Miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte, a februári élelmiszer-infláció elérte a 7,1 százalékot, a kormányzat válaszul bejelentette az árrésstop intézkedési csomagját.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan látják a legújabb infláció-elleni kormányzati intézkedést az élelmiszeripari szereplők. A Bonafarm Csoport több olyan márkát is gyárt és forgalmaz, amelyeket érintenek az intézkedések, és

bár piaci szereplőként nem örülnek, hogy adminisztratív eszközökkel történik olyan állami beavatkozás, ami az árképzést is befolyásolja,

de tudomásul veszik a kormányzati bejelentést. Abban is bíznak, hogy szemben az ársapka intézményével, az árrésstop a bejelentésnek megfelelően rövid életű lesz, és azt minél előbb kivezetik, amikor az élelmiszer infláció elkezd csökkenni.

Megértjük a kormányzat szándékát, a magunk eszközeivel megteszünk mindent ennek érdekében

– közölték az Economxszal. 

Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt hetek során több olyan egyeztetés zajlott a kormányzat képviselőivel, amelyeken a cégcsoportot, és más élelmiszerpiaci szereplőt is arra kértek, hogy a következő hónapokban, amennyire lehet, tartsák kordában az áremelési szándékaikat. 

Ugyanakkor a februári 7,1 százalékos élelmiszer árnövekedés mögött több folyamat is meghúzódik, amiről a kormányzati kommunikációban nem esik szó. Az élelmiszeripari szakértők több szempontot is összegyűjtöttek. 

  • A KSH adatai szerint az  élelmiszeripar belföldi értékesítési árainak növekedését folyamatosan meghaladta az élelmiszer-fogyasztói ár növekedése. Tehát kiskereskedelmi margin valóban növekedett. Tavaly az élelmiszeripar belföldi értékesítési ára éves szinten még csökkent is, közel két százalékot, miközben az élelmiszer-fogyasztói ár körülbelül három százalékkal növekedett.
  • Az is tény, hogy az elmúlt hónapokban az élelmiszeripar átadásárai is növekedtek. Az idei év elején számos fontos önköltségtényező-növekedésével szembesültek a hazai piaci szereplők, például energiaköltség-, víz- és csatornadíj-növekedés, illetve jelentős bérnövekedés (a minimálbér, illetve a bérminimum együttes hatásaként) növelte a kiadásokat. 
  • Egy hónappal ezelőttig, a forint gyengülése miatt, tulajdonképpen az alapanyagok, a csomagolóanyagok, az alkatrészek, és a gépek árai is mind-mind megemelkedtek. Másrészt a hazai élelmiszer-gazdaságban a mezőgazdasági termények árai kötődnek a nyugat-európai nagybani árakhoz, a tőzsdei jegyzésekhez és ezek euróban vannak kifejezve. Tehát, ha a forint gyengül, noha a világpiacon nem is történik semmi drasztikus változás, az a magyar élelmiszeripari előállítónak máris áremelkedést jelent a költségoldalon. A forint gyengülésével drágább lett az élőállat, drágább lett a tej, drágább lett a mezőgazdasági termény, és drágábbak lettek bizonyos szolgáltatások is. Ezek megjelentek az élelmiszeripari átadói árakban, ugyanakkor az elmúlt 4-5 hónapban továbbra is az volt a jellemző, hogy az élelmiszeripari átadási árnövekedése kisebb volt, mint a fogyasztói árnövekedés.
  • Végül pedig van egy nagyon erős bázishatás is. Az ársapka kivezetése után a kötelező akciózás miatt tavaly nyárig nem tudott a valódi piaci ár kialakulni a hatósági árakkal érintett termékek esetében. Nem véletlen az sem, hogy az inflációs lista legelején most azok a termékek állnak, amelyek korábban ársapkásak voltak, például az étolaj, a tej, a tojás, vagy a cukor. Az élelmiszeripari szereplők úgy látják, hogy jelenleg egy ársapka utáni korrekció is zajlik, a hatósági ár bevezetése mind a mai napig kihat az árakra. 

