Hová tart az AI-forradalom a kereskedelemben?
A mesterséges intelligencia nagy turbulenciát okozott a kereskedelemben is
– mondta előadásában Deák András, a Libri-Bookline digitális csatornák igazgatója. Az AI a kiskereskedelmi piacon az előrejelzések szerint az idei 8,13 milliárd dollárról 2032-re 41,7 milliárd dollárra nő majd.
A fogyasztók továbbra is a márkák iránt elkötelezettek, nem a csatornák iránt, a vásárlói döntés nem lineáris.
Deák András 7 MI-trendet emelt ki a kereskedelemben. A hiperperszonalizáció kiemelten fontos, a fogyasztók túlnyomó többsége szerint ugyanis a kontextushoz kell igazítani a tartalmat (például az algoritmus tudja, hogy milyen a cipőméretem, vagy kaphatok személyre szabott kedvezményt).
A személyre szabott omnichannel marketing azért kulcsfontosságú, mert a vásárlók a kereskedőknél is elvárják a termékspecifikus ajánlatokat, mivel a Google és Facebook hozzászoktatta őket ehhez.
Ma már alapvető elvárás a személyre szabott interakció, komoly frusztrációt okoz, ha ez nem történik meg.
Az automatizált ügyfélszolgálat és chatbotok csökkentik az ügyfélszolgálati költséget, a természetes nyelvfeldolgozás fejlődése nagyon megkönnyítette az ezekkel való munkát, ma már akár komplett kérdésekre is tudnak választ adni.
A szabadszavas MI támogatott keresésre a Bookline MI-alapú könyvajánló botját hozta példaként, amely segítséget nyújt azoknak a vásárlóknak, akik nem tudják pontosan, hogy mit vásárolnának. A prediktív elemzésre pedig jó példa, hogy a Starbucks ilyen alapon tervezi meg, hogy hol nyisson új kávézót számos különféle tényezőt figyelembe véve.
Az ellátási láncok optimalizálásával előre lehet jelezni a keresletet, illetve az ellátási zavarokat. Az RFID chip segítségével pedig a valós idejű készletkövetésre is lehetőség nyílt. Az ároptimalizálásra jó példa az Amazonnál 10 percenként frissülő ár, az egyedi kedvezmények és árrések rendszere.
Deák András kiemelte, hogy
az MI alkalmazása mellett a végső döntésnek emberinek kell lennie.
Példaként az Amazon Prime-ot hozta fel, amelynek a prediktív adatok alapján bukásnak kellett volna lennie, az emberi felülvizsgálat segítségével került végül bevezetésre és lett belőle nagy siker.
Jól kell feltenni a kérdéseket
„Előfordul, hogy azért nem tudnak a cégek befektetni az AI-ba, mert nem áll elegendő adat a rendelkezésükre”
– mondta a kerekasztal-beszélgetésen Langmár Péter, a STRT Holding Nyrt. befektetési igazgatója. A vállalkozások, amikor mesterséges intelligenciába fektetnének be, több lehetőség közül választhatnak, viszont Langmár Péter szerint ez lehetne akár több is, csak a környező országok jóval előttünk járnak.
Racskó Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője a mesterséges intelligenciának küldött inputokról elmondta, hogy az is egy tapasztalat, hogy fontos jól feltenni a kérdéseket. Azokat a kérdéseket kell megtalálni, amelyeket érdemes elemezni, és amik valóban létező problémákra keresik a választ.
Európa-USA, vagy Magyarország-USA összehasonlításban is el lehet mondani, hogy hiányzik a tőke, viszont az akadémiai AI-kutatások terén nem vagyunk jelentősen elmaradva. Ami komoly probléma, az a technológia alkalmazásának és a szakembereknek a hiánya – ide kötődik az is, hogy kevés az informatikus Magyarországon – mondta Racskó Péter.
