Kikutattuk, hogy melyik az ország kedvenc bejglije

A Pulzus Kutatóval összefogva, számos kérdésre kerestük a választ a magyarok bejglifogyasztási- és vásárlási szokásait illetően, ebből pedig megtudtuk, hogy melyik a hazai lakosság kedvenc tölteléke, mennyit vagyunk hajlandó költeni rá, és hol vesszük a legnépszerűbb karácsonyi édességet.

Lassan itt a karácsonyi bevásárlási szezon, így szinte valamennyi háziasszony azon töri már a kobakját, hogy mi kerüljön az ünnepi asztalra. Egyre közeleg az idő, amikor fejben már készül a virtuális bevásárló lista, és erről a listáról a legtöbb magyar háztartásban nem maradhat le a bejgli sem. Igen ám, de sokak kedvenc karácsonyi desszertjének már tavaly is olyan ára volt, hogy egészen biztos, sokan meggondolják idén a termék megvásárlását.

A jobb cukrászdákban és pékségekben már 2022-ben is 3500-4000 forint körül mozgott egy rúd hagyományos töltésű (mákos, diós) bejgli ára, és fix, hogy ez idén még tovább fog drágulni. Hiába ível ugyanis meredeken lefelé az inflációs mutató (a legutóbbi KSH adat szerint már csak 9,9 százalékos inflációt mértek), mire a gyárból a gyártón és a kereskedelmi forgalmazón át hozzánk jut a termék, mi semmit nem érzékelünk ebből az inflációs csökkenésből.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Ennek kapcsán az Economx a Pulzus Kutatót hívta segítségül, hogy megnézzük közösen, miként is állnak a magyarok 2023 karácsonyán a bejgli-kérdéshez. Van-e pénze az embereknek rudanként kb. 4500-5000 forintot adni ezért az édességért, vagy elkészítik saját maguknak? Vagy talán nem is érdekli ez az egész bejgli dolog?

Egészen megdöbbentő az első kérdés eredménye, ugyanis a válaszadók 41 százaléka (magyarul 1000-ből 410 ember) azt mondta, hogy saját maga készíti el az ünnepi édességet. 25 százalék megvásárolja, 20 százalék esetlegesen fogyaszt ilyenkor bejglit, 12 százalék pedig nem ezt a süteményt eszi karácsonykor.Természetes, hogy a bejglikészítők a legtöbben (43 százalék) nők, míg a vásárlók (29 százalék) férfiak. Az sem meglepő, hogy a bejglikészítő nők közül a legmagasabb arány (52 százalék) a 60+-os korosztályból kerül ki, és örömteli, hogy a második legaktívabb (36 százalék) korcsoport a 18-39-es hölgyek közül került ki.

A Pulzus Kutató iskolai végzettséget is nézett a vizsgálat során, ennek eredményeként láthatjuk, hogy a saját kézzel bejglit gyártók a leginkább ( 46 százalék) felsőfokú végzettséggel, tehát diplomával rendelkező emberek, akik városban élnek, de nem Budapesten vagy megyeszékhelyen.

Ennek alapján elmondható, hogy

a magyar bejglikészítő ember alap típusa a 60 év feletti városi diplomás nő.

Arra is kíváncsiak voltuk, hogy melyik az ország kedvenc bejgli íze. A felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon győzött a mákos bejgli, hiszen a legtöbben (43 százalék) ezt az ízt jelölték meg.Nem sokkal maradt el (38 százalék) a diós, majd jött a gesztenyés (12 százalék).

A mákos bejglinél a férfiak győztek (46 kontra 41 százalék), a dióst viszont a nők szeretik jobban (41 kontra 35 százalék). Ráadásul a mákos a 60 feletti korcsoport kedvence, a diós pedig a 18-39-es korosztályé. A mákost továbbá az alacsony végzettségű emberek szeretik leginkább (48 százalék), a dióst viszont a diplomások (44 százalék). Előbbit községekben és vármegye-székhelyeken kedvelik, utóbbit pedig városokban, de nem Budapesten vagy megyeszékhelyeken.

Összegzésként tehát elmondható, hogy

a mákos bejglit a községekben vagy vármegye-székhelyeken élő 60 év feletti, alacsony végzettségű férfiak szeretik,
a diós bejgli rajongói pedig a fiatal, diplomás városi nők.

Az Economx arról is megkérdezte az embereket, hogy mekkora az a maximum összeg, amit kiadnának egy rúd, tehát nagyjából fél kiló bejgliért. Az itt kapott válasz összecseng azzal, hogy a legtöbben maguk készítik a terméket, ugyanis a legtöbb válaszadó (44 százalék) úgy nyilatkozott, esze ágában sincs fizetni ezért az édességért. 39 százalék azt mondta, hogy maximum 3 ezer forintot hajlandó kicsengetni, azonban 6 százalék 4 ezret, 1-1 százalék pedig 5 ezret vagy még annál is többet.

A nők 48 százaléka egyáltalán nem akar pénzt kiadni erre, ők valószínűleg a fentebb kikutatott bejglikészítőkkel alkotnak egy nagyobb halmazt; a drágább (4-5 ezer forintos) termékekért pedig a férfiak hajlandók jobban kinyitni a pénztárcájukat.

A 60 év felettiek elzárkóznak attól, hogy egy forintot is erre költsenek, a drága bejgliért viszont a 18-39-es korosztály hajlandó sorba állni.

A nem-fizetőket leginkább a felsőfokú végzettségűek között találjuk (ők biztos azok a diplomás nők, akik fentebb diós bejglit sütöttek − a szerk.), és községekben élnek.

Megkérdeztük azokat, akik nem készítik, hanem vásárolják ezt a karácsonyi édességet, hogy hol szerzik be a terméket. Elsöprő többség (52 százalék) mondta azt, hogy a kedvenc áruházláncában veszi (értsd: Tesco, Lidl, Span, Auchan, Aldi), és csak 21 százaléka válaszolta azt, hogy a jól bejáratott cukrászdájában veszi.

Ez összhangban van azzal a fenti eredménnyel, hogy csak nagyon kevesen hajlandók 4 ezer felett költeni, márpedig az ismertebb cukrászdákban sajnos nem ússzuk meg ennyi alatt.

Kereskedelmi láncoknál inkább a férfiak (55 százalék) vásárolják meg a bejglit, míg a nők szívesebben szerzik be (21 százalék) cukrászdában. Áruházban és cukrászdában is a 60+-osok dominálnak, s míg előbbi a vármegye-székhelyeken, addig utóbbi a városokban jellemző.

Mivel alapvetően a minőségi bejglikre voltunk kíváncsiak, megkérdeztük a felmérésben résztvevőket, hogy mit éreznek az 5 ezer forint felé tendáló termékekkel kapcsolatban.

53 százalék azt mondta, kizárt dolog, hogy megveszi, neki ez már túl drága, és 39 százalék véli úgy, üsse kavics, megveszi, egy évben egyszer van karácsony.

A legtöbben a községekben élő 40-59 év közötti, középfokú végzettséggel rendelkező nők mondanak nemet az 5 ezer forintos bejglire, a 60 feletti, alapfokú végezettséggel rendelkező, budapesti férfiakban viszont jobban benne van a carpe diem érzés, ha a karácsonyi bejgliről van szó.