Messze az európai átlagnál jobban szerepel Magyarország az egy főre jutó tanárok számában, ugyanakkor ez az arányszám nem jelenti azt, hogy nincs pedagógushiány a közoktatásban.
Egy friss tanulmány szerint Magyarországon nemcsak az Európai Unió (EU) átlagnál, de még a sokszor minta országként emlegetett Finnországnál is alacsonyabb az egy pedagógusra jutó tanulók száma – írja Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése.
Jól néz ki a tanár-diák arány az Eurostat adatokban
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által készített felmérés szerint Magyarországon 10,6 diák jutott egy tanárra, míg az uniós átlag 12,1 gyerek.
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma nem a pedagógusok terhelését mutatja, hanem azt, hogy mekkora erőforrással dolgozik a rendszer. Minél többet ígér és minél kisebb tanulócsoportok vannak, annál több pedagógusra van szükség – derül ki Lannert Judit a T-tudok.hu elérhető tanulmányából, ami a közoktatásban az emberi erőforrások szűkösségére fókuszál.
Példaként említi, hogy az egy pedagógusra jutó tanulók száma az általános iskolákban – amennyiben figyelembe vesszük az egész napos benn létet és a tanulói összetételt – jóval magasabb (18 diák), mint amit a hivatalos OECD-adat mutat (10 diák).
A tanulmány szerint az egy pedagógusra jutó 18 gyerek nem nevezhető alacsony értéknek, jóval a nemzetközi értékek felett van.
EU-s körkép
Az integrációs szervezet tagállamai közül egy tanárra:
- Görögországban 8,2 diák;
- Máltán 8,7 tanuló;
- Horvátországban a leginkább kedvező a tanárok leterheltségét jelző mutató értéke, 9,1 gyerek jut.
A Eurostat adatai szerint a V4 országok között is Magyarország jól teljesít, a 10,6 diákkal. Lengyelországban 10,9 tanuló jut egy tanárra, ezzel szemben Csehországban és Szlovákiában az EU-s átlagnál magasabb az egy tanárra jutó diákok aránya; 13,2, illetve 14,3 tanuló.
Az Európai Unió tagállamai közül Hollandiában és Franciaországban a legrosszabb a mutató; 16,4, illetve 14,9 diákkal kell foglalkoznia nap, mint nap egy-egy pedagógusnak.
Példaként említik, hogy Olaszországban például 150 ezer pedagógusi állást nem hivatásos tanárok töltenek be, Svédországban pedig 153 ezer tanárra van szükség 2035-ig.
Most nincs érdemi változás
Magyarországon nincs érdemi változás a gyermekek, a tanulók és a pedagógusok arányában - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Mint írják: országosan az egy pedagógusra jutó tanulók száma a korábbi évekhez hasonlóan 9,7 fő. A pedagógusok létszáma követte a középfokú oktatásban tanulók létszámváltozását: a gimnáziumokban, technikumokban, szakgimnáziumokban mind a tanulói, mind a pedagóguslétszám bővült egy év alatt, míg a szakképző iskolákban, szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban csökkent.
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 2022/203-as tanévben intézmények szerint:
- a szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban 4,5;
- a szakképző iskolákban 11,3;
- a gimnáziumokban 10,4;
- a technikumokban, szakgimnáziumokban 9,8 fő volt.
A fő munkaviszony keretében foglalkoztatott általános iskolai pedagógusok száma közel 74 ezer fő, egy év alatt a számuk 800 fővel csökkent.
Az elmúlt tanévben az előző nevelési évhez képest mintegy 4 ezer fővel több, 323 ezer gyermek járt óvodába. Az óvodákban a főállású pedagógusok száma évek óta változatlanul 31 ezer fő. Nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 715 ezren – közel 5 ezer fővel kevesebben – tanulnak.
Rosszul néz ki a korfa
Az elmúlt tanévben az 50 éves vagy annál idősebb korosztály aránya 49 százalék, a 30 évesnél fiatalabbaké 6,4 százalék volt. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint kritikus mértékű a pedagógushiány a közoktatásban, az intézményvezetők nyilatkozata szerint jelenleg csaknem 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből – mondta Totyik Tamás.
A PSZ elnöke szerint a következő öt évben várhatóan mintegy 22 ezer főállású pedagógussal lesz kevesebb.
Azt mondta, hogy bár látszatra minden rendben van, a PSZ megítélése szerint 12 ezerre tehető a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma, számos intézményben pedig képesítés nélküli alkalmazottakkal fedik el a hiányt. A PSZ adatai szerint minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít és minden harmadik általános iskolában van olyan pedagógus, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat oktatja.
Van, ahol negyedével zuhant középiskolások száma
Magyarországon a 3–5 évesek száma közel 10 százalékkal csökkent a 2010 és 2020 közötti időszak első felében, majd 2016-tól enyhe növekedés volt. 2020-ban 2010-hez viszonyítva 5 százalékkal kevesebb óvodáskorú gyermek élt Magyarországon – ez derül ki a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Közoktatás Indikátorrendszeréről készült tanulmányából.
A 6–16 évesek száma 2010 és 2020 között szinte folyamatosan enyhén csökkent.
Összességében az utóbbi tíz évben 5 százalékkal lett alacsonyabb a kötelező iskoláztatási korú gyermek száma. A középiskolások száma viszont 5-25 százalékkal lett kevesebb szintén tíz év alatt.
A 14–20 évesek száma 2010 és 2018 között 16 százalékkal csökkent Magyarországon. A csökkenés éves üteme 2012 és 2016 között jellemzően 2–4 százalék közötti volt. Ugyanakkor a csökkenés mérséklődése is megfigyelhető ebben az időszakban, majd 2018-tól enyhe növekedés indult meg.