Az AI leváltja a munkaerőt, a sorrend kérdéses egyedül
Az offline térben telt ház előtt zajlott az Önkényes mérvadó élő műsora, amely az előzetes reményeknek megfelelően több tanulsággal is szolgált, főleg azoknak, akik nem az online térben követték a két műsorvezetőt – Puzsér Róbertet és Horváth Oszkárt.
Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb megállapítás, hogy Puzsér Róbert szerint
az AI le fogja váltani az emberi munkaerőt, csak a sorrend a kérdés, és az, hogy kik maradnak a végére.
Ezt a folyamatot a következő évekre nézve megállíthatatlannak nevezte. Meg is nevezte, kik lesznek az elsők, és kik őrizhetik meg a következő években is a munkájukat. Erről bővebben ezen a linken olvashat.
AI-befektetések: célkeresztben a szűk szegmensek
Jelenleg még a legfelkapottabb MI-fejlesztéseknek sincs meg az üzleti modellje
– jelentette ki Oszkó Péter, az OXO Holdings alapító-vezérigazgatója. Meglátása szerint meg kell találni azokat a szűk szegmenseket, ahol a következő öt évben legalább annyi pénzt ki tudnak termelni, mint amennyit beletesznek. A változás megtörténik, azonban nem feltétlenül akkor és ott, amikor arra eredetileg gondoltak, ilyen volt például a Napster esete, amely ugyan megbukott, de ma már mindenki Spotify-on hallgat zenét.
Fragmentált az európai piac, egy kis startup nem tudja felvenni a versenyt a nagyokkal, akik óriási adathalmazon ülnek. Az Egyesült Államok egy sokkal nagyobb egységes piac, Ázsiában pedig vannak olyan országok, amelyek önmagukban nagyobb piacok, mint Európa. Nem áll rendelkezésre a megfelelő tőkemennyiség Európában, annak ellenére, hogy sokkal takarékosabb, de ebből sok esetben az USA innovációját finanszírozzák.
Magyarországon is spórolnak, jelentős mértékűek a megtakarítások, ennek túlnyomó része azonban készpénzben, bankbetétben vagy állampapírban van, Magyarország így egy laboratóriumi példa arra, ami Európában van.
Ideig-óráig az állam még ellensúlyozta a magánbefektetések hiányát, azonban most jóval kevesebb pénze van, az innen kieső pénz pedig nincs kipótolva, a magánszektor finanszírozása nélkül nem fog felzárkózni az innováció Oszkó Péter szerint.
Medveczky Márton, a Flashpoint Venture Capital Associate Partnere szerint azért adják az Nvidiának jelenleg a pénzt a befektetők, mert máshova még nem tudják ezen a területen, ez azonban meg fog változni.
Nem minden van fent az interneten, illetve nem minden elérhető, ezért a leggyakoribb elemeket fogja tartalmazni az MI által adott válasz, ami ezért csak átlagos lesz.
Éppen ezért fontos a jó minőségű adat, az a nagy kérdés, hogy legközelebb mit etetnek majd meg az MI-vel.
Medveczky Márton szerint mindent le lehet másolni, ha viszont elegen használják a terméket, akkor nehéz átvinni a felhasználókat, jó niche esetén nem kell félni a másolhatóságtól. Ha nincs versenytárs, akkor egyszerűen nem létezik az a piac vagy annyira niche, hogy csak egy szereplőt bír el.
A vezető felelőssége, hogy segítse a dolgozót a technológiai fejlődésben
Jelenleg az a kérdés, hogy tudunk-e azok lenni, akik megértették a tech-történelmet, és képesek vagyunk-e felhasználni a mesterséges intelligenciát
– mondta előadásában Pereczes János, az MBH Bank innovációs vezetője. Szerinte az első lépés az egyéni értékteremtés, tehát tudok marketing-kampányt csinálni 12 perc alatt, vagy kódot írni 1 óra alatt. Utána jön a szervezeti értékteremtés, majd a platform shift – tette hozzá.
