagyvállalatok, nem bírják a kétszámjegyű inflációt

Megviseli a nagyvállalatokat a 20 százalék feletti infláció, 10-ből 9 kilenc cég működését befolyásolja negatívan. Az infláció nagymértékű emelkedését elsősorban költségcsökkentéssel és áremeléssel kompenzálják a cégek. Utóbbinál a vállalatok közel fele teljesen beépítette az infláció mértékét az áraiba. Bővebben --->