A reálbérek növekedési üteme decemberben vélhetően meghaladja a novemberben regisztráltat az Equilor szakértője szerint. Ezt arra alapozza, hogy az infláció éves indexe decemberben 5,5 százalékos volt a novemberi 7,9 százalék után, miközben a bruttó nominálbér növekedési üteme vélhetően hasonló lehetett a novemberihez.

Az elmúlt hónapokban a bruttó nominális bérek éves növekedési üteme nagyjából változatlan szinten mozgott, miközben az infláció fokozatosan csökkent, emiatt a reálbérek éves összehasonlításban egyre magasabb ütemben emelkedtek az elmúlt hónapokban

– világított rá Árokszállási Zoltán. Az elemző szerint jó esély van arra, hogy idén 5 százalék alatt maradjon az éves infláció, így a kormányzat által megjelölt 6-7 százalékos reálbérhez kétszámjegyű bruttó nominális bérnövekedési ütemre lenne szükség. 

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt a többi bérkategóriára is nyomás helyeződik, ami miatt elképzelhető, hogy meglesz az átlagos kétszámjegyű béremelkedés

– mondta lapunknak a szakértő. Az Equilor számításai szerint a gazdasági növekedés durván három százalék körülre várható idén, amihez képest a 6-7 százalékos reálbérnövekedés elég magasnak tűnik. Ezt az ütemet csak akkor lehetne több éven keresztül fenntartani, ha a gazdaság hatékonysága jelentősebben tudna emelkedni. 

Ha a kormány terve beválik, jelentős béremelkedés jöhet

Az erőteljes bérnyomás a minisztérium magas nyomású gazdaságról szóló elméletébe beleillik, de ahhoz, hogy ez működjön, nagyon fontos lenne, hogy a cégek ne tudják áthárítani a megemelkedett költségeiket a fogyasztókra, hanem javítsák a hatékonyságukat. A magas nyomású gazdaság működését Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza február elején részletesen bemutatta az Indexnek adott interjúban.
A magasnyomású gazdaságpolitika egyik alapeleme, hogy a cégeket arra kell ösztönözni, hogy koncentrálódjanak, felvásárolják egymást, és akkor a mérethatékonyság növekedésével, szinergiahatásokkal növelhetik a termelékenységüket. Ha ezt meglépik, akkor lesz alapja a bérfejlesztéseknek is

– mondta Suppan Gergely, aki szerint a magas nyomású gazdaságpolitika termelékenységet növelő beruházásokara ösztönöz. A munkahelyek teremtése pedig feszes munkaerőpiacot eredményez, amely kedvez a bérversenynek.

A megfelelően erős növekedés, és az infláció szerencsés alakulása esetén elérhető lehet a minisztérium várakozása

– kommentálta Árokszállási Zoltán a kormányzat 6-7 százalékos reálbéremelkedésre vonatkozó célkitűzését. Ehhez azonban elsőnek arra van szükség, hogy a fogyasztói bizalom helyreálljon. Kérdésünkre a szakértő kifejtette, hogy akkor jelenthető ki, hogy a lakosság óvatossága oldódik, ha ennek jelét a fogyasztásban egyértelműen látjuk már. Vannak már ebbe az irányba mutató jelek: a kiskereskedelmi forgalom tavaly év végén elkezdte végre összeszedni magát, ami, ha folytatódik, az a lakosság óvatosságának a mérséklődésére utalna.

Korábban bemutattuk a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder és a Moore Hungary felmérését, amelyben elárulták, hogy mennyivel növekedtek tavaly az órabérek a Magyarországon működő cégeknél. Erről ide kattintva olvashat bővebben.