2023-ban az EU-ban a magyarok fogyasztása volt a legalacsonyabb, miután egy évvel korábban még a bolgárok mögöttünk álltak – írja a Népszava, mely egy jegybanki tanulmányból, valamint a tavalyi fogyasztási- és inflációs adatokból jutott erre a következtetésre. A tavalyi, 17 százalék feletti hazai infláció miatt azonban a bolgárok – valószínűleg – megelőztek minket. A magyar háztartások azért költik a legkevesebbet az EU-ban, mert a legalacsonyabb a jövedelmük – erre jutottak a lap szerint az MNB elemzői, akik szerint ez részint a gazdaság szerkezetéből ered, mert a Magyarországon sok a versenyképtelen ágazat, amely kevesebb jövedelmet termel, a GDP-ből pedig évente 3-4 százalék külföldre vándorol.

A GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak azon 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett a közösség tagja, eközben 2004 és 2020 között az Európai Unióban az átlagos éves áremelkedés csupán 1 százalék volt. A Covid-válság utáni árrobbanásban az uniós infláció is megugrott.

Míg húsz év alatt összesen 20 százalékos volt a drágulás, az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban, idehaza pedig 240 százalékkal.

A cseh, a szlovák, illetve a lengyel árak szinte teljesen együtt mozogtak az előző két évtizedben. Bár Romániához képest itthon alacsonyabb volt az árváltozás üteme, 2023-ra már őket is beértük.

Mindez jól mutatja, hogy az előző húsz évben nem az infláció leszorítása volt a magyar gazdaságpolitika fő célja

– vélekednek a GKI kutatói.

A háztartások jövedelmei 2012–2022 között 140 százalékkal nőttek, ami a legmagasabb javulás az EU-ban, de euróban ez már korántsem mutat ilyen jól, mert a közösségi valutában kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát.

Az MNB szakértői gazdasági modellváltást sürgetnek, szerintük a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amelyek növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet (GNI).

A háztartások helyzetét az is rontotta, hogy a rendelkezésre álló nemzeti jövedelemből közel 10 százalékkal mérséklődött a részesedése, azok nagyobb része a vállalati profitokban és az államnál csapódott le.

Idén sem hoz olcsó sonkát a nyuszi. A házi füstölt sonka kilóját már most is 4500-5600 forint között árulják. Erről itt írtunk többet >>>