A Pénzügyminisztérium (PM) adatai szerint az államháztartás központi alrendszere 2 896 milliárd forintos hiánnyal zárt júniusban. Ezen belül a költségvetés 2 908,3 milliárdos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 90,4 milliárdos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 78,1 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az államháztartási (áht) mérleg június végi részletes adataiból kiderül, hogy az idei év január és június közötti időszakának adatai közel 4 milliárd forinttal nagyobb hiányt mutatnak, mint a 2022-es azonos időszaki adatok.

Júniusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 132,7 milliárd forint hiánnyal zárt,

ami az elmúlt nyolc év legalacsonyabb június havi deficitje.

A központi költségvetés adóssága a múlt hónap végéig 2 365,2 milliárd forinttal emelkedett. A PM szerint az adósságot növelte

  • egyrészt a nettó forintkibocsátás közel kétezer milliárdos összeggel,
  • a devizakibocsátás 1,6 milliárd forinttal.

Közben a forint minimális erősödése közel ezer milliárd forinttal csökkentette a hiányt, valamint többek között a deviza-keresztárfolyamok változása miatt a betétállományok több mint 200 milliárd forinttal járultak hozzá az államháztartási egyenleghez pozitív irányban.

Az általános forgalmi adó (áfa) egyenlege a tavalyi évhez képest mindössze 2,2 százalékos emelkedést mutat, ami forintban 73 milliárdos plusz bevételt.

A bevételek a tavalyi év azonos időszakához képest 23,3 százalékkal emelkedtek, az idei kiadások pedig 19,5 százalékkal haladták meg a tavalyit.

Az első negyedévben az államháztartás egyenlege egyébként a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva közel négyszer rosszabb volt, mint az EU-s átlag. Az Orbán-kormánytól független elemzők szerint az idei hiánycélt már nem tudja tartani az állam, ezért az év második felében (valószínűleg már csak szeptember után) egyrészt a hiánycél emelésére, valamint a kiadásokat csökkentő és bevételeket növelő intézkedésekre lesz szükség.

Miért szállt el az államháztartási hiány?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusban 20,1 százalékos inflációt mért, ami azt is jelenti, hogy tavaly szeptember óta, azaz tíz hónapja folyamatosan húsz százalék felett van az áremelkedés üteme. A magas infláció miatt pedig egyszerűen bezuhant a lakossági fogyasztás, pont emiatt több száz milliárd forinttal maradnak el az áfabevételek a tervezettől.

Gazdasági alapvetés, hogy az infláció vagy magas költségvetési hiányhoz, vagy megszorításokhoz és recesszióhoz vezet. A kettő együtt nem túl gyakran következik be, nálunk azonban ez a helyzet. A GKI Gazdaságkutató Intézet az év második felében is kétszámjegyű inflációval számol, amely gazdasági recessziót, forintgyengülést és csökkenő reálbéreket eredményez, közben pedig a költségvetési hiány elég magas.

Van még két fontos ok, ami a magas államháztartási hiányt létrehozta, két kiadási oldal – az energia- és a kamatkiadások emelkedése. Az energiatámogatások a második félévben mérséklődhetnek, a kamatkiadások azonban egyelőre nem. A Fitch Ratings nemrég közzétett jelentéséből kiderül, hogy a feltörekvő gazdaságok szuverén kamatterhei 40 százalékkal emelkedtek, itthon ennél nagyobb számokkal találkozhatunk. A kamatkiadások a Pénzügyminisztérium adatai szerint az idei első hat hónapban több mint megduplázódtak. A fejlett gazdaságok kamatköltsége ugyanakkor jelentősebb ütemben növekszik, mint a feltörekvő gazdaságoké, mivel a fejlett ipari térség korábban nagyobb mértékben kihasználta az alacsony hitelköltségek előnyeit.

A kamatfizetési egyenleg 1 173,9 milliárd forinttal zárt júniusban. Ez pedig azt jelenti, hogy a kamatkiadások 461,5 milliárddal emelkedtek a tavalyi évhez képest. Ezt a PM a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől eltérő hozamokkal és a finanszírozási szerkezettel magyarázza.

A magyar kormány többek között az állampapír vásárlásra történő buzdítással próbálja csökkenteni a költségvetési hiányt.

A kormány biztos, ami biztos alapon nemcsak kiszabta a szociális hozzájárulási adót (szocho) szinte mindenre, ami nem állampapír, hanem arra kötelezte a befektetési alapokban megtakarítókat, hogy a jövő hónaptól az eddiginél több állampapírt tartalmazzon a portfóliójuk.

A befektetési alapokban tehát konkrét szabályokat ír elő, a lakosságot pedig a 13 százalékos szochóval ösztönzi, nemrég pedig a következő levél kiküldésére kötelezték a bankokat:

A levélben állampapír vásárlására buzdítják a lakosságot. Nem minden értékpapírt hirdetnek azonban, csak a kevésbé jól fizetőket, a jelenlegi inflációs környezetben leginkább kecsegtető (infláció alapján változó kamatozású) papírok valahogy kimaradtak a listából.