Rómában ült össze a héten az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) banántermesztési és -értékesítési kérdésekkel foglalkozó globális fóruma (World Banana Forum, WBF). Megbeszélnivalójuk akadt bőven, hiszen a közelmúltban a legnagyobb banántermelői szövetségek közös követelésekkel álltak elő.

Felszólították az európai kiskereskedőket, hogy egyszerűsítsék a tanúsítási rendszereket, és ne halogassák tovább az igazságosabb banánár-politika bevezetését – számolt be az Eurofruit. A termelők arra panaszkodtak, hogy több kiskereskedelmi lánccal is felvették már a kapcsolatot, és kérték, hogy a felvásárlási árban jelenjenek meg a termesztők fairtrade törekvései is. Az, hogy javítanak a munkaügyi körülményeken, valamint igyekeznek fenntarthatóbbá tenni az egész folyamatot. Elmondásuk szerint azonban ebbe eddig csak az Aldi Süd és a Sainsbury egyezett bele.

Kapcsolódó

A banántermelő szövetségek azzal a kéréssel is előhozakodtak, hogy a WBF-en belül hozzanak létre egy új, állandó bizottságot. Ezen belül kiskereskedők, termelők és exportőrök dolgoznának a módszertanok és a minősítések racionalizálásán és harmonizálásán.

A globális felmelegedés fertőzéseket hozott magával

Pascal Liu, a WBF vezető közgazdásza a közelmúltban kiemelte, óriási veszélyt jelentenek az ellátásra az éghajlati hatások, amelyek a gyorsan terjedő betegségek hatásait is súlyosbítják. A kedvezőtlen időjárási körülmények befolyásolják a termesztést, emellett a hőmérséklet-emelkedésre is érzékeny a gyümölcs, ami egyes helyeken a termést is elpusztíthatja. A legnagyobb problémát azonban az okozhatja, hogy az emelkedő hőmérséklettel a betegségek is könnyebben elterjedhetnek az ültetvényeken.

A legnagyobb aggodalmat a Fusarium Wilt TR4 nevű gombafertőzés jelenti, amely Ausztráliából és Ázsiából először Afrikába jutott el, legutóbb pedig Dél-Amerikában azonosították. A szakértők szerint pedig ha egy banánültetvényt megfertőz ez a betegség, rendkívül nehéz megszabadulni tőle. A terjedéssel a gomba ráadásul mutálódhatott, így a Cavendish, a világ kedvenc banánfajtája is veszélybe kerülhet.

Pascal Liu mindeközben arra figyelmeztetett, az időjárási viszontagságok és fertőzések mellett is az lenne a cél, hogy jelentősen bővüljön a kínálat. Ellenkező esetben ugyanis a következő években csillagászati összegek kerülhetnek a boltokban a banán árcédulájára.

Már most is luxuscikk

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a folyamat gyakorlatilag már el is kezdődött, ráadásul nem is a közelmúltban.

Aktuálisan a banán hazai kiskereskedelmi átlagára 9 százalékkal magasabb, mint az almáé. A két gyümölcs ára 2020 végén még egy szinten volt. Azóta azonban a banán jóval nagyobb drágulást szenvedett el. A banán látványos átárazódása azzal járt, hogy a fogyasztók széles rétege csökkentette fogyasztását, illetve akcióvadásszá vált. Az én értelmezésemben a banán sokak számára máris luxuscikk

– nyilatkozta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője az Economxnak.

Kép: Economx

A szakértő szerint ráadásul az aktuális kilátások egyértelműen a további drágulás felé mutatnak. „Ezt meglátásom szerint, több, egymással szorosan összefüggő tendencia vezérli.

