A
Gazdaságfejlesztési Minisztérium közlése szerint a felek több pontban megegyezésre jutottak, köztük abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 000 forintra növekedhet.
Az Economx értesülése szerint a megállapodást a jövő héten fogják aláírni, hogy a munkáltatóknak legyen ideje felkészülni a december elsején már hivatalossá váló béremelkedésre.
- a 15 százalékos minimálbér-emelés után a kötelező legkisebb munkabér bruttó 266 800 forintra emelkedne (nettó: 177 422 forint);
- míg a szakmunkás-minimálbér 10 százalékos emelkedése bruttó 326 040 forintra növekedhetne (nettó: 216 817 forint).
Úgy tudjuk, hogy a VKF ülésén a felek arra jutottak, hogy mivel
a magyar gazdaság recesszióban van, ezért a jövő évi béremelést szociális jellegű igényként kezelik a munkáltatók.
A Nagy Márton vezette tárca az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményében egyébként azt írták, hogy a felek ajánlást fogalmaznak meg arra vonatkozóan is, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek.
Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket – írták.
A VKF-ülésén
Nagy Márton ismételten részt vett. A gazdaságfejlesztési miniszter üdvözölte a döntést, valamint jelezte, hogy a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat. A miniszter a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek is megköszönte, hogy az egyeztetések szinte végig az együttműködés jegyében teltek.
Ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség – nyilvánvalóan politikai okokból – a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyva hátráltatni próbálta a megegyezést és végül a megállapodást sem írta alá
– fogalmazott a minisztérium.
A bizonytalanság időszaka
A múlt héten inkább a bizonytalanságról számolhattunk be a tárgyalásokkal kapcsolatban.
A legutóbbi kormányinfón
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
sem akart konkrétumokkal szolgálni. Annyit közölt, hogy jelentős minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés várható a jövő év elején, aminek a mértéke a legpesszimistább számítások szerint is meghaladja majd az inflációt. Az Economx kérdésére nem tudott konkrét összeget mondani azzal kapcsolatban, hogy a kormány mekkora minimálbért tart megfelelőnek, illetve mekkora béremelkedést képesek kifizetni a magyar munkáltatók.
Viszont a tárgyalási fordulók után sem változott a bérek értéke, így a korábban már megismert tíz- és tizenötszázalékos emelkedés realizálódhat december elsején.
Ennyi elég? Nem!
A lapunk megbízásából készített kutatás szerint azonban ennél sokkal nagyobb mértékű emelésre volna szükség. Az Economx megrendelésére a Pulzus Kutató arra a kérdésre kereste a választ a magyar lakosságra reprezentatív felmérés keretében, hogy mekkora nettó minimálbért tartanának ideálisnak 2024-től.
A válaszadók többsége (39 százalék) úgy véli, hogy 300 ezer forintnak kellene lennie a legkisebb hazai bérnek teljes munkaidőben dolgozók esetében. Ez a jelenleg érvényben lévő minimumnak közel kétszerese lenne (és a tervezett mértéknél is 130 ezer forinttal több), ami a kisebb vállalkozásoknak túl nagy terhet jelente természetesen.
Sokakat érintő témáról van szó, ugyanis
Magyarországon ma 250 ezren kapnak minimálbért, garantált bérminimumot pedig 750 ezren, tehát összesen egymillió magyar tűkön ülve várja a kormány és az érdekképviselet szervek megállapodását az emelésről.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi magas kamat környezetben és munkaerőhiányos helyzetben minimálbér 10-15 százalékkal történő emelése és annak költségvonzata újabb inflációs kockázatot jelent, és lassíthatja a deflációt.