Tavaly november elsején lépett életbe az új szabályozás, miszerint a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását a kormány az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti. 

Veszélyhelyzet vagy vészhelyzet?

A Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint a két szó rokonértelmű. A veszélyhelyzet jelentése: veszéllyel, csapással vagy katasztrófával fenyegető helyzet. A vészhelyzet jelentése: csapást, katasztrófát megelőző, illetve azt követő helyzet. Az Alaptörvényben az előbbi, tehát a veszélyhelyzet kifejezés az elfogadott, ugyanakkor a köznyelvben gyakran a vészhelyzet szót használják a nehézségekkel teli, egyedi időszakokra.
Az Index összeállítása szerint azonban a veszélyhelyzet a jogi nyelvben korántsem a vészhelyzet szinonimája. A veszélyhelyzet egy alkotmányjogi, az Alaptörvényben is szereplő fogalom, amelyből következik, hogy a vészhelyzet nem. Utóbbi inkább egy amerikai kórházi tévésorozat címeként ismert. Ezzel szemben a veszélyhelyzet egyfajta minősített időszak Magyarországon, amelynek ideje alatt különleges jogrend lép érvénybe.

Veszélyhelyzeti visszatekintés

A veszélyhelyzeti szabályozás számos változáson ment keresztül a koronavírus-világjárvány magyarországi megjelenése és az orosz–ukrán konfliktus kialakulása óta. A kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet, akkor a koronavírus-járványra való hivatkozással. Azóta egy néhány hónapos időszakot leszámítva folyamatosan érvényben van a rendeleti kormányzás. 

Konkrétan a háborúra adott válaszként Orbán Viktor miniszterelnök 2022. május 24-én jelentette be, hogy a kormány háborús veszélyhelyzetet hirdet, november elsejétől pedig annyi történt, hogy a parlamenti képviselők úgy döntöttek, a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti, egyúttal módosultak az alaptörvény különleges jogrenddel kapcsolatos szabályai is: az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása szerint a különleges jogrendnek csak három esete van: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A jogvédők kormányzati túlhatalmat emlegetnek

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség, mert álláspontjuk szerint a hatályos szabályozás lehetővé teszi a kormánynak, hogy egyik napról a másikra felülírja a törvényeket. 

A jogvédők felemlegetik, hogy csak 2022-ben 267 veszélyhelyzeti kormányrendelet született, ami az összes tavalyi kormányrendelet 41,9 százaléka, és álláspontjuk szerint ezek között számos olyan rendelet akad, amelyek semmilyen összefüggésben nem voltak a veszélyhelyzet elrendelésének alapjával.

A kormánynak eljuttatott véleményükben a civil szervezetek a következő alkotmányossági problémákra hívták fel a figyelmet:

  • A túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást biztosítanak a kormánynak a törvények felülírására.
  • Az Alaptörvény kilencedik módosítása bebetonozta azt a koronavírus-járvány alatt az ún. „felhatalmazási törvényekkel” kialakított rossz gyakorlatot, hogy az Országgyűlés nem gyakorol automatikus és rendszeres kontrollt az egyes veszélyhelyzeti rendeletek felett. Azzal, hogy többé nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyása ahhoz, hogy a veszélyhelyzeti rendeleteket 15 napon túl hatályban tartsák, a kormány egy „biankó” felhatalmazást kapott. Ez ráadásul megfosztja az országgyűlési képviselőket attól a lehetőségtől, hogy az egyes kormányrendeletek indokoltságát a parlament nyilvánossága előtt vitassák meg.
  • Nem biztosított a gyors és hatékony alkotmánybírósági kontroll a rendeletek felett, például nincs semmilyen határidő meghatározva az Alkotmánybíróság számára a veszélyhelyzeti rendeletekkel kapcsolatos indítványok elbírálására.
  • 2022. november 1. óta a veszélyhelyzetet a kormány az első 30 napot követően csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthatja meg, alkalmanként legfeljebb 180 nappal. Ez a féléves időtáv eleve túl hosszú, de ami még aggasztóbb, hogy semmi nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy a kormánytöbbség segítségével bármeddig, akár egy teljes parlamenti cikluson keresztül fenntartsa a rendeleti kormányzást.
  • Továbbra sem zárják ki a szabályok azt, hogy a veszélyhelyzettel párhuzamosan a kormány egyéb, az Alaptörvényben nem szereplő válsághelyzeteket is fenntartson, mint például a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet.

Az emberi jogok veszélyhelyzetben részben korlátozhatók

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok (Alaptörvény 54. cikk) szerint az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, illetve más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható – olvasható a cikkünk elején már idézett indexes jogi eszmefuttatásban. 

Nem korlátozható jogok:

  • az élethez való jog;
  • az emberi méltósághoz való jog;
  • a kínzás, a kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma;
  • a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma;
  • az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog a büntetőeljárás során.

Korlátozható jogok:

  • a szabadsághoz való jog;
  • a személyi biztonsághoz való jog;
  • a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog;
  • a békés gyülekezéshez való jog;
  • a tulajdonhoz való jog.