Betett a júliusi nagy meleg a vendéglátásnak Ausztriában, ahol a turisztikai főszezon kellős közepén amiatt panaszkodnak a vállalkozások, hogy a kánikula visszaveti az üzleti forgalmat: az elmúlt hetekben tapasztalt példátlanul tartós hőségben elmaradtak a vendégek az éttermekből, teraszokról. A helyiek és a turisták legfeljebb csak az esti órákban látogatják a nyilvános helyeket, és csak a strandokon lévő vendéglátóhelyek, büfék tarolnak.

Az elmúlt évek áremelkedései miatt a fogyasztás látványosan visszaesett az osztrák vendéglátásban, ahol összességében csökkent az értékesített árumennyiség. A cégek köhögnek az inflációs spórolás és a költségek terheitől – ez derül ki az osztrák gazdasági kamara (WKO) legújabb piaci felméréséből, amelyről Kovács Balázs, nemzetközi turisztikai szakértőt kérdeztük.

A bécsi székhelyű GD Consulting tanácsadó cég vezetője az Economxnak kifejtette: az ágazati tapasztalatok szerint a nyáron az is tizedeli a bevételeket, hogy a hőség miatt átalakult a fogyasztás szerkezete – például a kereslet az alkoholtartalmú italok helyett inkább a mentes frissítők irányába tolódott el, ez pedig több üzlettípusnál okoz komoly bevételkiesést.

Lehúzza a rolót az egyik legismertebb olasz étterem

A vendégek visszafogott költekezése már a nevesebb éttermek számára is végzetes: kedden például arról cikkezett a kinti sajtó, hogy Bécs belvárosában csődbe megy egy több mint húsz éve működő, jól ismert olasz étterem, ahol 33-an dolgoznak.

Az alpesi hitelezők szövetségének (AKV) jelentése szerint a fővárosi Rotenturmstrasse 11. szám alatti Dai Fratelli étterem mostanra 3,83 millió eurós adósságot halmozott fel, amelyben körülbelül harminc hitelező érintett.

Nem sokkal a koronajárvány kitörése előtt az üzemeltető újabb éttermet nyitott a harmadik kerületben, de az az alacsony eladások miatt már bezárt. A fizetésképtelenséget a pandémia következményeinek tulajdonítják – idézte a szakember, hozzátéve, hogy a tulajdonosok ugyan folytatnák a hagyományos vendéglátást, de egyelőre a csődeljárásban azt ellenőrzik, hogy erre van-e még mód vagy elkerülhetetlen a végső bezárás. 

Kígyózó sorok a bécsi kávéházak előtt

Kovács Balázs rámutatott: a másik véglet is jellemző az osztrák fővárosban, ahol az UNESCO világörökségi listáján is szereplő kávéházi kultúrát mindenki meg akarja tapasztalni. A jellegzetes bécsi kávéházak előtt ugyanis mindennapos látvány, hogy kígyózó sorokban várják a turisták a bejutást.

Például a szinte minden útikönyvben szereplő Cafe Sacher vagy a Cafe Central előtt az emberek gyakran órákig állnak sorban, hogy egy asztalt végre megkaparinthassanak. A legtöbbeket az sem riasztja vissza, hogy a kávé ott hat eurótól kezdődik – mondta.

Megjegyezte, hogy a covid sújtotta időszak nagy próbatétel volt a kávéházaknak is, ahol azonban vissza tudott állni a 2019-es forgalom, sőt.

A vendégcunami kezelésére ezek a belvárosi üzletek immár egyre inkább az úgynevezett időablakokra támaszkodnak, hogy minél többeket tudjanak kiszolgálni. Az időablakos (time slot) foglalás szerint az asztalok csak meghatározott időtartamra foglalhatók le, majd szabadon kell hagyni őket más vendégek számára.

Ez a gyakorlat eredetileg az éttermekből származik, amely üzleti szempontból észszerű és hatékony, és jó módja, hogy ellensúlyozzák a jelentősen megnövekedett költségeket. A legtöbb helynek nincs lehetősége több asztalt felállítani és az árakat sem lehet folyamatosan emelni, így a látogatószám növelése marad az egyetlen forgalombővítő eszköz – magyarázta.

Magyarországon többet ér az osztrák euró 

Kitért arra is: idén rengeteg osztrák utazó választja inkább Magyarországot úti célként, amely számukra továbbra is az egyik legkedvezőbb árfekvésű nyaralóhely – erről évről évre megjelennek a banki számítások.

A Bank Austria 2000 óta a turisztikai főszezon elején rendszeresen elkészíti az úgynevezett Urlabseuro (nyaralási euró) kosárszámítását, amely azt vizsgálja, hogy külföldön mennyit ér vásárlóerőben az osztrák turista pénze.

Idén a listát Bulgária vezeti, ahol 100 Ausztriában megkeresett euró 181-et ér, ha azt például a Fekete-tenger partján költik el. A második helyen viszont Magyarország áll, mint a legkedvezőbb ár-érték arányú fogadóterület: hazánkban 100 „osztrák euró” 141-et ér – mutatott rá a GD Consulting vezetője.

Igaz, hogy az infláció miatt ez tavalyhoz képest 4, míg 2021-hez mérten 38 euróval alacsonyabb összeg, de az áraival a magyar turizmus még így is bőven dobogós helyen szerepel a sógorok körében.

Az osztrákok nálunk egyébként is hagyományosan jól költő turistáknak számítanak: a KSH szerint idén az első negyedévben már 43 milliárd forintot hagytak a magyar piacon, őket csak a németek előzik meg az első negyedévben mért 77 milliárdos költéssel.

Tavaly egész évben 466 milliárd forintot hagytak nálunk, azaz napi 1,2 milliárdot, míg a németek naponta 1,3 milliárd forintot. Ám mivel Németország Ausztriánál közel tízszer nagyobb, így fajlagosan az osztrákok a „legnagyobb pénztárcájú” utazók hazánkban – állapította meg. 

Amerikában otthon érzik magukat, Svájc viszont drága

Az ausztriai turisták pénze idén ugyancsak többet ér Görögországban, Horvátországban és Olaszországban is, ahol rendre 32, 30, illetve 12 százalékkal magasabb az euró vásárlóértéke az osztrák fogyasztói kosárhoz képest.

Érdekes trend, hogy az inflációs környezet valamennyi európai célországban rontotta az „Urlaubseuro” értékét, míg a dollárhoz képest erősödő euró árfolyama idén a tengerentúli utakat kedvezőbbé teszi. Amerikában például otthonosan érezhetik magukat, mert közel annyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, mintha azt a hazájukban tennék – mondta Kovács Balázs.

Ezzel szemben Svájcban továbbra is mélyen zsebbe kell nyúlni az osztrák utazónak, mivel a szomszédban 100 euró – vásárlóértéken átszámítva – csak 68-at ér.