Az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja, Czirfusz Márton (a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója) előadásában felidézte a kezdeti kormányzati terveket, miszerint hazánk lesz Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyártója, a teljes értéklánc jelen van az országban a bányászat, finomítás kivételével, valamint az évtized közepéig több mint harmincezer munkahely jelenik meg az értékláncban az akkori innovációs minisztérium becslése alapján, bár ezek a számok azóta változhattak. Az akkumulátoripari értékláncban ugyanúgy helyet kap a debreceni üzemében a tervek szerint kilencezer embert foglalkoztató kínai óriás, a cellagyártó CATL, mint ahogy a tíz- százfős beszállítócégek is jelen vannak.

Ugyanakkor Czirfusz Márton több gazdasági ciklusválságra utaló jelet is azonosított:

  • munkaerőhiány – ami valójában adott munkakörben, adott körülmények mellett, adott helyen és adott bérek mellett a gazdasági ciklus adott pontján jelentkezik;
  • beruházásösztönzési politika foglalkoztatáspolitika nélkül;
  • rövidtávú szabályozási megoldások a munkaerőhiányra;
  • illetve a vállalati stratégiai válasz (munkaerő-átcsábítás magasabb bérekkel, vidéki munkaerő-tartalék lecsapolása, akár 40-50-60 kilométeres buszoztatással, munkaerő-kölcsönzés vendégmunkások alkalmazásával).

A szakértő szerint a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével már 1990 óta próbál versenyezni a Kelet-Közép-Európa a Nyugattal, ez a helyzet annyiban változik, hogy most már megindul a verseny a globális Dél országaiból érkező dolgozókért. Jó kérdés, hogy nyerhetünk-e ebben a küzdelemben például a franciákkal, vagy a lengyelekkel szemben.

Az akkumulátoripari munkakörök kapcsán azzal a megállapítással él, hogy azok alacsony hozzáadott értékkel bírnak. Az operátorok alapbére annyira alacsony, hogy az nem elegendő a megélhetésre, ezért van szükség túlórákra, bónuszokra, pótlékokra, béren kívüli juttatásokra. Az is elmondható, hogy hiányosságokat tapasztalni a munkavédelmi területen is.

A Magyar Közgazdasági Társaság szakértője az alábbi beavatkozási pontokat határozta meg:

  • dolgozói érdekképviseletre van szükség az akkumulátoriparban, szakszervezetek képviseljék a vendégmunkásokat is;
  • az állami támogatások és az EXIM-hitelek feltétele legyen a tisztességes bér és munkakörülmény;
  • jelenjen meg törvényi környezetben a kellő gondosság elve, és egy ellátási láncokról szóló jogszabály;
  • hosszútávú, a regionális sajátosságokra reagáló oktatáspolitikát kell megalkotni.

Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, kutatócsoport-vezetője rávilágított, hogy Magyarország tervezett akkumulátor-kapacitása egyértelműen az exportnak szól.

Kapacitásváltozás (Gwh) 2023-2030 között:

  • Magyarország: 87 – 250;
  • Lengyelország: 90 – 115;
  • Csehország: 1,2 – 15;
  • Szlovákia: 4 – 10.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy eközben a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már 2015 óta jelzi, hogy Magyarországon a régiós szintnél magasabb a munkaerőhiány mértéke. Az alacsony munkanélküliségi ráta mellett kevesebb, mint kétszázezer munkanélküli van, akiknek a húsz százalékát nem lehet különböző okok miatt integrálni a munkaerőpiacra. Szerinte az akkumulátoriparban kapkodás zajlik a munkaerő kapcsán.

Éltető Andrea szerint bár elhangzott akkumulátorgyárak idetelepülésekor, hogy új munkahelyeket teremtenek a magyaroknak, de ez nincs így,

miközben az állami támogatások miatt egy-egy munkahely az akkumulátoriparban 64,3 millió forintba kerül.

Ezeket az állásokat jó részt külföldiek töltik be, a legfrissebb miniszteri rendelet szerint 2023-ban 62 ezer harmadik országból érkezett foglalkoztatott dolgozhat egy időben hazánkban.

Kitért a munkavédelemre is. A munkavédelmi szabályozásnak nincs elrettentő ereje, ugyanis a szankciók alapját sokéves törvényekben szabályozták.

  • Az 1993. évi XCIII. számú munkavédelmi törvényben maximalizálták a munkavédelmi bírságot,
  • míg a tűzvédelmi bírságot (maximum érték 3 millió forint), pedig a 259/2011 (XII. 7.) számú kormányrendelet szabályozza.

Ezeket a régi törvényeket felül kell vizsgálni, a bírságokat pedig meg kell emelni – utalt arra, hogy a gödi Samsung éves munkavédelmi, tűzvédelmi bírságai a 2022-es céges profit mindössze 0,5 százalékát vitték csak el.

Galgóczi Béla, az European Trade Union Institute vezető kutatója először azt emelte ki, hogy a hazai akkumulátoripari fejlemények azok nem csupán magyar, hanem európai ügynek számítanak, még akkor is, ha a magyar iparpolitika szembe megy az európai fő iránnyal, és nem európai, hanem ázsiai dominanciát épít inkább. Ugyanakkor ez egy esély volt, amit megragadott hazánk a régiós versenytársakkal szemben – ismerte el a szakértő.

Ő is úgy látja, hogy hazánk számára nem a munkahelyteremtés volt az elsődleges cél akkumulátoripar betelepítésével, hanem a klaszterhatás. Ezzel stabilizálnák a már meghonosodott autóipari bázist.

Kiszolgáltatottak vagyunk az autóiparral szemben, de így már ez egy kettős, német és kínai függőség is

– magyarázta Galgóczi Béla.

Szerinte azért sem lehet a fő motiváció a munkahelyteremtés, mert az akkumulátoripari munka monoton, nem tűnik kitörési pontnak, és ezekkel nem értékelődik fel hazánk a nemzetközi értékláncban. A vendégmunkástörvényt pedig több szempontból is aggályosnak és diszkriminatívnak nevezte,

ugyanis egy kiszolgáltatott munkaerőre épít, ami hatással lehet a magyar munkaerőre is.

Egyelőre nincsenek becslések arról, hogy mennyi munkahelyet hoz, és visz az elektromobilitás. Egy francia felmérés szerint 50-60 százalékkal kevesebb a munkaerőigénye az e-autónak a dízelautóhoz képest, illetve Németországban 150-200 ezer munkahely kérdéses az autóiparban az átállás miatt. Ugyanakkor a szakértő azt valószínűsíti, hogy bár a gyártás automatizálása miatt valóban kevesebb munkaerőre lesz szükség, azonban tágabb értelemben (például: töltőállomások, beszállítók, stb.) stabilizálni fogja a piacokat az elektromobilátás térnyerése.

Ezzel együtt „Magyarország egy figyelmeztető jel” az európai iparpolitika számára, ugyanis megmutattuk, hogy az engedélyezési eljárások felgyorsítása könnyen a környezetvédelmi, foglalkoztatási és szociális sztenderdek aláásását eredményezheti – húzta alá Galgóczi Béla.