Pereczes János arra hívta fel a figyelmet, hogy
mire kinyitjuk a szemünket, lesznek új Amazonok, Facebookok, de ez ne tévesszen meg minket.
A mi feladatunk, hogy kezdjük el szisztematikusan segíteni a kollégákat az egyéni értékteremtésben, engedjük, hogy játszanak a technológiával – hangsúlyozta az innovációs vezető.
Szerinte a vállalati vezető felelőssége, hogy engedje szabadon kószálni a munkavállalókat, akkor lesz jó a cégnek is. Ha az egyiknek működik, akkor megfogja a másik kolléga kezét, és viszi magával ezen az úton.
Fontos azonban, hogy nem érdemes szétszabdalni fókuszt, meg kell keresni, hogy milyen AI-eszköz tudja legjobban segíteni a fő célokat.
Egy bankban például a fióki ügyfélkiszolgálás nagyon fontos, akkor ehhez kell megtalálni a megfelelő eszközt. Ha a cégvezetés nem tesz annak érdekében, hogy felhúzza a dolgozóit ebben a technológiai kérdésben, akkor nincs miről beszélni.
Banki csalások: már a rossz fiúk is használják az AI-t
Korábban a bankkártyák voltak az egyetlen olyan eszközök, amelyekkel csalni lehetett, a hagyományos adathalászat azonban mára megváltozott, a csalók a mobilapplikációs adatokat is célba vették, mivel ezek nem rendelkeztek kezdetben megfelelő védelmi szinttel
– jelentette ki Musa Ádel, az MBH Bank Fraud Monitoring bankbiztonsági vezetője a banki csalásokról szóló kerekasztal-beszélgetésen.
Jellemzően hamisított banki oldalon vagy telefonon keresztül pszichológiai manipulációval igyekeznek érzékeny adatokat szerezni a csalók, ha pedig az ügyfél kooperál a csalóval, akkor a bank nem tudja megítélni, hogy ki cselekszik valójában.
Musa Ádel szerint a bankok az adatok alapján tudnak pontosabb döntéseket hozni, a napi bankolás fenntartása azonban legalább ugyanolyan fontos egy pénzintézetnek, mint a biztonság. A bank által használt rendszernek képesnek kell lennie milliszekundumok alatt dönteni, hogy mehet-e az adott tranzakció vagy sem.
MI-alapú megoldás jelenleg nem képes ennyi idő alatt döntést hozni, viszont fel lehet használni arra, hogy paraméterek alapján szokásvizsgálatot végezzenek, vagy bizonyos trendek alapján állítsanak be tiltást.
Blokkolások helyettesíthetőek lesznek majd idővel a mesterséges intelligenciával, most azonban még a személyes, illetve hatósági kontakt miatt szükséges a humán részvétel Musa Ádel szerint.
Az MI a támadás előkészítését tudja monitorozni, mivel azonban nagyon sok ilyen próbálkozás van, ezért jelentős költsége lenne ennek, globális összefogás kellene a finanszírozáshoz. A csalási eseményeket most már azonnal be kell jelenteni a NAV-nak, ez is gépesítve lesz majd a jövőben, automatikusan megy majd a banktól a jelzés a hatóságok felé.
A technológiai fejlődés nagyon fontos olyan szempontból, hogy hogyan tudunk védekezni a csalásokkal szemben – kezdte Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztésért felelős igazgatója, hozzátéve, hogy hatalmas tempóban növekedik a tranzakciók száma a Visánál.
„Bár a tranzakciók növekedésével a csalások értéke is nő, a kártyás fizetés még mindig az egyik legbiztonságosabb fizetési mód. A biztonsági technológiák megvalósításában a mi régiónk és Európa az élen jár az olyan megoldásokkal, mint például a kétfaktoros hitelesítés, a tokenizáció, a biometrikus azonosítás”
– mondta Juhász Katalin, aki nagyon fontosnak tartja, hogy bankkártyás fizetések mellett az azonnali átutalásoknál is kialakuljon a megfelelő védelem, mivel a csalók a számlás tranzakciókat gyakran támadják. Magyarországon is a veszteségek nagyobb része a számlás tranzakciókat ért támadásokból származik.
