Az orosz elnök múlt heti beiktatása óta az első külföldi útja Kínába vezet, ami egyértelműen jelzi, hogy Moszkva fő partnerévé immár Peking vált. Mit változtatott meg a háború és mennyire lesz képes Peking pótolni Moszkva európai piacvesztését? Erről kérdeztük Deák Andrást, a John Lukács Intézet kutatóját.
Szerző(k): Horváth TiborAz Európába orosz földgázt szállító vezetékekből már csak az Ukrajnát keresztező Testvériség és a dél felől érkező Török Áramlat működik, ám Moszkva teljesen kiszámíthatatlanná vált viselkedése miatt kérdés, meddig marad ez így. Ez a labda Vlagyimir Putyin államfő térfelén pattog.
Szerző(k): Komócsin SándorSzakértői beszélgetést rendeztek a gazdasági szankciókról, melyen elhangzott, hogy bár sokan kételkednek ezek hatékonyságában, valójában nincsen értelmes alternatívájuk, hiszen az már a háborús cselekmények kategóriájába esne. Krekó Péter szerint a nyugati közvélemény idővel elfordulhat a szankciós politika támogatásától, miután az emberek a pénztárcájukon is érezni fogják ezek hatásait.
Szerző(k): Nagy MartinPapíron nincs szüksége a már leszerződött mennyiségnél több orosz gázra Magyarországnak, de akkor mégis miért és mire kért Orbán Viktor Moszkvában plusz egymilliárd köbmétert? A kedden megtartott újabb Putyin-Orbán találkozó után elhangzott, hogy ez ügyben még tárgyalások lesznek, de a gázipari és gázkereskedői közeg ennél jóval többre volna kíváncsi. Máris megindultak a találgatások.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz európai gázpiacoknak és gázszolgáltatóknak rossz hír, hogy a hetek óta tartó árrobbanáshoz továbbra is érkezik "éghető anyag" - a Reuters forrásai szerint tízmilliárd dolláros nagyságrendű gázimport szerződések kerültek aláírásközeli állapotba a kínai és az amerikai piaci szereplők között.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz európai gázpiac másfél évtizedig elkényeztetett helyzetben létezett, de a kegyelmi állapot mostanra megszűnt. Nincs jele annak, hogy a boldog békeidők visszatérhetnének, mert bár az extrém szintre ugráló gáztőzsdei árak ideiglenesnek látszanak, a megváltozott európai magatartás, a sérülékenyebbé váló orosz gázipar, de még a kínai klímapolitika felbukkanása is a tartósan drágább eu-s gázárat támogatja inkább. Deák Andrást, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.
Szerző(k): Szabó M. István