A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már jó pár éve kifejti különféle szakmai fórumokon és publikációkban, hogy – szabályozó és felügyelő hatóságként – csomagdíjas banki konstrukciókat szeretne látni a hazai piacon. Tehát az átutalásokért ne kelljen tranzakciónként fizetnie az ügyfélnek – gondolva itt elsősorban a lakossági ügyfelekre.

Az elvárás most már össze van kapcsolva azzal a céllal – nyilván egyéb törekvésekkel együtt –, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban az összes tranzakció kétharmada elektronikus legyen. Mivel az infrastruktúra már kiépült ehhez – gondoljunk csak a 2020-ban létrejött azonnali fizetési rendszerre –, ezért a jegybank várakozásai szerint az átalánydíjas árazás jobban az elektronikus csatornák felé terelné a tranzakciókat, s így könnyebben teljesülne a kétharmados cél.

Az MNB szerzőpárosa, Nemecskó István és Takács Kristóf "A nagymértékű díjemelések hátráltatják a pénzforgalom fejlődését" című friss publikációjában megállapítja, a bankok is nyernének a több tranzakcióval, mert a bevételük ugyanazon az infrastruktúrán megnövekedne.

Jelenleg a bevételek 53 százaléka arányos a tranzakciók darabszámával vagy értékével. Ami a banknak jó, hogy a növekvő tranzakciószámmal növekednének a bevételeik, szükségszerűen azzal jár, hogy az ügyfeleknek, akik megfizetik ezt, növekednének a költségeik az elektronikus útra tereléssel. Ez pedig a szerzők szerint így hátráltatja az elektronikus fizetések terjedését.

A publikáció szerint az MNB célja, hogy a lakossági átutalások legalább 80 százaléka ingyenes (vagyis inkább átalánydíjas – a szerk. megj.) legyen, tehát közvetlenül a tranzakciókhoz ne kapcsolódjanak tranzakciós díjak.

Szerényen, de vannak átalánydíjas átutalások a magyar lakossági bankszolgáltatásokban

– Jelenleg is vannak átalánydíjas átutalási lehetőségek, ahol az átutalási tranzakcióért közvetlenül nem kell fizetnie az ügyfélnek – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

– Az OTP Bank az egyetlen kivétel a hazai nagybankok közül, de még az OTP Banknál is elérhetők átalánydíjas átutalási csomagok némi plusz havidíjért, sőt akciósan még ingyen is.

Kapcsolódó

Jelenleg az alábbi lehetőségek közül választhatnak az ügyfelek:

  • a CIB Banknál az ECO és ECO Plusz díjcsomagokban tranzakciónként 20 ezer forintig akciósan teljesen ingyenes minden belföldi elektronikus eseti átutalás
  • az Erste Banknál a George, George Online számlacsomagoknál havi 400 ezer forintos keretösszegig semmilyen díja nincs a belföldi elektronikus átutalásnak
  • a Gránit Bank Gránit Bajnok Plusz és Gránit Digitális Plusz díjcsomagjaiban korlátlanul ingyenesek a belföldi elektronikus átutalások
  • a K&H Banknál az okos díjcsomagokban – díjcsomagtól függően – a havi első 2 vagy első 5 elektronikus átutalás, tranzakciónként 50 ezer forint alatt, teljesen díjmentes
  • a MagNet Banknál a kizárólag interneten igényelhető HázhozSzámla konstrukcióban bankon belülre és kívülre külön-külön teljesen díjmentes a havi első két elektronikus eseti átutalás, legfeljebb havi 100 ezer  – 100 ezer forintig, a Csillag és Diamond számlacsomagokban tranzakciónként 100 ezer forintig korlátlan számban ingyenes a belföldi elektronikus átutalás
  • a Raiffeisen Banknál a Díjnyertes, az Aktivitás 3.0 és a kizárólag interneten igényelhető Online számla esetében, tranzakciónként 50 ezer forintig teljesen ingyenes az elektronikus eseti átutalás
  • az UniCredit Banknál mindkét, jelenleg igényelhető bankszámla konstrukciónál korlátlanul ingyenes a belföldi elektronikus eseti átutalás, de a Mobil Aktív Plusz számlakonstrukció esetében ez csak a mobilapplikációra vonatkozik, az internetbankra nem

Az OTP Banknál Bázis számla esetén többféle kiegészítő díjcsomag is választható az átalánydíjas átutalásokhoz. Havi 100 ezer forintig korlátlan számú elektronikus átutalás küldhető havi 433 forintért, havi 200 ezer forintig 967 forintért és havi 400 ezer forintig 1 956 forintért, két utóbbi csomag az elektronikus hozzáférés havidíját is magában foglalja. Havi 500 ezer forintig korlátlan számú elektronikus átutalás küldhető jelenleg akciósan havidíj és tranzakciónkénti díj nélkül, tranzakciónként legfeljebb 20 ezer forintig. Az akció visszavonásig, de legkésőbb 2025. február 28-ig szól. A nem akciós díj 682 forint lesz havonta.

Az OTP Bank Smart számlacsomagjában a Tranzakciós csomag nevű kiegészítő díjcsomaggal havi 250 ezer forintig küldhető korlátlan számú elektronikus átutalás havi 295 forintért. Havi 1 millió forintig díjmentesek a 20 ezer forintot meg nem haladó összegű átutalások korlátlan számban havidíj és tranzakciós díj nélkül akciósan visszavonásig az Elektronikus Tranzakciós Csomagban, de legkésőbb 2025. február 28-ig. Utána ez a kiegészítő díjcsomag havi 422 forintba fog kerülni.

Minden hazai banknál korlátlan számban és összegben ingyenes a fizetési kérelemmel és 2024. szeptember 1-től a QR-kóddal indított átutalás, tranzakciónként 20 millió forintig, így mindenkinek érdemes élnie vele, amennyiben van rá lehetősége.

