A korábbi várakozásokhoz képest lassabban, de végre mérséklődik az infláció világszerte, így hazánkban is. Az energia- és alapanyagárak konszolidálódnak, ám a csökkenéssel együtt sincs rá esély, hogy újra visszatérjen a 2020-21-es árszínvonal.
Noha sokan úgy gondolják, hogy a javuló inflációs adat együtt jár a fogyasztói árak széles körben csökkennek, erre nincs remény. A mára jelentős keresletcsökkenést és a kiskereskedelem rég nem látott forgalomcsökkenését okozó árszínvonal tartósnak ígérkezik,
a lakosság terhét tartósan csak a bérek emelése, így a vásárlóerő növekedése mérsékelheti.
A világpiacon hónapok óta csökken az élelmiszer-alapanyagok és a legfőbb mezőgazdasági termékek ára, ez egyelőre a fogyasztói árakban még kevésbé érzékelhető.
Egyre több jel utal ugyanakkor arra, hogy nem dőlhetünk hátra: továbbra is magas egy újabb globális árrobbanás kockázata.
Általános árcsökkenés nem lesz, de a nyomás enyhül
A kormány és a Magyar Nemzeti Bank régóta hangsúlyozza, hogy az idei év második felétől jelentősen mérséklődik az infláció. Tavaly év végén az elemzők, a kormány és a jegybank is arra számított, hogy már a tavaszi hónapokban érezhető javulás kezdődik, ám egyelőre tovább drágulnak egyes termékek és szolgáltatások, noha a fogyasztói kosár bizonyos elemei már érzékelhetően olcsóbbak. Idetartoznak például az üzemanyagok és egyes tejtermékek.
A sajt immár közel 25 százalékkal olcsóbb, mint 2022 decemberében. Ennek oka, hogy az üzletláncok között élénkül a verseny, miközben a fogyasztás érdemben visszaesett.
Az áruházi árcsökkentések, vagy a júniustól kötelező akciók várhatóan tovább segítik az árak mérséklődését, de ezzel párhuzamosan más termékeknél folytatódik a drágulás.
Június elejétől akciók és hatósági szigor köszönt be a boltokban
Jövő csütörtöktől minden héten új, húsz termékből álló, akciós élelmiszerkosár áll a vásárlók rendelkezésére a boltokban, a kötelező hatósági árazás szabályosságát a fogyasztóvédelem szigorúan ellenőrzi. A rendelet rögzíti azt is, hogy a kormány a háborús élelmiszer-infláció ellenében segíti ezzel a családokat. Bővebben >>>Az élelmiszer-üzleteknek a visszaeső kiskereskedelmi forgalom miatt muszáj lépniük, miközben a hatósági áras termékeknek már régóta jóval magasabb a beszerzési ára, mint az eladási ára, így komoly veszteségeket kell lenyelniük a szereplőknek. Az ársapkákat az egész termékpálya felelősnek tartja az Európában rekordot döntő magyar inflációért.
A lassuló infláció árcsökkenés helyett csak visszafogottabb áremelkedést jelent, mivel az energia- és élelmiszer-alapanyagárak ugyan sokat csökkentek az elmúlt hónapokban, de még mindig jóval magasabbak a 2020-21-ig éveken át megszokott árszínvonalnál.
Alig állt csökkenő pályára az infláció, máris jön az újabb sokk?
A világpiaci árak csökkenése és az egyre jelentősebb bázishatás valóban alacsonyabb fogyasztói-árindexet hozhat, de arra nincs garancia, hogy ez a folyamat tartósan így is marad.
Júliustól a kormány várhatóan már tényleg kivezeti az ársapkákat, helyettük júniustól jön a kötelező akciózás, júliustól pedig a piaci versenyt támogató árfigyelő rendszer.
Az árstopok júliusi megszüntetése mérsékeltebb áremelkedést hoz, mintha a lépésre pár hónapja került volna sor, ám a rögzített áras termékek piaci átárazása így is komoly terhet jelent majd.
A hatósági áras termékek piaci ára 2021 októberéhez, a tojás esetén 2022 szeptemberéhez képest így alakulna:
- Csirkemell: 2400 forint/kilogramm (+49 százalék);
- Csirkefarhát: 500 forint/kilogramm (+48 százalék);
- 2,8-as UHT tej: 500 forint/liter (+85 százalék);
- Napraforgó étolaj: 1200 forint/liter (+58 százalék);
- Tojás: 1000 forint/10 darab (2022. szeptember óta +38 százalék);
- Búza finomliszt: 354 forint/kilogramm (+74 százalék);
- Kristálycukor: 600-700 forint/kilogramm (+110-130 százalék).
Az ársapkák kivezetésének következményeként jelentkező újabb fogyasztói árindex-emelkedés tehát elkerülhetetlen, de csak átmeneti hatással bír.
Megismétlődhet az évtizedes rekordot döntő árrobbanás
Az árstopos termékek közül kiugró mértékű lehet a kristálycukor árának emelkedése. Az elmúlt hónapokban Csehországban több mint duplájára nőtt a cukor ára, Lengyelországban közel 100 százalékos volt az áremelkedés.
A cukor világpiaci ára több mint tíz éve nem volt olyan magas és nem emelkedett olyan gyorsan, mint az elmúlt hónapokban.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO adatai szerint közel 18 százalékkal nőtt a cukor világpiaci ára áprilisban, a márciusi árszinthez képest.
A magas cukorárak ráadásul tartósnak ígérkeznek, mivel
- a világ legjelentősebb cukortermelő országaiban nagyon rosszak az idei terméskilátások,
- a magas olajárak cukornád és a cukorrépa korábbinál nagyobb hányadából készül bioetanol,
- a tartalék készletek lassan elfogynak,
- közben a globális kereslet tovább élénkül.
Az energia és a gabonafélék után most a cukor jelent veszélyt
A cukor árának emelkedése és tartósan magas szintje – az energia- és gabonaárakhoz hasonlóan – az élelmiszerárak újabb példátlan emelkedését okozhatja.
A cukor gyakorlatilag az élelmiszeripar minden területén nélkülözhetetlen: az édes- és sütőipari termékek, a pékáruk, az üdítők, és az alkoholos italok mellett gyakorlatilag minden termékben található kisebb nagyobb mennyiségben cukor, vagy alternatív édesítőszer.
Ha a cukor ára nő, akkor az annak kiváltását célzó, egyébként is jóval drágább helyettesítők ára is emelkedik. A cukor globális árrobbanása minden élelmiszerre hatással lenne. A drágulás mértéke egyelőre ugyan nem látható előre, de minden jel egy jóval magasabb árszint felé mutat.
A jelenleg ársapkával védett kristálycukor sokszor még mindig hiánycikk, ára kilogrammonként 260 forint, amely a legalacsonyabb Európában. Árstop nélkül jelenleg legalább 600 forintos áron juthatnánk hozzá, amely jelentősen meghaladja a többi hatósági áras termék várható drágulásának mértékét.