Ahogy idehaza, úgy a németeknél is vasárnap ült össze zárt ajtók mögött a legerősebb kormányzópárt, hogy tárgyaljon a következő időszak stratégiájáról.
Olaf Scholz kancellár pártjának (SPD) választmányi ülésén arról is döntenek, milyen intézkedéseket kínálnak a 2025 őszén következő, országos választások kampányában.
Grandiózus tervek szivárogtak ki a sajtóban, amelynek középpontjában a munkavállalók tehermentesítése, a vásárlóerő növelése áll – béremelésekkel és jelentős adócsökkentésekkel, a gazdaság élénkítése érdekében.
A szövetségi kormánykoalíció arra készülhet a németeknél, hogy
a leggazdagabb réteg egy százalékának erősebb megadóztatásával finanszírozza a tervezett reformot,
így nem sérül a költségvetés és jobban járhat több tíz millió ember.
Az állam nem lehet az infláció nyertese
Már jövőre jelentősen nő mintegy 22 millió munkavállaló nettó jövedelme az eddig napvilágra került intézkedésekkel, amelyek alapján leginkább a mediánfizetés 60 százalékánál, azaz körülbelül havi 1250-1500 eurónál (mostani árfolyamon 482-602 ezer forint) kevesebbet keresők élete lehet könnyebb.
Statisztikák szerint a német lakosság csaknem 15 százaléka él ebben a „relatív szegénységi sávban”, míg a teljes munkaidős dolgozók 80 százalékának bruttó havi keresete 5500 euró (körülbelül 2,2 millió forint) alatt van.
A fizetésemeléseket teljesen felemészti az infláció, ám az adók még mindig magasak.
Az állam viszont nem lehet az infláció nyertese, ezért, ha a méltányosság jegyében nem hajt végre adóreformot, titkos mulasztást követ el
– jelentette ki korábban Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter.
Ezért a fizetések felzárkóztatása érdekében a jövő évtől várhatóan fokozatosan emelik a németeknél alkalmazott, úgynevezett alapadókedvezményt, és csökkentik a személyi jövedelemadó kulcsokat, míg átalakulnak a járulékmegállapítási határok is.
Már ez várhatóan kétszámjegyű, milliárdos nagyságrendű könnyítést jelent az embereknek.
Például az 5000 eurót (megközelítőleg 2 millió forintot) vagy annál kevesebbet keresők nettó jövedelme havonta legalább 59-76 euróval (23700-30500 forinttal) nőhet – írja a Ruhr24.
A „felső tízezer” fizeti a cechet
A kiszivárgott tervek szerint a szövetségi választási kampányban leginkább az adófizetők 95 százalékát érintő jövedelemadó-reformra fókuszálhatnak, ehhez további lépéseket terveznek.
A 2025-ben újra a kancellári székbe igyekvő Olaf Scholz szociáldemokrata pártjának vasárnapi és hétfői ülésén arról határozhatnak, hogy
az adóreformot a lakosság leggazdagabb egy százalékának megadóztatásával finanszírozzák.
Várhatóan népszerű lesz az elképzelés, hogy nagyobb nyomás alá helyezzék a magasabb jövedelműeket, akiknek például nagyobb tb-járulék terhekkel kell számolniuk.
Emellett dönthetnek az elektromos autók eladását serkentő, vásárlási bónusz visszavezetéséről, továbbá munkahelyteremtési támogatásokról, illetve az alkotmányban rögzített adósságfék reformjáról.
Célunk, hogy nagyobb pénzügyi rugalmasságot biztosítsunk az embereknek és erősítsük a vásárlóerőt. Ily módon alulról és a társadalom közepéről serkentjük a gazdaságot – idézi a lap a tervezet indoklását.
Jön a 15 eurós minimum órabér
Ahogy arról korábban írtunk, nagy az esélye annak is, hogy 2026-tól óránként 15 euróra (körülbelül 6000 forintra) nő a minimálbér legnagyobb nyugati partnerünknél.
