Tovább mérséklődött itthon az infláció, az elemzői várakozásokkal szinkronban augusztusban 16,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt. Havi összevetésben 0,7 százalék volt a fogyasztói árak emelkedése.

A cukor torzította az élelmiszerek árindexét

Az élelmiszerek ára a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 19,5 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusi szintet, ugyanakkor a még mindig magas élelmiszer-inflációhoz a cukor árának mintegy 70 százalékos emelkedése nagyban hozzájárult. Egyedül a cukor ára nőtt jelentősen augusztustól az ársapkák kivezetésével, ugyanakkor a többi élelmiszer ára nem változott, sőt több termék ára tovább csökkent.

Régóta lehetett tudni, hogy a cukor fogyasztói ára jelentősen megugrik az alapvető élelmiszerek egy részére tavaly februárban vezetett hatósági ár megszüntetését követően.

A magyar fogyasztók az árstop kivezetésével egyedül a cukor árának drasztikus emelkedésével szembesültek, míg a többi ársapkás élelmiszer ára gyakorlatilag nem változott, vagy olcsóbb lett.

Ennek oka, hogy az ársapkák megszüntetését akkorra időzítette a kormány, amikor a piaci árak csökkenése miatt azok ismét megközelítették a hatósági árat. A cukor árát viszont más tényezők alakítják.

Egyedül az árstopos kristálycukor ára nőtt, ráadásul jelentősen, míg a kockacukorért vagy a porcukorért a kelleténél régebb óta a jelenlegi piaci árat fizetjük meg. Azok a vásárlók, akik a szinte állandósult készlethiány ellenére július végén kristálycukrot vásároltak, még 260 forint körüli áron vehették meg.

Augusztustól ismét piaci áron kapható a cukor, amely a múlt hónap közepén lépte át az árcsúcsot, átlagosan 460 forint volt a legmagasabb fogyasztói ár, 77 százalékkal meghaladva a megszűnő hatósági árat.

Szélsőségesen olcsó volt a cukor, ekkor jött az árstop

A cukor hazai fogyasztói árának augusztustól tapasztalt jelentős drágulásához vezetett az is, hogy

a hatósági árakat a kormány a 2021 október közepi árszinten határozta meg, amikor a cukor ára egész Európában szélsőségesen alacsony volt,

mivel jelentős felesleget kellett kezelnie a belső piacnak. Ezt lekövették a fogyasztói árak is, amelyek a 2010-es évek közepének árszintjétől is elmaradtak.

Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint egy kilogramm kristálycukor fogyasztói ára

  • 2016-ban 300 forint fölött volt,
  • 2019-re 220 forintra csökkent.
  • A hatósági ár referenciáját adó időszakban már áremelkedés zajlott, 
  • 2021 októberére 260 forintra,
  • az árstop bevezetése előtt, 2022 első hónapjában pedig 290 forintra drágult.

A többi mezőgazdasági alapanyaghoz képest jóval szélsőségesebb globális cukorár-emelkedés tehát Magyarországon közvetlenül nem volt érzékelhető a fogyasztók számára.

Ezért maradtak üresen hetekig a polcok

Azért csak részben maradtak ki a cukorárak emelkedéséből a hazai fogyasztók, mert az árstop időszakában a kristálycukor rendszeresen, hosszú időn át hiánytermék volt. Noha a kiskereskedelmi láncok a kereslet jelentős élénkülésével magyarázták a készlethiányt, azóta kiderült, valójában az üzletek nem rakták ki a teljes készletet a polcokra, mivel a beszerzési árnál jóval alacsonyabb volt a fogyasztói ár, vagyis gyakorlatilag közel másfél évig csak jelentős veszteséggel tudták eladni a kilós cukrot.

A láncok ugyanakkor az egyéb cukortermékek, például a porcukor vagy a kockacukor árát eleinte jóval nagyobb mértékben emelték, mint a világpiaci árak változása indokolta volna. Ezeknek a helyettesítő termékeknek a bolti ára mostanra tükrözi a piaci árakat, ám az árstop alatt sokáig éppen a túlárazott cukorhoz jutott hozzá a lakosság.

A kristálycukor iránti kereslet az elmúlt években csökkent az alternatív édesítőszerek térhódításával párhuzamosan. Ennek ellenére egyenletesnek mondható a cukor iránti kereslet, vagyis

valószínűtlen, hogy magyar háztartások cukorfogyasztása pusztán a hatósági árazás miatt nőtt volna jelentősen – amivel a kereskedők próbálták magyarázni a tartós készlethiányos időszakokat.

