Homoki Tamás, Kecskemét alpolgármesterének előterjesztése szerint a klímastratégiát megalapozó adatok mutattak rá arra, hogy a kecskeméti gazdaság fejlődésével, valamint azzal, hogy emelkedett a lakossági jólét, a városban regisztrált, egyéni közlekedést szolgáló gépjárművek száma is jelentősen megemelkedett.
Emiatt 2014 és 2019 között 27,4 százalékkal bővült a gépjárműforgalom Kecskemét területén – számolt be az előterjesztésről a Kecsup helyi portál.
Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy 1990-hez képest 2030-ra 40 százalékkal kellene csökkenteni a széndioxid-kibocsátást a városban, ehhez pedig szükség van a közösségi közlekedés fejlesztésére is.
Ezt az is indokolja az előterjesztés szerint, hogy tavaly 117-szer jobban terhelte a környezetet a gépjárműforgalom, mint az átlagosan 5,92 éves autóbuszállomány. Vagyis a közösség közlekedés eszközeit nagyobb arányban kellene a város lakosságának használnia a klímacélok eléréséhez.
Ennek legkézenfekvőbb módja a viteldíjak, jegyek és bérletek árának csökkentése. Ezzel tavaly márciusban egyszer már próbálkozott a városvezetés: akkor a diákok és a szüleik számára 2300 forint helyett 1000 forintért tették elérhetővé a havi bérletet. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor menetjegyek árát megemelték, ahogy a normál árú havi bérletekét is.
Homoki Tamás szerint a koronavírus-járvány által okozott utasszámvesztés ennek ellenére 2023-ban nem csupán ledolgozták, de 1,7 százalékkal sikerült is növelni azt.
Erre tekintettel az alpolgármester javaslatában az szerepel, hogy a havi/30 napos diák és nyugdíjas bérletek ára mindössze 100 forintba kerülne., míg a 90 napos bérlet árát 300 forintra csökkentenék.
A többi bérlettípus árai is csökkennének: a havi normál - dolgozói - bérlet ára 7700 forintról 5000-re, Kecskemét Kártyával pedig 6700 forint helyett 3500 forintra változna. A jegyek, gyűjtőjegyek, a napi-és hetijegy ára ugyanakkor nem csökkenne az előterjesztés alapján.