  1. A betegségek terjedése miatt a banántermelés  jelentősen visszaeshet az elkövetkező években. Ennek sebessége a megelőzés és beavatkozás  sikerétől függ.
  2. A globális felmelegedés nem csak a betegségek terjedését segíti, hanem bővíti a termelés potenciális területét is. Ahogy az alacsony költségen termelő körzetek felől igen lassan, de elkezd északra húzódni a termelés, úgy fog drágulni, és szűkülni a kínálat. Ebben kulcsszerepe van és lesz a kiskereskedelmi hálózatok árpolitikájának.
  3. A fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése emeli a banán termelésének és forgalmazásának költségét.
  4. A globális banánpiac rendkívül koncentrált, jól szervezett, hatékony. Az utóbbi években a korábban a nagy banánkereskedő világcégek által kézben tartott piacon a kereskedelmi láncok közvetlen termelőktől való beszerzéssel fokozták befolyásukat. Az erősödő negatív kommunikáció hullámán a fogyasztói árak emelkedése nem várat sokat magára. Fékként a fizetőképes kereslet alakulását, illetve az alternatív gyümölcsfélék – nálunk leginkább az alma – árának alakulását lehet emlegetni”

– sorolta.

Modern cserekereskedelem főszereplője a banán

Fórián Zoltán rámutatott, a banán iránit kereslet hosszú évtizedek óta tartósan emelkedik, évente átlagosan 1,5-2 százalékkal bővül a piac. Szerinte ez a tendencia a következő években sem változik.

Hozzátette, a globális banánpiac mögött mindig is tetten érhetőek voltak politikai törekvések is. Példaként a banánháborúkat említette, amelyek során „nagy gyümölcskereskedő cégek részt vettek egyes közép-amerikai országokban a politikai változások generálásában”.

„Napjainkban a leglátványosabb átrendeződési lépés Oroszország India felé fordulása a banánimport terén. Korábban Ecuador volt a nagy beszállítója az egyik legnagyobb importőrnek számító országnak, de az ukrajnai fegyverszállításai miatt – polifág kórokozó legyekkel való fertőzöttségre hivatkozva – kitiltották a gyümölcseiket az államból és indiaival cserélték le. Mivel India az orosz olajért – a nemzeti valutaszabályozása miatt – nem tud fizetni, banánnal és egyéb gyümölcsökkel kezdett fizetni”

– mondta.

Fenntarthatósági problémák

A globális banánpiac fenntarthatósági gondjai évről-évre növekednek – hangsúlyozta Fórián Zoltán.

A termelést elbizonytalanító, leginkább zsugorító környezeti feltételek, a fogyasztók fenntarthatósági elvárásai, a szállítási nehézségek és kockázatok, mind arra mutatnak, hogy a banán is belép azon élelmiszerek csoportjába, ahol például a kávé, a kakaó is van. Az ellátási lánc szakadásai mentén pedig egész országok szegényedhetnek el, és népvándorlási hullámok indulhatnak el. Ezeknek az országoknak most van szükségük segítségre e helyzetek megelőzése érdekében. Technológiai, genetikai fejlesztések kellenek a betegségekkel és az időjárási szélsőségekkel szemben ellenálló ültetvények kialakítása érdekében.

Az Európai Unió a banánnal kapcsolatban felmerülő fenntarthatósági problémák mellett két tényező tükrében semmiképp nem mehet el:

 

  • az EU központi célkitűzésének tekinti az európai gazdaság zöldítését, a klímasemlegességre való törekvést;
  • miközben a blokk a világ legnagyobb importőre, alig 10-11 százalékban önellátó.

 

Az uniós piac háromnegyedét latin-amerikai, 15 százalékát afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokból származó banán foglalja el – mutatott rá a szakértő.

A magyar banánimporttal látszólag nincsenek komoly fenntarthatósági problémák, a legnagyobb részben Németországból és Szlovákiából érkeztek ezek a gyümölcsök az országba 2022-ben.

Kép: Economx

Valójában azonban nyilvánvaló, hogy a banánokat sem ezekben az országokban termesztették, hanem hosszú utat tettek meg már addig is egy távoli helyről – Ecuadorból, Kolumbiából vagy éppen Kamerunból. Az ültetvényeken még zölden szedik le, hűtve szállítják, hogy aztán a végső célországban mesterséges érlelési folyamatnak vessék alá. Márpedig a felsoroltak nem tekinthetők éppenséggel környezetbarát folyamatoknak.