Közel négy hónappal a balliberális kormánykoalíció összeomlása után mintegy 60 millió német járul a szavazóurnákhoz vasárnap este 6 óráig. A sorsdöntő, előrehozott szövetségi választás várható kimenetelét már többször előre jelezték, erről itt és itt írtunk. 

Azonban, még eltart néhány hétig, míg a koalíciós tárgyalások kézzelfogható eredményre vezetnek, addig a demokratikus rutin szerint Olaf Scholz pártja, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek közös kabinetje ügyvivő kormányként marad hivatalban, bár új jogszabályokhoz, nagy horderejű döntésekhez nem lesz többsége a parlamentben.

Kapcsolódó

Ki a legesélyesebb kancellárjelölt?

Olaf Scholzot a várakozások szerint öt kancellárjelölt közül a kereszténydemokraták embere, Friedrich Merz (CDU/CSU) követi az ország élén, akit a közvélemény párttársa és elődje, Angela Merkel ősellenségeként ismer. A nyugat-németországi, katolikus beállítottságú családba 1955-ben született politikus jogot tanult, dolgozott bíróként, ügyvédként, vállalati jogászként, miután 2009-ben a Merkellel zajló hatalmi harcok hosszú időre száműzték az üzleti világba. Friedrich Merz neve összefonódik a német nagyvállalati szférával, például a BlackRock leányvállalatánál vált ismertté, ahol multimilliomos lett, bár saját bevallása szerint ma is a középosztályhoz áll közel. Ennek ellenére sok kritika éri a magánrepülőgéphasználat, a vagyonos életmódja miatt – derül ki a Hiradó.hu összefoglalójából. Merkel 2018-as távozása után négy évvel került a CDU élére: Merz 2022 óta igyekszik egy határozott jobboldali irányvonal mentén egységet teremteni a pártban – klasszikus konzervatívként és piacpárti reformerként mutatkozik, aki adócsökkentések révén Németországot újra az európai gazdaság motorjává tenné.

Csücsülnek a pénzügyi káoszban

Akárki is nyeri a választást, az új kormányfő óriási elvárásokkal áll szemben, mert az egész EU-ra nézve létfontosságú, hogy Németországot mielőbb stabilizálják, úgy politikai, ahogy gazdasági szempontból.

Emellett az is meghatározó a partnerek számára, hogy ez milyen diplomáciai kapcsolatokkal jár majd a jövőben a németek és a Trump-kormányzat vagy Putyin között.

Az egyik legfőbb kihívása az új kormányzatnak, hogy pénzügyileg stabilizálja Németországot: jelenleg ideiglenes gazdálkodás zajlik fő nyugati partnerünknél, rengeteg bizonytalansággal és visszatartott kiadásokkal. 

Emlékezetes, Scholz koalíciója akkor bomlott fel, amikor a partnerek már nem tudtak megegyezni abban, hogyan és mire költsenek pénzt.

Ezért 2025-re még nincs szövetségi költségvetés, miközben a német gazdaság egyre gyengül, a munkahelyek száma és az adóbevételek csökkennek, a jóléti állam folyamatosan veszít megtartó erejéből. 

Megoldásokat követelnek a gazdaság nagyágyúi

A német cégek is gyors fordulatokat remélnek a recesszió kezelésére és a jelzőlámpás koalíció kudarcával járó bénultság megszüntetésére.

A legtöbb vállalat a magas energiaköltségekre, túlzott bürokratikus és adóterhekre panaszkodik – egyre többen emiatt kiszervezik a termelést, az ipar bukdácsol, a "Made in Germany" veszít fényéből. 

Németország ugyanis már nem vonzó helyszín, exportorientáltsága miatt versenyhátrányt szenved el más országokhoz képest, főként, hogy jelentős a szakképzett munkaerőhiány, és strukturális problémák miatt vezető ipari országként már a dezindusztrializáció folyamatába lépett.

Mélyen zsebbe kell nyúlni a védelemért

Az is nagy kihívást jelent majd az új német vezetésnek, hogy az amerikai kormány nyilatkozatai miatt drámaian változik a biztonsági helyzet Európában – ezért a korábbinál lényegesen többet kell költeni a védekezésre, amelyben Németországnak, mint a legnépesebb országnak és a legnagyobb gazdaságnak, vezető szerepet kell vállalnia.

Becslések szerint a németeknek 2028-tól évente mintegy 30 milliárd euróval több kiadással kell számolnia, hogy teljesítse a NATO gazdasági kibocsátás két százalékára vonatkozó célját – ez pedig nem fog menni a gazdaság újraindítása vagy külső hitelek nélkül. 

A helyzetet egyelőre a szociális juttatásokat érintő megszorításokkal, a megkövesedett állami kiadások átcsoportosításával lehet megoldani, ami az új kormány népszerűségét erősen kikezdheti a polgárok körében – állapítja meg a Berliner Morgenpost.

A migrációs fordulat lehet a győzelem záloga

A mannheimi, solingeni, magdeburgi, aschaffenburgi és müncheni támadásokat követően a leendő kormányra hatalmas nyomás nehezedik a társadalom felől. 

A többség azt várja, hogy gyors, hatékony intézkedések szülessenek a migrációs válság kezelésére, főként az országon belüli biztonság tekintetében. 

Ehhez a lámpás kormány eddigi, felszínes intézkedéseivel szemben markáns fordulatokra, szigorú korlátozásokra van szükség, ami a győzelemre esélyes CDU/CSU párt egyik fő kampányígérete – bár a feltörekvő radikális jobboldali erő, az AfD is a migrációellenes elképzelések miatt örvendhet egyre nagyobb népszerűségnek, főleg a volt NDK-s területeken.

Ám a választáson második legerősebbnek jósolt AfD a többi frakció szigorú politikai karanténban tartja, ezért elemzők szerint nem várható, hogy szerepet kapnak az új kormánykoalícióban.

Így választanak a németek

A választópolgárok két szavazatot adhatnak le vasárnap – az elsővel közvetlen jelöltet választanak a saját választókerületükben, amelyekből 299 van országszerte, mindegyik körülbelül 250 ezer lakossal rendelkezik. A közvetlen parlamenti mandátumot az a képviselőjelölt nyeri el, aki a legtöbb szavazatot gyűjti a választókerületében, ám csak akkor kerül be a Bundestagba, ha a második szavazattal a pártja is elég mandátumot kap a listás szavazáson. 2025-ben új választási törvényt alkalmaznak, amelynek eredményeként a parlament létszáma mintegy száz fővel 630-ra csökken.