Elkezdtek sorra csordogálni a fogyasztói árakról szóló statisztikai jelentések, ennek apropóján pedig összevetettük hazánkat a kelet-közép-európai régió olyan országaival, amelyeknél már elérhetővé tették az októberre vonatkozó drágulás adatsorait.

Amikor frissen debütált kedd reggel a magyar inflációs adatokkal a Központi Statisztikai Hivatal, azt közölték, 

2024 októberében a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. 

Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek az árak, ezen belül a járműüzemanyagok 0,8 százalékkal drágultak – foglalta össze gyorstájékoztatójában a KSH.

Adataikból még kiemelendő, hogy tizenkét hónap alatt az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté a leginkább, ez 38,9 százalékkal lódult meg 2023. októberhez viszonyítva. 

Mindenesetre a kormányzat elégedetten nyugtázta a hazai inflációs adatokat, a kabinet szemei előtt leginkább most az a cél lebeg, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti növekedést érjen el a magyar gazdaság. Árnyalja a képet az is, hogy valójában nincs akkora bérnövekedés, mint amit a KSH átlaga mutat.

Ezt nem akartuk látni, brutálisan nőttek a fogyasztói árak

Októberben éves szinten elsősorban az élelmiszerek ára és a szolgáltatások költségei szaladtak meg. Részletek cikkünkben.

Óvatosan nőtt a cseh infláció októberben, egy mutatóban lekörözzük őket

A Cseh Statisztikai Hivatal hétfői közlése nyomán kiderült, 

szeptemberről októberre 0,3 százalékkal nőtt az infláció Csehországban, amely éves szinten 2,8 százalékon áll. 

Mint kifejtették, a cseh fogyasztói árak alakulása megfelel a piaci és gazdasági elemzők várakozásainak. Emellett Csehországban az üzemanyagok árai már harmadik hónapja csökkennek

Az üzemanyagok és olajok ára októberben 11,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy éve.

Az élelmiszereknél a vaj ára látványosan, 40,6 százalékkal, míg a csokoládé költsége 14,4 százalékkal szaladt meg.

A termékek ára októberben 1,3 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 5,3 százalékkal volt magasabb, mint egy éve Csehországban.

Kiolvasható, hogy október folyamán a cseh infláció havi szinten ugyan halványan jobban nőtt, 0,3 százalékkal a magyar 0,1 százalékhoz mérten; ám éves összehasonlításban Csehország érezhetően kedvezőbb, 2,8 százalékot produkált a 3,2 százalékos hazai szinttel szemben.

Feltört 4,7 százalékra a román éves inflációs ráta

A romániai Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden arról számolt be, hogy 

októberben 4,7 százalékra szökött az éves infláció Romániában a szeptemberi 4,6 százalékról.

Közlésük szerint az élelmiszerek átlagosan 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal, a szolgáltatások pedig 7,66 százalékkal drágultak.

Legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások (17,82 százalék), a mosószerek (13,47 százalék), a cigaretta és dohányáru (11,50 százalék), valamint a víz, a csatornázási szolgáltatások és a szemétszállítás (11,47 százalék) drágultak. Legnagyobb arányban a kukoricadara (11,57 százalék), a földgáz (10,96 százalék), a vaj (10,33 százalék) és a búzaliszt (10,24 százalék) ára csökkent – sorolták.

Szeptemberhez képest 0,62 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Romániában. Tizenkét hónap átlagában a múlt év novembere és 2024 októbere között 5,8 százalék volt az átlagos infláció az előző 12 hónaphoz viszonyítva. Az Eurostat adatai szerint az elmúlt öt hónapban folyamatosan Romániában volt a legnagyobb az éves inflációs ráta az Európai Unió tagállamai közül.

Itt az látható, hogy a román infláció mind éves, mind havi bontásban túlszárnyalja a hazánkban regisztrált szintet. Míg keleti szomszédunknál 4,7 százalékra hízott az éves áremelkedés üteme, addig ugyanez itthon 3,2 százalék lett; valamint a havi infláció Romániában 0,62, míg nálunk 0,1 százalékos lett.

Romániában emellett a GDP-arányos államadósság bár nem kevés, így is kedvezőbb szinten mozog, mint idehaza. Plusz az Eurostat a tagállamok tavalyi éves bruttó átlagkeresetét összehasonlító listáján már Románia is megelőzte hazánkat.

Lengyelországban is volt már rózsásabb a kép, egyre combosabb az infláció

A lengyel statisztikai hivatal (GUS) még múlt hónap végén előzetes adatként közölte, hogy 

októberben 5 százalék volt az éves infláció a szeptemberi 4,9 százalék után. 

Ez megfelelt az elemzői várakozásoknak. Ugyanakkor az októberi volt a hetedik egymást követő hónap, amikor emelkedés állt be a lengyelországi fogyasztói árakban. Ráadásul a tavaly december óta mért legmagasabb szintre gyorsult az éves infláció idén októberben.

Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 4,9 százalékkal emelkedett, az energiaárak 11,5 százalékkal nőttek októberben éves összevetésben.

A fogyasztói árak havi emelkedése 0,3 százalékra gyorsult októberben a szeptemberi 0,1 százalékról. Itt a szakértők nagyobb, 0,4 százalékos havi szintű növekedéssel kalkuláltak.

A lengyel havi adatból látni, hogy az teljesen megegyezik a cseh októberi 0,3 százalékos szinttel; azonban Lengyelországban a kerek 5 százalékra feltört éves adat nemhogy a magyar 3,2, de még a románok 4,7 százalékát is felülmúlja.

Noha azt sem szabad elfelejteni, hogy Lengyelország számít a világ 21. legnagyobb gazdaságának, ezzel pedig az ország politikai vezetői is tisztában vannak, akik hamarosan a G20-tagságra pályázhatnak.

Nagyobb sebességbe kapcsolt az infláció Németországban

A kelet-közép-európai helyzetértékelés után érdemes egy pillantást vetni az Európa motorjának tartott német gazdaságra, melyet az elmúlt napokban súlyos kormányválság kezdett szétzilálni. Ennek ismeretében nem túl meglepő, hogy roppant mód gyorsított a német infláció októberben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden ismertetett végleges adata szerint.

Az éves inflációs ráta Németországban 2,0 százalékra, három hónapja a legmagasabbra kúszott fel a múlt hónapban a szeptemberi 1,6 százalékos, három és fél éves mélypontról – jelentették, arra is kitérve, az előző hónaphoz képest a fogyasztói árindex októberben 0,4 százalékkal növekedett a szeptemberi zéró változást követően. 

Bár a magyar és a német gazdaság egy lapon említése pusztán az inflációt tekintve is kissé elrugaszkodott elképzelés, az azért kirajzolódik, hogy várakozáson felül gyorsult a németországi infláció.

Ez utóbbira pedig jó eséllyel a mostani kormánykoalíció hirtelen szétesése is tevékenyen hozzájárulhatott, hiszen szeptemberben még csökkent az infláció a németeknél, akik a szűkösebb reálbérek problémájával is szembesülhetnek a közeljövőben.

Ezzel együtt már körvonalazódik az új forgatókönyv, de addig is csökkentett üzemmódban működik a német állami vezetés.

Csúcson az infláció, ezt nem teszik zsebre a németek

Októberben a németországi áremelkedés éves mértéke bőven meghaladja a szeptemberi növekedést. Részletek cikkünkben.