A cukor árát nem a háború emelte az egekbe

A cukor fogyasztói árát az Európai Unió teljes területén, így hazánkban is elsősorban a világpiaci árak mozgatják, érdemben a kereslet és a kínálat befolyásolja, kiemelten a lakosság, az élelmiszeripar és a bioüzemanyag-gyártás. 

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a globális élelmiszerárak havi változásáról szóló friss jelentésében rámutatott, hogy

a cukor világpiaci ára idén augusztusban 37,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A hazai árstop tehát pont abban az időszakban élt, amikor a cukor világpiaci árának emelkedése gyorsult. A gabonafélékkel és más alapanyagokkal szemben ugyanakkor az áremelkedés tovább tartott, a következő időszakban az augusztusi csúcs után már némi korrekcióra számíthatnak a vásárlók.

Félelem és pánik közepette tért vissza az El Niño

A klímaváltozással kapcsolatos általános félelmeken felül idén ismét az El Niño hatása határozza meg a világ legnagyobb cukortermesztő régióinak időjárását. Az El Niño a Csendes-óceán trópusi övezetének természetes éghajlati jelensége, amely a tengervíz áramlásaival függ össze, jelentősen befolyásolva a déli féltekének időjárását.

A cukor árát világszerte az befolyásolja, hogy a világ legnagyobb cukornád-termő vidékeken
A cukor árát világszerte meghatározza, mire számít termés-előrejelzésében az ENSZ a legnagyobb cukornád-termesztő vidékeken. A betakarítás után a valós számok ismeretében árkorrekció a jellemző

A jelenség a világpiaci árak szempontjából meghatározó cukortermelő országokban, például Brazíliában aszályos szezont vetít előre, vagyis az elmúlt hónapokban készült előrejelzések szerint a cukornád betakarított mennyisége érdemben csökkenhet.

A sokszor megalapozatlan előrejelzések komoly piaci pánikot keltenek, a befektetők és a tőzsdei spekulánsok árfolyamot mozgató tranzakciói pedig szélsőségesen befolyásolják a cukor világpiaci, és így a fogyasztói árát is.

Jó hír annak, akinek nem kell az aszpartám

A világpiaci árak csökkenésére, korrekciójára számít az ENSZ a következő időszakban. A globális árcsökkenéssel kapcsolatos várakozásokat támasztják alá

  • a nagy cukortermő vidékek valós terméseredményei,
  • és a bioetanol ágazatban várható alacsonyabb kereslet,

Európában ismét megjelenhetnek a világviszonylatban nyomott árak, mivel

A dicső múltból mára csak a nosztalgia és az importkényszer maradt

A cukor stabilan a legfontosabb édesítőszer, az alternatívák térnyerése ellenére is. Magyarországon évente 300-350 ezer tonna cukor fogy, ennek mintegy harmada importból származik.

A rendszerváltás előtt Magyarország cukornagyhatalomnak számított, ám a privatizációt követően a gyárakat bezárták, egyetlen ma is működő üzem az osztrák Agrena tulajdonában lévő Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára, ahol az elmúlt években jelentős fejlesztések indultak.

A kaposvári cukorgyár évente 120 ezer tonna cukrot tud előállítani, ám kapacitásának tavaly csak durván a fele volt kihasználva, mivel az alapanyag kevés volt. Míg a rendszerváltás időszakában Magyarországon 100 ezer hektáron termesztettek cukorrépát, a termőterület mérete a tavalyi mélyponton a 10 ezer hektárt sem érte el. Kedvező, hogy idén ismét nőtt a cukorrépa termőterület.

A tavalyinál jobb évre számít a hazai cukoripar

Kovács Gergely, a Magyar Cukor Zrt. kereskedelmi és marketingigazgatója az idei cukorrépa-kampány indulásakor, pénteken arról beszélt, a cukorrépa szedése szeptember 9-én kezdődik, a feldolgozási időszak az év 38. hetében indul és 120-125 napon át tart, a munkát 241 állandó és 50-55 ideiglenes munkavállaló végzi.

Idén erős kampányra számít az ágazat, Kaposvár mintegy 900 ezer tonna cukorrépa feldolgozására készül – számolt be a távirati iroda. A kaposvári gyár partnerei a tavalyinál

  • 60 százalékkal nagyobb területen, 13 651 hektáron vetettek cukorrépát. 
  • A termés döntő része átlagos, vagy jó minőségű, köszönhetően a kedvező időjárásnak. 
  • A mennyiséggel sincs gond, hektáronként meghaladja a 60 tonnát.