A keleti országokban kevésbé szigorúak a szabályozások a pénzügyi szektorban. Az Európai Unióban való megjelenéssel ez a kérdés is előkerül. Hogyan tervezik kezelni ezeket a kihívásokat?
Lépésről lépésre. Biztos, hogy időigényes és nagyon nehéz lesz megbirkózni az új európai szabályokkal. Helyzeti előnyünk, hogy mi már rendelkezünk engedéllyel, ami nagy eredmény a brókercégünk számára. Cipruson kilenc éve van engedélyünk, és azóta az egyik legláthatóbb és legszigorúbban felügyelt cég lettünk a helyi pénzügyi szektorban. Szemmel látható összegű adót fizetünk, fontos szereplők vagyunk a helyi pénzügyi iparágban. Sok ügyfelünk támogat minket ebben, de néha évekbe telik további engedélyek megszerzése, ilyen például egy banki licenc megszerzése.
Óvatosak akarunk lenni, nem akarunk túl gyorsan haladni. Hallottam egy példát egy cégről az Egyesült Királyságban, ahol három és fél évet várták a licenccel. De úgy gondolom, az egyetlen módja a sikernek az, hogy soha nem adjuk fel. Folyamatosan próbálkozunk, új dokumentumokat nyújtunk be, megfelelő jogászokat és tanácsadókat alkalmazunk, és lépésről lépésre haladunk előre. Előbb-utóbb sikerülni fog.
Európában is egyre kiterjedtebb verseny zajlik a szektorban, az egyik legnagyobb szereplő jelenleg az Etoro. Hogyan különböztetik meg magukat, miért érdemes a Freedom platformját választani?
Azt látjuk, hogy ügyfeleink többsége nem azért jön hozzánk, hogy költségeket csökkentsen, hanem azért, mert szeretné elkezdeni a globális piacokon való kereskedést. A verseny inkább a szoftverben és a platformban van, nem a termékben. Erős technológiai háttérrel és szoftverrel rendelkezünk, és ez a hosszú távú fenntarthatóságunk kulcsa.
Marketingszempontból azért nyerjük meg az ügyfeleket, mert megtaláltuk a megfelelő megközelítést, nem feltétlenül a termékkel, hanem azzal, ahogyan kommunikálunk velük. A legtöbb ügyfelünk először érintkezik brókercéggel, amikor hozzánk jön.
Ha elégedettek a termékkel, folyamatosan növelik a befizetéseiket és használják a szolgáltatásainkat. Ha nem felelünk meg az elvárásaiknak, akkor elveszítjük őket. Fontos elmondani, hogy a platformunkon lehetővé tettük az ügyfelek számára, hogy minden európai nyelven hozzáférjenek a legfrissebb piaci hírekhez és kutatásokhoz. Ehhez a munkához gyakran használjuk a mesterséges intelligenciát is.
Van egy szuperappja is a Freedomnak. Ön szerint ezek az alkalmazások képesek lesznek helyettesíteni a digitális bankokat, vagy inkább össze fognak olvadni velük?
A szuperapp lényege egy integrált ökoszisztéma létrehozása, ahol a fizetési megoldások, az e-kereskedelmi szolgáltatások, az életstílus-szolgáltatások és különféle pénzügyi termékek egy platformon vannak, ezzel leegyszerűsítve és megkönnyítve az ügyfelek életét.
Kazahsztánban például már létrehoztunk egy szuperappot, és sikeresen integráltunk több szolgáltatást a platformba. Több mint öt éve kezdtük, és mára sikerült számos piacvezetőt felvásárolnunk különböző tech-startupokból, például a fizetések és az életstílus területén.
Az a célunk, hogy még szorosabban integráljuk ezeket a szolgáltatásokat. Például lehetővé tesszük az ügyfelek számára, hogy repülőjegyeket vásároljanak a családjuk számára anélkül, hogy minden egyes alkalommal újra be kellene írniuk az adatokat.
Az ökoszisztémán kívül működő szolgáltatásoknak sokkal nehezebb dolguk lesz, mert sok pénzt kell költeniük ügyfélszerzésre, míg mi már rendelkezünk ezekkel az adatokkal. Mesterséges intelligenciát is alkalmazunk a célzott hirdetésekhez, és jobban tudjuk megjósolni, hogy mikor és milyen hirdetést kell mutatni a fogyasztóknak.
Ki marad talpon – a Google és Amazon jellegű techóriások vagy a hagyományos bankok és fintechek?
Ki tudja? Nagyon nehéz megjósolni. Kínában az egyik legnagyobb pénzintézet létrehozott egy „árnyékbanki” rendszert. Az Amazon Kínában egyike lett a legnagyobb bankoknak, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vállalat az Amerikai Egyesült Államokban is bankká válik.
A Kaspi Bank Kazahsztánban a legnagyobb e-kereskedelmi szereplővé nőtte ki magát. Afrikában is láthatjuk, hogy a telekommunikációs cégek hogyan szorítják ki a hagyományos pénzintézeteket.
Nagyon sokféle helyről indulhat a verseny. Egyre több befektetés érkezik a fintech-szektorba, a legnagyobb befektetők pedig a bankok, akik meglepő módon sokkal többet költenek erre, mint például a startupok.
Oroszországban a legnagyobb állami bank, a Sberbank a legnagyobb digitális bankká vált, mert fiatalokat alkalmazott és a digitális alkalmazásokra összpontosított. Az ilyen nagy intézmények is részt vehetnek a szuperapplikációk ökoszisztémájának forradalmában. Ez már csak azért is előnyös, mert sok pénzügyi forrással, bizalommal és márkaerővel rendelkeznek.
Ha képesek ugyanazt a termékfejlesztési megközelítést és szoftverminőséget biztosítani, mint a kisebb fintech-cégek, akkor nehéz lesz velük versenyezni.
Mi a cél Európában, vagy akár kifejezetten a magyar piacon?
Még mindig nagyon alacsony a piaci részesedésünk, hiszen 300 ezer felhasználóval rendelkezünk a brókerplatformunkon. Öt éven belül azonban egy jól látható szereplővé szeretnénk válni, ráadásul nem csak a brókerszektorban. Kazahsztánban sikerült az első helyre kerülnünk. Digitális bankolási platformmá szeretnénk válni, és be kívánunk törni a biztosítási szektorba is.
Ha a piac megnyílik, a szolgáltatások nagyon hamar globalizálódnak, csak néhány bank marad majd, és mi szeretnénk ezek között lenni.
Hasonló a helyzet a bróker-területen: próbáljuk minél alacsonyabban tartani a kereskedési díjakat. A részvények és ETF-ek esetében már 0,02 eurótól kezdődően, míg megbízásonként 2 euró a díj, amerikai részvényopciókért 0,65 dollárt kell fizetni szerződésenként. A magyarországi indulással lehetővé tesszük a helyi befektetők számára, hogy egy robusztus, biztonságos és költséghatékony platformon keresztül férjenek hozzá a globális kereskedéshez. A magyarok ráadásul egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a nemzetközi tőzsdéken jegyzett innovatív globális vállalatokba történő befektetések iránt.