Az alapszámla típusú bankszámla konstrukciókban a havi első 4 belföldi elektronikus átutalás, összesen legfeljebb havi 100 ezer forintig teljesen ingyenes, minden hazai banknál.

A másfél milliós hazai táborral rendelkező litván Revolut Banknál is teljesen ingyen utalhatnak az ügyfelek Magyarországra, korlátlan számban, miután – szintén ingyen – feltöltötték számlájuk egyenlegét betéti bankkártyájukkal. Az átutalás ebben az esetben azonban nem azonnali, így várhatóan csak a következő munkanapon érkezik meg Magyarországra.

Miért nem találkozik az MNB elvárása a bankok kínálatával?

Mint látható, minden bank kínál valamilyen átutalási lehetőséget külön kiegészítő havidíj és tranzakciós díj nélkül, akciósan még az OTP Bank is.

Az MNB elvárása tehát látszólag teljesül. 

A qvik márkanévre hallgató szolgáltatások közül ráadásul maga az állam tette kötelezően ingyenessé a fizetési kérelmet és a QR-kódos fizetést. 

A probléma mégis azzal van, hogy a Gránit és az UniCredit Bank 2-2 számlacsomagja kivételével valójában nem létezik korlátlan összegű és darabszámú átutalási lehetőség Magyarországon. A többi banknál vagy havonta, vagy tranzakciónként korlátozott az az összeg, illetve tranzakciószám, ameddig külön díj nélkül lehet átutalást indítani.

A qvik hozhatna változást ebben, de annak elterjedtsége jelenleg minimális, nem is beszélve arról, hogy nem is alkalmazható minden élethelyzetben, az eseti elektronikus átutalással ellentétben.

Nyilvánvaló tehát, hogy a jelenlegi helyzet változatlansága mellett nem fog teljesülni az MNB azon célja, hogy a lakossági átutalások legalább 80 százaléka tranzakciós díj fizetése nélkül teljesüljön.

De vajon várható-e, hogy a bankok bevezetik a korlátlan számú és összegű elektronikus átutalásokat az MNB elvárása szerint?

A több elektronikus tranzakció valóban több bevételt hozhatna a banknak (átalánydíjas korlátlan átutalású konstrukciók esetében), illetve a díj nélküli, qvik márkanév alatti korlátlan (pontosabban tranzakciónként 20 millió forintig maximált) átutalások terjedésével a bankok bevételei biztosabbnak látszanak egy átalánydíjat a számlacsomag havidíjában építő konstrukció esetében, mintha tranzakciónként számítana fel díjat, ahogy azt jelenleg teszi.

Gergely Péter szerint azonban egyértelműen nem várható a 80 százalékos cél teljesítése mindaddig, amíg létezik egy állami elvonás, mely minden átutalást 0,45 százalékos, maximum 20 ezer forintos díjjal terhel tranzakciónként.

Ez pedig a pénzügyi tranzakciós illeték, melyet épp most emelt fel másfélszeresére a kormány, az illetékplafont pedig a duplájára.

A forgalommal arányos illeték szembemegy a jegybank azon törekvésével, hogy az átutalások 80 százaléka átalánydíjas, sőt, ahogy a jegybank fogalmaz, ingyenes legyen.

A BiztosDöntés.hu szakértője emlékeztet arra, hogy az illeték 2013-as megjelenéséig voltak Magyarországon korlátlan számú ingyenes elektronikus átutalást biztosító díjcsomagok szinte minden banknál, ahol 150 ezer forintos beérkező átutalásért cserébe még a bankszámla havidíja is ingyenes volt.

De a jelenlegi árazásnál is látszik, hogy a CIB Bank, a Raiffeisen Bank és részben a K&H Bank és az OTP Bank az illetékfizetési határig ingyenes elektronikus átutalási tranzakciókat nyújt, ahol még a banki díjat sem kell megfizetni.

Az illeték mostani megemelése Gergely Péter szerint egyre nehezebbé teszi az átalánydíjas, netán ingyenes bankolás elterjedését az eseti utalások tekintetében. Szinte lehetetlennek látszik összehozni a forgalommal arányos illeték mellett a 80 százalékban átalánydíjas vagy ingyenes lakossági elektronikus átutalási tranzakciókat, hiszen egyik törekvés ellentmond a másiknak.

Azt is látni ugyanakkor, hogy ezekben is lehetne kompromisszumot kötni. Nyilvánvalóan érzékenyen érintené a költségvetést, de a bankkártyás tranzakciók utáni pénzügyi tranzakciós illeték mintájára, amely 500 forint évente ügyfelenként, az átutalások illetéke is lehetne átalánydíjas és akkor mindjárt a bankok térfelére kerülne át a labda.

A lakossági átutalások 80 százalékának átalánydíjas, még főképpen ingyenes korlátlanságát biztosító törekvést tehát az államnak elsősorban saját magán kéne kezdenie, a pénzügyi tranzakciós illeték lecsökkentésével, majd teljes kivezetésével.

Ezzel azonban egy homlokegyenest ellentétes folyamat zajlik jelenleg.

A kormány 2024. augusztus 1-től másfélszeresre emelte az illetéket és egyre több tranzakcióra terjeszti ki, mintha ez egy költségvetési lyukat befoltozó pénzügyi csodafegyver lenne. 2022 nyarán az értékpapír tranzakciók kerültek be az illeték hatálya alá pluszban, idén októbertől pedig már a devizaváltások is.

A csomagdíjas bankszámlák pedig hosszú téli álmukat alusszák éppen, idestova már 2013 óta és jelenleg egyáltalán nem a bankok térfelén látszik pattogni a labda a felébresztésük érdekében.