Ezek a tényezők adják ki együttesen a 7,1 százalékos élelmiszer-inflációt. 

Az Economx úgy tudja, hogy az ágazati szereplők egy része megpróbálta január-februárban ezeket a költség-növekedéseket beilleszteni az árképzésbe, de

most az az álláspont alakult ki, hogy visszafogottan, bölcsen, olyan módon kell az árképzést alakítani, hogy a kormányzat ne érezze úgy, hogy a most bejelentett szinten túl is szükséges legyen szabályozó intézkedéseket bevezetni.

Emlékezetes, elhangzott már az is miniszteri szinten, hogyha a beszállítók részéről tapasztal a kormányzat a következő időszakban áremelést, akkor azon a ponton is beavatkozik.

Az árstop óta azt is tudjuk, hogy van veszélye annak, ha eltörlik, vagy drasztikusan csökkentik a kiskereskedők haszonkulcsát, hiszen ha ezt az intézkedést kivezetik, megint emelhetik az árakat, másrészt annak a lehetősége is adott, hogy május után nem a piaci, nem a fogyasztói ár fog korrigálni. Mindenesetre az Agrárközgazdasági Kutatóintézet árufigyelőjében valóban láthatunk akár 40-50-60 százalékos árrést is az egyes termékek esetében. 

Ugyanakkor a Bonafarmnál annyiban optimisták, hogy

bíznak abban, a kormányzat minél előbb kivezeti az intézkedést és utána visszatér minden a normális piaci kerékvágásba,

és egy viszonylag normális árképzési metodika mellett egy mindenki számára elfogadható élelmiszerinflációs-kulcs mellett zajlik tovább az év.

A cégcsoportnál most úgy látják, hogy az élelmiszer-drágulás mértéke a következő hetekben már nem emelkedik tovább

és ugyan lehetséges az, hogy

az elmúlt időszak folyamatai miatt márciusban lesz a csúcs,

ám onnantól kezdve szolidan, de részben az árrésstop hatására is áprilistól csökken az infláció mértéke. Ez ugyanakkor nem jelent majd általános élelmiszer-árcsökkenést, és persze ezt olyan egyéb tényezők is befolyásolhatják, mint  a madárinfluenza, a száj- és körömfájás, amelyenek az árakra vonatkozó hatását nem lehet előre megbecsülni. 

Felvetettük annak a lehetőségét, hogy vajon a kiskereskedők valahogy nyomást gyakorolhatnak-e az agráripari szereplőkre. A Bonafarm részéről úgy fogalmaztak, hogy a kiskereskedők kompenzálhatnak az egyéb termékek árának növelésével, valamint az egyéb termékeknél, illetve az árrésstoppal érintett termékeknél eszközölhetnek árleszorító intézkedéseket. 

Ismeretlen vizeken evezünk, ez az igazság. Olyan intézkedés ez, amihez hasonlót nem éltünk meg az elmúlt évtizedek során, mert az ársapka is egészen más volt, mint most ez az árrés-szabályozás. Nem tudjuk, milyenek lesznek a fogyasztói és az arra adott kiskereskedelmi reakciók. Meglátjuk, hogy miként kell majd nekünk reagálni a változásokra

– közölték portálunkkal. 

Nagy Márton rossz híre: márciusban nem megy 9 százalék alá az élelmiszer-infláció

Nagy Márton szerint márciusban az élelmiszer-infláció mértéke biztosan növekszik. Áprilisban csökkenhet az áremelkedés mértéke, de pontos számokról még nem tud. További rossz hírekért KATTINTSON IDE!

Azt egyelőre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sem tudta megmondani, hogy mennyivel csökkenhet áprilisra az élelmiszer-infláció mértéke, de a kormányzat szerint a szabályozás tervezett célja, hogy a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra. Bár még a legutóbbi Kormányinfón is felvetődtek kérdések például az ellenőrzéssel kapcsolatban, az árrésstop március 17-én, hétfőn életbe lépett. 

Kapcsolódó