Egy hat európai városon (Barcelona, Bécs, London, Örebro, Róma, Zürich) alapuló kutatás szerint, ha a lakosság 10 százaléka változtatna az utazási szokásain, és nem autóval közlekedne, hanem kerékpárral, a mindennapos közlekedési kibocsátások várhatóan mintegy tizedével csökkennének, alacsonyabb lenne a lég- és zajszennyezés, valamint a zsúfoltság, azaz összességében sokkal élhetőbb környezetet teremthetnénk városainkban.

A Deloitte felmérése szerint a világ városai a hosszútávú fejlesztési koncepcióikban már ebbe az irányba mozdulnak el, azonban gyorsabban és nagyobb léptékben el kell elhárítani az akadályokat a biztonságos gyaloglás és kerékpározás elől, valamint többet kell fektetni a közösségi közlekedésbe - írja a Másfélfok.

A fentartható közlekedés fejlesztése nemcsak környezeti-éghajlati szempontból fontos, hanem másfélszer több munkahelyet teremthet, mint ha a mostani, motorizált közlekedést támogatnánk.

A helyi lakosság bevonásával az önkormányzatok lehetnek az igazi motorjai ezeknek, sok esetben nem is szükséges hatalmas és drága infrastrukturális beruházás, csak politikai akarat és megfelelő várostervezés. A városi közlekedés felel a globális kibocsátások 8 százalékáért.

Sem a kibocsátáscsökkentéshez, sem az élhetőség fokozásához nem elég azonban, ha pusztán minden autót elektromosra cserélünk, hiszen attól nem csökken majd a dugók száma és nem oldódik meg a nyersanyagválság sem. A városoknak mindenekelőtt magas színvonalú tömegközlekedési rendszerre van szüksége, a legnagyobb kibocsátáscsökkentési lehetőségek azonban a gyalogos és kerékpáros közlekedésben rejlenek.

Meglódultak az újautó-eladások az unióban, kivéve nálunk. Belgiumban, Horvátországban és Bulgáriában 30 százalék feletti volt az éves növekedés, Magyarországon 3,7 százalékkal bezuhant a kereslet, de hogy a biciklik javára-e, azt innen megtudhatják >>>

A Deloitte 82 ország 167 városán alapuló felmérése alátámasztja, hogy egyre inkább teret nyer a tömegközlekedés és a gyalogos közlekedés fontossága a városfejlesztések során.

A 2021-es felmérés szerint a megkérdezett városok mindössze 36 százaléka kezelte prioritásként a gyalogos közlekedésbe való befektetést.

Egy 40 nagyvárosból (például Milánó, Rotterdam, Lisszabon, Montreál és Seattle) álló globális hálózat a COVID utáni helyreállítás részeként kiadott egy zöld és igazságos átmenet-tervezetet, melynek fontos része a 15 perces város modellje, mely szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében a városi területek gyalogos- és kerékpárosbarát fókuszú átalakítására összpontosít.

Egy hat európai városon (Barcelona, Bécs, London, Örebro, Róma, Zürich) alapuló kutatás szerint, ha a lakosság 10 százaléka változtatna az utazási szokásain, és nem autóval közlekedne, hanem kerékpárral, a mindennapos közlekedési kibocsátások várhatóan mintegy 10 százalékkal csökkennének.

Egy személy egy kilométernyi kerékpározáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás akár a tizede is lehet egy ugyanakkora távú autóútnak, ez attól is függ, hogy milyen kerékpárunk van, milyen ütemben tekerünk és mit eszünk.

További előnye a fenntartható közlekedésnek az ide köthető munkahelyek számának növekedése, mely azt jelzi, hogy a környezetbarátabb közlekedésre való áttérés foglalkoztatási lehetőségeket teremt. Az aktív mobilitással (kerékpározás vagy gyaloglás) és mikromobilitással (közös használatú kerékpárok, e-bike-ok és robogók) a rövid (0-5 kilométeres) autós utazások 50-70 százalékát ki lehetne küszöbölni.

Az első lépés azonban a kerékpárosok és gyalogosok számára biztonságos és kényelmes utak kialakítása, a védett kerékpársávok elérhetővé tétele. Javítani kell a kerékpárút-hálózatot, bővíteni kell a kerékpármegosztó rendszereket, emelkedőkkel teli város esetén akár elektromos kerékpárokkal. Ahol csak lehet, biztonságos, motoros járművektől mentes területet kell biztosítani a gyalogosoknak.

A spanyolországi Sevilla helyi önkormányzata a kerékpáros infrastruktúrát 2005-ben 12 km összekötés nélküli kerékpárútról 2010-re 120 km védett kerékpárútra bővítette. A bővítéshez kerékpármegosztó rendszer is társult, amely három év alatt ötszörösére növelte a napi kerékpáros utazások számát. Olyan európai nagyvárosokban is jelentős eredményeket tudtak elérni, mint például Párizs, mely mára a bolygó 10 legjobb kerékpárosbarát városai közé tartozik.

A 2015-2020 közötti időszakban a párizsi kerékpáros terv keretében 150 millió eurót fektettek be a kerékpársávok megduplázására. Az erre szánt beruházási összeg a következő öt évre 150 millió euróról 250 millió euróra emelkedett. A terv célja a jelenlegi rendszer, azaz az 1000 km kerékpársáv, 300 km kerékpárút és 52 km ideiglenes kerékpárút, valamint több mint 30 000 kerékpáros parkolóhely számának további emelése, utóbbiak közül 1000 helyet a teherbiciklik számára tartanak fenn.

Rendelkezésre áll továbbá 40 000 új, biztonságos kerékpár parkolóhely. További kiemelkedő elemek közé tartozik a 2400 elektromos töltőállomás az utakon és 6000 a föld alatt, valamint 10 gyorstöltő csomópont.

Bécsben is gondot okoz az autós közlekedés lecsökkentése és a biztonságos gyalogos és kerékpáros utak kialakítása. Előfordulnak konfliktusok a szereplők között, épp ezért fontos, hogy a lakosságot is bevonják az intézkedésekbe.

Lakossági egyeztetésekkel egybekötve hoznak létre például holland stílusú zöldebb, gyalogosbarát utakat a főpályaudvar és a belváros között húzódó Argentinierstraßén, ahol fókuszban lesz a forgalomcsillapítás is. A rendelkezésre álló teret teljesen újra osztják: a pirosra színezett úttesten osztoznak majd az autósok és a kerékpárosok; a gépjárműforgalmat a haladás irányának váltogatásával csillapítják majd.

Közben kiderült, hiánycikk lehet az e-roller Brüsszelben. A jelenleg elérhető húszezerről nyolcezerre csökken a nyilvánosan elérhető e-rollerek száma a belga fővárosban, hogy miért, arról itt olvashat többet >>>