Az Európai Unióban a 2021-es 1,53-ról 2022-re 1,46-ra csökkent a teljes termékenységi arányszám. A borús európai trendek ellenére 2022-ben a magyar adat lett a hatodik legkedvezőbb, ugyanis az 1,56-os mutató meghaladta az EU-s átlagot –  írja az Oeconomus elemzése.

Ugyanakkor mára már az is tudható, hogy 2024. januárjára 1,4-re csökkent az egy nőre eső termékenységi mutató. Korábban írtunk arról, hogy a legsokkolóbb jóslatok szerint Magyarországon 2050-re 0,66 lesz a termékenységi arányszám. Demográfusok szerint, ha a népességszám csökkenését nem tudjuk megfékezni, akkor egyetlen társadalmi problémát sem fogunk tudni megoldani.

Kapcsolódó

Nincs jó hatással a születések számára az sem, hogy 2022 nyara után megtiltották a szabad szülészorvos választást. Most pedig egy friss belügyminisztériumi javaslat szerint azt tervezik, hogy már orvos sem kell majd a problémamentes terhességek után a szüléshez, erről itt írtunk bővebben.

Az Eurostat 2024. márciusában publikálta azt a 2022-re vonatkozó úgynevezett teljes termékenységi rátát, amely a szülőképes korú (15 és 49 éves) nőkre jutó születések számát mutatja meg. A ráta alapján 2022-ben Magyarországon volt a hatodik legmagasabb a születések aránya az Európai Unióban.


Made with Flourish

2022-ben Franciaországban volt a legnagyobb a teljes termékenység az EU-ban 1,79 élve születés jutott egy nőre, ezt követi Románia (1,71), Bulgária (1,65) és Csehország (1,64), Szlovákia (1,57) és Magyarország (1,56). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi ráta Máltán volt, ahol anyánként 1,08 élve születést realizáltak, Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24) volt tapasztalható.

Minden nőnek legalább 2,1 babát kellene szülnie

A számok azt mutatják, hogy az elmúlt évek válságai Európa-szerte rányomták bélyegüket a születések arányára. A hazai adatok az évtized elején még lényegesen elmaradtak az európai uniós átlagtól. A magyar mutató értéke 1,23 volt 2011-ben, míg az uniós átlag 1,57. Az elmúlt évtizedben az európai átlag stagnált, illetve kisebb mértékű visszaesést mutatott. Eközben a magyarországi adatok esetében kedvező fordulat következett be 2012 után. 2018-ban sikerült először meghaladni az uniós átlagot.

A növekvő tendencia ezután is folytatódott, 2021-ben a magyar adat már elérte az 1,61-es arányt, miközben az Unióban ez az érték 1,53 volt. Az elmúlt évek válságai azonban 2022-ben mindkét adatban tükröződtek, a mutató az EU-ban 1,46-ra, és Magyarországon 1,56-ra mérséklődött. A magyar termékenységi szám így is lényegesen az uniós átlag felett maradt.

Összességében térségünk, a kelet-és közép európai országok között figyelhető meg a legnagyobb gyermekvállalási kedv.

A teljes termékenységi arányszám abban az esetben képes biztosítani a népességszám fenntartását, ha annak szintje eléri a 2,1-et. Ez a szint jelenleg Európa egyetlen országában sem valósul meg.

Amennyiben az érték hosszú időn át elmarad a reprodukciós szinttől, akkor a társadalom fokozatosan elöregszik, ami megnehezíti a nyugdíjrendszer finanszírozását. Ezzel ellentétes esetben, ha magas a termékenység, a folyamat túlnépesedéshez vezet, amely szintén nyomást helyez a szociális ellátórendszerre.