Kezdjük egy jó hírrel, a holtankoljak.hu mai (szerdai) tájékoztatása szerint péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken. Előbbi ára 3 forinttal kerül majd kevesebbe, míg a gázolajért bruttó 5 forinttal fognak alacsonyabb árat fizetni a benzinkutak.
Ezt figyelembevéve az átlagárak április 12-től az alábbiak szerint alakulnak:
- 95-ös benzin: 641 Ft/liter,
- gázolaj: 653 Ft/liter.
Van honnan csökkeni az áraknak, mert a mai naptól a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 3 forinttal emelkedik, míg a gázolajért bruttó 6 forinttal fizetnek majd többet a kutak a nagykereskedőjüknek.
Kép: Economx.hu
A kormányzatnak vannak eszközei
Az Economx érdeklődésére Hortay Olivér az üzemanyagárak kapcsán először is azt rögzítette, hogy a közelmúlt tendenciái értelmében mind a forintárfolyam mind a piaci olajárak felfelé hajtották az üzemanyagköltségeket. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és klímapolitikai üzletág vezetője rámutatott, hogy az év elején egy dollárért 345 forintot, egy hordó nyugati Brent típusú nyersolajért 75 dollárt, egy hordó orosz Urals típusú nyersolajért pedig 58 dollárt kellett fizetni. Ehhez képest, április elejére a dollár árfolyama 360 forintra, a Brent nyersolajé 90 dollárra, az Uralsé pedig 80 dollár fölé emelkedett. Az üzemanyagköltségeket most leginkább a világpiaci olajárak hajtják, amelyek az elmúlt hetekben, elsősorban a geopolitikai konfliktusok eszkalációja miatt, megugrottak - figyelmeztetett.
Adódik a kérdés, hogy ilyen világpiaci körülmények, események tükrében egy (magyar) miniszternek mekkora mozgástere, milyen eszközei vannak az üzemanyagár nemzetállami szintű befolyásolására.
Kép: Economx.hu
A szakértő szerint
a kormány kemény és puha eszközöket egyaránt alkalmazhat.
- A kemény eszközök szabályozásbeli változtatást jelölnek, ilyen volt például a benzinárstop, aminek keretében a kormány maximalizálta, hogy egyes üzemanyagtípusok esetében a kutak mennyit kérhetnek el a fogyasztóktól, illetve a fogyasztók egy csoportjától. A témáról bővebben ide kattintva olvashat >>>
- A puha eszközök keretében a kormány a piaci szereplőket a szabályozás változtatása nélkül igyekezhet a fogyasztóknak kedvező irányba orientálni. Erre jó példa volt az Európai Unió előírásai nyomán idén életbe lépő új jövedékiadókulcsok lépcsőzetes érvényesítése, amivel anélkül el lehetett kerülni a sokkszerű árváltozást, hogy azt a kormány előírta volna a piaci szereplőknek.
Abban a döntésben, hogy a kormány továbbra is puha eszközöket alkalmaz, vagy keményekhez nyúl, számos tényezőt mérlegelni szükséges – a FED kamatpolitikájától kezdve, a geopolitikai folyamatok alakulásán át, az üzemanyagpiac szereplőinek árazásáig. A feladat tehát rendkívül komplex, ráadásul mindössze egy-két nap van hátra a találkozóig, így nem bocsátkoznék egzakt jóslatokba
- utalt Hortay Olivér a nemzetgazdasági miniszter eheti egyeztetésére a MOL- és a MÁSZ-képviselőjével.
Idekapcsolódik, hogy az Erste tegnap reggeli elemzésében arról tájékoztatott, hogy vannak olyan szóbeszédek, melyek szerint újabb ársapka lesz, de szerintük valószínűbb, hogy önkéntes árcsökkentésre szólítja fel a feleket Nagy Márton. Ez szerintük mindenképpen negatív hír a MOL-ra nézve, ugyanakkor az ideiglenes árcsökkentés is csak elhalasztja a magasabb árakat.
A jövőt tekintve a Századvég energiapolitikai szakértője szerint egyébként a legfontosabb kérdés, hogy milyen irányba mozdulnak a geopolitikai konfliktusok.
Hortay Olivér három fő szempontot emelt ki:
- az elmúlt hetek olaj- és üzemanyagáremelkedésében a legnagyobb szerepet Ukrajna oroszországi olajfinomítók elleni támadásai, valamint a közel-keleti fejlemények játszották. A további eszkalációval a geopolitikai kockázati prémium is tovább növekedhet, az enyhülés viszont mérsékelheti az árakat.
- Szerinte a következő változót az olajnagyhatalmakat tömörítő OPEC kartell jövőbeli döntései jelentik. Bár azok aligha függetleníthetők a geopolitikától, a piaci fundamentumok – az emelkedő árak, a kedvező gazdasági adatok és növekvő keresleti előrejelzések – egyre inkább a kvóták lazítását indokolnák.
- Végül, hazánk szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy Oroszország képes lesz-e tovább csökkenteni a nyugati olajjal szemben fennálló árhátrányát, hogy Horvátország és Ukrajna a jövőben is a szállítási költségek szisztematikus emelésén dolgozik-e és, hogy milyen irányba halad a forint árfolyama a dollárral szemben. Utóbbira egy sor makrogazdasági tényező mellett a jegybankok kamatpolitikája is hatással lesz.
Általánosságban elmondható, hogy az alapfundamentumok az árak enyhe csökkenését indokolnák, azonban jelenleg a geopolitikai és kereskedelmi konfliktusok nagyobb mértékű, ellentétes hatást gyakorolnak, így a piacot drágulás jellemzi
- fogalmazott a Századvég szakértője.
Árakról nem volt szó
Volt egy megegyezésünk a Magyar Ásványolaj Szövetséggel. Mi úgy látjuk, hogy van egy elcsúszás, ezért a hét második felére behívtam a MOL-t és a MÁSZT-t is
– mondta a hét elején a nemzetgazdasági miniszter annak kapcsán, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megdrágultak az üzemanyagárak.
Az Economx kérdésére Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkár közölte,
a miniszter által is hivatkozott megállapodásban nem szerepelt konkrétum a kiskereskedelmi árakkal kapcsolatban.
A megegyezés arról szólt, hogy a hazai üzemanyag-forgalmazók igyekeznek a piaci lehetőségek korlátai között megőrizni az üzemanyagárak korábbi pozícióját, és ennek érdekében mindent megtesznek.
Az adó a legfontosabb
A miniszteri egyeztetés mozgásterét firtató kérdésünkre válaszolva elmondta azt is, ezeken nem lehet a cél az árak konkrét befolyásolása, hanem csak a piaci folyamatok áttekintésére, a lehetőségek megvitatására kerülhet sor. Adómódosításra javaslatokat a szakma nem kíván tenni, de azoknak a direkt és indirekt adóknak a számbevételére mindenféleképpen sor kerülhet az egyeztetéseken, amelyek aktuálisan felmerülnek az üzemanyagok kiskereskedelmi árának kialakítása során – magyarázta Grád Ottó.
További részletek