Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előterjesztésében került a pénzügyi közvetítőrendszert érintő és egyéb törvények módosítása a parlament elé, amelynek kedden kezdődik a vitája.

Ebbe a törvényjavaslatba tették be azokat a passzusokat amelyek szerint a jövőben

az országban létesülő akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek helyszínét az iparügyekért felelős, azaz a nemzetgazdasági miniszter jelölje ki. 

A javaslat, amely szerint a kijelölés 5 évig érvényes, tisztázza, mi az

akkumulátor hulladékfeldolgozó üzem: az elektromos meghajtású gépjárműben használt ipari akkumulátorral, annak hulladékával és az akkumulátorgyártás gyártási hulladékával kapcsolatos újrafeldolgozási tevékenységet ellátó létesítmény.

A kijelölés feltétele, hogy

  • a helyszínen legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás
  • vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás valósuljon meg.

A jogszabálytervezet szerint az iparügyekért felelős miniszter az akkumulátor hulladékfeldolgozó üzem helyszínét rendeletben állapítja majd meg.

A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, a parlamenti tárgyalása 4-5 hétig tarthat, e szerint a menetrend szerint 

már idén dönthet Nagy Márton az akkubontó üzemek helyszínéről.

Az akkubontás és az akkumulátorok újrahasznosítása lehet a magyar kormány következő nagy projektje az akkumulátorgyárak felfuttatása után. A kormány ezen a területen is ázsiai társaságokkal működne együtt, de itt most, legalábbis egyelőre, nem Kína lehet az abszolút befutó.

Nagy Márton még augusztus végén egy, az iparágban éllovas dél-koreai cég vezetőivel tárgyalt a témában Budapesten. Akkor derült ki az is, hogy az akkubontóprojekt igencsak sürgős a kormánynak, miniszter akkor mondta,

legkésőbb 2027-ig gondoskodni kell arról, hogy a világ legjobb technológiája álljon rendelkezésre Magyarországon, amely biztonságos és környezettudatos megoldást biztosít a nagy mennyiségű használt akkumulátor újrahasznosítására, a feldolgozott akkumulátorokból kinyerhető hasznos nyersanyagok újrafelhasználására.

Ahhoz pedig, hogy ez megvalósuljon, Nagy Márton szerint

még idén el kell dönteni, hogy mely vállalatok, mely helyszíneken kezdhetik meg a beruházások megvalósítását

– írta korábban a hvg.hu.

  • Egyelőre Dél-Korea
  • és Kína is versenyben van azért, hogy partner lehessen az akkubontás és -újrahasznosítás magyarországi felpörgetésében;
  • a hazai cégek közül pedig a Mol volt az, mely már előre jelezte, hogy „aktívan” érdekli a téma, mert „a hulladékgazdálkodási koncessziójuk miatt adódik a természetes kapcsolódási pont”

Magyarországon jelenleg is működik néhány akkumulátorhulladék-feldolgozó üzem, mint például a dél-koreai tulajdonú SungEl Hitech Hungary Kft. bátonyterenyei létesítménye, amelynek korábban határozatlan időre, a szennyezőanyagok kibocsátása miatt elvették a működési engedélyét is. Emiatt a lakosság és a zöldszervezetek is aggodalmukat fejezték ki korábban a nagyobb ipari üzemek lehetséges környezeti hatásai miatt.