A Visa volt az első, aki az AI-t alkalmazta a csalásmegelőzésében, ebben már 30 éves tapasztalatuk van, és folyamatosan fejlesztik is, hogy az ügyfeleiket ebben is támogassák. Az AI-alapú megoldásaikkal 500 kockázati jellemzőt értékelnek, hogy egy kockázati pontszámot állítsanak fel, amit valós időben megosztanak a kártyabirtokos bankjával. Az a céljuk, hogy a csalások minél nagyobb arányban megelőzhetőek legyenek még mielőtt bekövetkeznének.
Juhász Katalin elmondta, manapság a csalók számára a dark weben könnyen elérhető számos csalásra szánt célzott technológia (például használatra kész adathalász megoldások), de felhasználnak olyan technológiákat is amik legálisan is hozzáférhetőek (deepfake videók, hangklónozás).
Így lehet a gyengébbekből még a jobbaknál is jobb
Sok innováció gyorsan implementálódott, például a telefon, ám sok esetben nem terjedtek el olyan hamar a különböző technológiai eszközök. Ezt az is bizonyítja, hogy például az első ATM-et 1967-ben tálták ki, '70-re pedig globálisan csak 1000 darab volt belőle összesen – mondta Fáykiss Péter az MNB digitalizációs igazgatója. Ezzel szemben
a Chat GPT-nek két hónap elegendő volt a 100 millió felhasználóhoz,
ami jóval gyorsabb felfutási idő, mint ami a többi applikációnak volt – a Spotify-nak erre például 55 hónapra volt szüksége.
Egy felmérés során egy tanácsadó cég megvizsgálta, hogy a tanácsadóik az AI segítségével mennyire teljesítenek másképp. Az eredmény szerint így sokkal hatékonyabb volt a munkavégzésük, és érdekesség, hogy a gyengébb munkavállalók így jobb eredményt produkáltak az erősebb kollégáknál. Mint Fáykiss Péter elmondta, az AI implementációjában a három lefontosabb elem a hozzáadott érték, az ügyfél elégedettsége a szolgáltatással, illetve az ügyfelek bizalmának erősítése.
A kormányzat is kell ahhoz, hogy az AI felturbózza a hazai gazdaságot
A tőzsdei vállalatok gyorsjelentéseiben harmincezerszer jelent meg 2023-ban az AI, így nem csak a mindennapi életben fontos ez a technológia
– mondta Szabó Péter, a Microsoft ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy ez az adat már önmagában nagyon beszédes, ha a mesterséges intelligenciáról beszélünk.
A Chat GPT első ismert verziója 2022-ben került ki a nagyközönségnek, és nagyon jól sikerült – a legtöbben „elájultak” tőle. Ezzel szerinte olyan kommunikáció jött létre az ember és a gép között, amire korábban még soha nem volt példa.
Az AI még a korábbi informatikai technológiáknál is nagyobb hatással van mindannyiunk életére. Képzettebb munkaerőt „csinál”, ami javuló termelékenységet hoz, így komoly jelentősége van a digitális versenyképességben.
A Chat GPT két hónap alatt ért el 100 millió felhasználót, tehát úgy tűnik, erre egyértelműen van igény, ráadásul gyorsabban és hatékonyabban tesz hozzá a gazdasághoz a korábbi technológiákkal szemben, hiszen a nyomdagép globális felhasználásához 100 év kellett.
Szabó Péter azt is elmondta, hogy
itthon – pozitív kormányzati attitűd esetén – mintegy 7 ezer milliárddal növelné a gazdasági teljesítményt.