Emellett már Olaf Scholz is többször szót emelt, de a januártól 12,81 euróra ( megközelítőleg 5145 forintra) emelkedő órabér egy éven belüli 14, majd 15 euróra növelését más politikai táborok is támogatják. Így várható, hogy ez is a következő év egyik fő kampánytémája lesz.
A kancellár a Sternnek korábban kifejtette: az emelést évente végrehajtó minimálbérbizottság eddigi döntései inkább a munkaadók érdekeit szolgálta, nem a dolgozókét. Azonban szerinte az a tabuk megsértését jelenti, ha szakítanak a konszenzusos döntéseket jelentő „szociális partnerség hagyományával”.
Berlinben jobban keresnek, Dortmundban könnyebben élnek
A fizetések Németországban államonként nagyon eltérőek, ám ezek alapján a HeyJobs álláskereső portál októberi tanulmánya azonosította a legmagasabb bért kínáló városokat. Az idei első kilenc hónapban az összes szektorban a legtöbbet Berlinben kerestek az emberek havi bruttó 4480 euróval (közel 1,8 millió forint), míg Kölnben 3981 euró (~ 1,6 millió forint), Frankfurt am Mainben 3959 euró (~1,59 millió forint) volt a jellemző kereset. A negyedik legjobban fizető város Hamburg a 3724 eurós (~ 1,5 millió forint) fizetésekkel. Az elemzés szerint a háttérben leginkább a képzett szakemberek iránti magas kereslet áll, különösen a pénzügyi és technológiai területeken. Ugyanakkor ezekben a városokban magasabbak a megélhetési költségek is, így a bevétel és költségarány alapján jelenleg Dortmundban, Lipcsében és Drezdában tartható leginkább az életszínvonal.Van esély a régiós felzárkózásra
Magyarországon is forró téma a legkisebb kötelező jövedelem alakulása.
Nagy Márton szerint évi 3-4 százalékos gazdasági növekedés mellett megvalósítható olyan bérfejlesztés, amely 2028-ra bruttó egymillió forintos átlagkeresetet hoz.
A kormány eközben támogatja, hogy 2027-ben a minimálbér elérje az átlagbér 50 százalékát, ami – 400-420 forint közötti árfolyammal számolva – 1000 euró is lehet.
Kiszámoltuk: a gazdaságfejlesztési miniszter által felvázolt, kedvező forgatókönyv esetén béradataink elérhetik a fejlett uniós országok átlagának 50-55 százalékát. Ez ugyan még érdemi különbség, de már nem akkora, ami önmagában indokolhatja a munkaerő elvándorlását. Sőt, egyes szakmákban a visszavándorlást ösztönözheti.
A magyar gazdasági növekedés ugyanakkor jelentősen függ a németországi teljesítménytől.
A németeknél idén marad a recesszió, a friss előrejelzések szerint pedig jövőre 1,1, 2026-ban 1,6 százalékos bővülésre van esély.
A végzettség szerinti bér sem marad az út szélén
A felzárkóztatásról szóló, hosszú távú bérmegállapodásról itthon a következő hetekben is tárgyalnak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány, ennek kapcsán pénteken tájékoztatott a miniszter.
Akkor egy újabb információ is kiderült a középfokú végzettséghez kötött, jelenleg bruttó 323 ezer forintos garantált bérminimum várható sorsáról, amely jóval többeket érint, mint a minimálbér.
A Mandiner kiemelte: a munkáltatói oldal már jelezte, hogy a garantált bérminimumnál jelentős, kétszámjegyű emelésre nem látnak lehetőséget, ám a kormány mégis úgy számol, hogy ez a tarifa is jelentősen, évi 10 százalékkal emelkedne a következő években.
Nagy Márton ugyanakkor egyelőre nem közölt olyan intézkedést, amely a vállalkozói oldalt arra ösztönözné, hogy ekkora emelésbe belemenjen. A korábbi, 2017 és 2022 közötti megállapodásban a munkáltatói terhek (szocho) csökkentését vállalta a kormány.